A 4. trimeszter: ami a szülés után következik

A terhesség utolsó hónapjában már azt kívántam, hogy bárcsak minél előbb vége lenne. Részben azért, mert már nagyon szerettem volna kézbe fogni a lányom, másrészt pedig azért, mert nagyon elegem volt a hatalmas méreteimből és az ebből fakadó mozgáskorlátozottságból, amit csak tetézett a kora nyári meleg. Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy a szülés után egy még keményebb időszak vár rám.

A születés utáni 3 hónapot dr. Harvey Karp amerikai sztárgyerekorvos nevezte el 4. trimeszternek. Karp szerint a kisbabák túl korán születnek meg, és jó lenne még nekik a méhben, ám a nagy fejük miatt kénytelenek világra jönni, még akkor is, ha még nem igazán állnak készen. Így az első három hónap arról szól, hogy megtanulnak a méhen kívül létezni, és alkalmazkodnak az új környezetükhöz 

De ez a három hónap nemcsak a kisbaba fejlődése szempontjából fontos időszak, hanem az anya számára is. A test átalakulása nem ér véget, hiszen megindul a tejtermelés. A szervezetben tombolnak a hormonok, miközben meg kell tanulni gondoskodni egy másik életről, mindezt úgy, hogy az ember szinte folyamatos álmatlansággal küzd. Ezért a legjobb, amit tehetsz, ha tudatosítod magadban ezeket a várható változásokat, és megpróbálsz felkészülni.

Nekem igazából fogalmam nem volt róla, hogy mi vár rám a szülés után. Elképzelni nem tudtam, milyen lesz a szoptatás, és hogy hogyan fogok boldogulni egy kisbabával, de úgy voltam vele, hogy majd biztos megoldjuk. Hiszen az újszülöttek még olyan sokat alszanak, biztos egy csomó időm lesz. Aha. Aludt. Velem, rajtam, a karjaimban, szoptatás közben. Nélkülem pedig napi maximum kétszer 30 percet, amikor elég ügyes voltam ahhoz, hogy kimásszak mellőle az ágyból. Ez teljesen kikészített. Aztán amikor elkezdtem utánaolvasni, hogy mégis hogyan működik egy újszülött, akkor rájöttem, hogy teljesen normális, amit a lányom csinál. Így sokkal könnyebb volt elfogadni, és alkalmazkodni az új helyzethez.

Hogyan készülj fel a 4. trimeszterre?

Például úgy, hogy feltöltöd a fagyasztót. Mert lehet, hogy a kórházból hazatérve egy darabig lesz segítséged, de előbb-utóbb egyedül fogsz maradni a babával, és nem biztos, hogy a főzés lesz a prioritás. Főzhetsz te is előre a terhesség alatt, vagy megmondhatod a lelkes rokonoknak, hogy ha segíteni szeretnének, akkor így tegyék. A párod is hálás lesz érte. De az is jó, ha egy kajakiszállítós cégtől rendeled az ebédet egy darabig, hogy ne kelljen a főzéssel, aztán meg a mosogatással pepecselni a konyhában.

És ha már a rokonokat emlegettem: tanuld meg elfogadni a segítséget, és kérni, ha szükség van rá! Felesleges makacskodni, meg előadni a szupernőt, hogy te egyedül is mindenre képes vagy. Miért kellene mindent egyedül csinálnod, amikor van segítség? Ha nem akarod, hogy anyósod takarítson nálatok, akkor csak annyit kérj tőle, hogy vásároljon be. Vagy tologassa a babakocsit, amíg te elintézed a tennivalóidat. Így is épp elég sokfelé kell figyelned, bele kell rázódnod az új munkádba, minek nehezíteni a dolgokat, ha nem muszáj?

Szintén megszívlelendő tanács, hogy aludj, amikor a baba alszik! De tényleg, nappal is, mert ki tudja, hogy éjszaka mikor és mennyit fogsz tudni aludni. Sokkal jobban bírod majd a kihívásokat, ha valamelyest kipihented magad. Persze csábító, hogy ilyenkor alvás helyett valami olyannal töltsd az időd, amire már rég nem jutott, például hajmosás, manikűr, filmnézés, esetleg munka vagy takarítás. Ha jót akarsz magadnak, akkor hetente legalább néhány alkalommal ilyenkor tényleg alszol. Már csak azért is, mert a legfrissebb kutatások szerint az alváshiány összefügg az Alzheimer-kórral, ami a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál, és nem lennék meglepve, ha ennek köze lenne a gyerekvállalással járó sok álmatlan éjszakához.

Szerezd be egy szoptatási tanácsadó telefonszámát!

Ebben az időszakban a legfontosabb dolgod a baba táplálása lesz. Egyszerűnek tűnhet, de megvannak a nehézségei. Nálam például a szülésnél viszonylag nagy volt a vérveszteség, és vélhetően emiatt lassabban érkezett meg a tej. Így az első két hónapban a szoptatás mellett tápszeres pótlásra volt szükség, de aztán beállt a tejmennyiség, és elhagyhattuk a kiegészítést.

Az is lehet, hogy a termeléssel minden rendben, de a baba nem nyitja ki elég nagyra a száját, vagy rossz a technikája, és nincs meg a vákuum. Elképzelhető, hogy le van tapadva a nyelve, és emiatt nem tud elég ügyesen szopni. Gyakran előfordul, hogy a mellbimbó kisebesedik, amitől fájdalmas lesz a szoptatás. Mindezek miatt az a legjobb, ha már szülés előtt beszerzed egy jó szoptatási tanácsadó (lehetőleg nemzetközi, IBCLC vizsgával rendelkező) telefonszámát, hogy azonnal tudjál kihez fordulni, ha szükség van rá.

A negyedik trimeszter gyönyörű és nehéz időszak is egyben. Vannak, akik erre születtek, és élvezik minden percét (bár én olyan kismamával még nem találkoztam, aki ne vágyott volna több alvásra), míg mások nehezebben veszik a változásokat, azt, hogy valaki más irányítja az életüket. A szülés utáni depresszió nem szégyen, ne próbáljuk meg titkolni, ha nehezen tudunk kapcsolódni a babával, és problémáink vannak. Beszéljünk erről a párunkkal, a legjobb barátnőnkkel, a nőgyógyásszal vagy a védőnővel! Elképzelhető, hogy az egyszerűbb, otthoni megoldások is segíthetnek, de súlyos esetben szakértő segítségre, esetleg gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.