Olyan sokszor hallunk a pozitív megerősítés fontosságáról, hogy azt hisszük, már mindent tudunk róla. Pedig nem csak úgy van ám, hogy dicsérgetjük a gyereket, aztán majd egyszer csak sikeres és boldog felnőtt lesz. Marilyn Price-Mitchell fejlesztő pszichológus, kutató és coach munkatársaival azért hozta létre a Roots of Action című blogot, hogy a pozitív gyereknevelésről tudományos alapon írjon.
Price-Mitchell tudományos kutatásai alapján kidolgozta és iránytűnek nevezte el azt a modellt, amely nyolc képesség kifejlesztésén alapszik. Ezek a következők: empátia, kíváncsiság, szociális készség, rugalmasság, öntudatosság, integritás, találékonyság és kreativitás.
Price-Mitchell és a Roots of Action szerint ha ezt a nyolc területetet célzottan fejlesztjük, akkor a gyerekek megismerik önmagukat és azt is megtanulják, hogyan segítik a sikerüket a fenti képességek, készségek. Persze rengeteg pozitív dolgot mondhatunk a gyereknek, például hiszek benned, büszke vagyok rád, fontos vagy, de képzeljük el, mennyivel erősebb hatása van, ha ezeket hozzákapcsoljuk a gyerek személyiségéhez. 6 tipp következik a hatékony dicsérethez.
1. Legyél őszinte!
A gyerekek azonnal kiszúrják, ha valaki nem őszinte. Megérzik, ha csak azért dicsérikk őket, hogy ne legyenek csalódottak valami miatt, így ez a fajta biztatás a visszájára is fordulhat, még rosszabbul érezhetik magukat miatta. A biztatás és a dicséret legyen tehát őszinte és következetes.
2. Az út a fontos
Ha bátorítás közben inkább erre koncentrálsz a képességeik helyett, azzal a gondolkodásmódjukat is alakítod. Azok a gyerekek, akik kaptak visszajelzést arról is, hogy mennyire jó, hogy annyi energiát fektettek egy témába, abból azt tanulják majd meg, hogy a sikerhez fontos erőfeszítést is tenni. Ezzel azt is megértik, hogy képesek javítani és fejleszteni a képességeiket. Ráadásul így a kudarcot is megtanulják rugalmasan kezelni.
3. Közös munka
A Roots of Action szerint az olyan megjegyzések, mint a “szép munka” vagy a “nagyon okos vagy” nem segít abban a gyerekeknek, hogy megtudják, hogyan jutottak el odáig, hogy szép munkát végeztek. Ezért azt javasolják, hogy írjuk körül ezt is, például így: “azt is értékelem, ahogyan együttműködtél az osztálytársaiddal, a rugalmasságod segített a közös végeredmény létrehozásában.”
4. Kerüld az összehasonlítást!
A mai gyerekek az összehasonlítások világában nőnek fel: szinte mindenben a társaik jelentik a mércét, beleértve a jegyeiket, a sportot, a suli utáni tevékenységeket. Egymás összehasonlítása sokszor ad nekik belső motivációt, főleg akkor, ha amolyan célorientált típusok. Viszont ha az összehasonlítást a felnőttektől hallják, az még nagyobb nyomást tesz a vállukra. “Jól játszottál ma a focipályán, még a végén olyan jó leszel, mint a Misi” - ez az a fajta dicséret, amely inkább demotiváló és a visszájára fordítja az eredeti törekvést. Az ilyen összehasonlítás arra tanítja a gyereket, hogy a cél a fontos, nem a tanulás vagy a folyamat, ahogyan oda jutunk.
5. Ne dicsérd túl!
Nem kell mindenért megdicsérni a gyerekeket. Már itt, a Díványon is írtunk arról, hogy a túlzott dicséret többet árt, mint használ. Price-Mitchell és a Roots of Action nevelési stratégiája is ezt támasztja alá, és azt is hozzáteszik, hogy ha ennek nyomán kialakul a belső motiváció hiánya, akkor nagy eséllyel narcisztikus lesz a gyerek. Olyankor érdemes megdicsérni őket, amikor nem is számítanak rá.
6. A dicséret ne függjön semmitől!
Nagy a kísértés, hogy azért dicsérjük meg őket, hogy kontroll alatt tartsuk a viselkedésüket. Például ha azt mondod, hogy “jól megírtad a tesztet, de tudom, hogy megy ez neked jobban is”, azzal azt erősíted benne, hogy a teljesítménye a jóváhagyástól függ. Ha a bátorításhoz különböző feltételek kapcsolódnak, akkor inkább káros, mint hasznos a gyerek pozitív fejlődése szempontjából.
