Milyen szülő vagy: ács vagy kertész?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha túl sokat foglalkozol azzal, hogy milyen felnőtt lesz a gyerekedből, csak felesleges feszültséget teremtesz. Jobban boldogul majd az életben, ha hagyod kibontakozni.

Kétféle csoportba sorolja a szülőket Alison Gopnik, neves amerikai pszichológus. Az egyik típus, az ácsok úgy gondolják, hogy a gyermeket formálni, alakítani kell. Úgy vélik, hogy ha a helyes dolgokat teszik, és a jó könyveket olvassák, akkor képesek lesznek arra, hogy az elképzeléseiknek megfelelő felnőttet faragjanak belőle.

A kertészek ezzel szemben kevésbé aggódnak amiatt, hogy mi lesz a gyerekből, és inkább biztonságos környezetet biztosítanak a kibontakozáshoz. Ennek a nevelési stílusnak a lényege, hogy gazdag, termékeny, de közben változatos, dinamikus ökoszisztémát hozzanak létre - mondta Gopnik az amerikai National Public Radionak adott interjújában.

Engedjük kibontakozni!
Fotó: Shutterstock

Tapasztalat híján könyvből akarunk gyereket nevelni

A kutatónő szerint a szülők többsége az ácsok közé tartozik, pedig inkább kertészkedniük kéne. Évtizedeket töltött fejlődéskutatással, és tapasztalatai alapján a szülők túl sokat foglalkoznak azzal, hogy milyen felnőtt lesz a gyerekükből. Ez pedig csak felesleges feszültséget teremt. Megfigyelései szerint ugyanis minél kevésbé aggódik ezen a szülő, annál jobban teljesít majd a gyermeke az életben.

Az interjúban Gopnik elmondta, hogy a szülők szerepe napjainkra nagyon megváltozott. Régen az egész közösség részt vett a gyerekek nevelésében, és mire a fiataloknak saját gyerekük lett, addigra sok tapasztalatot szereztek mások gyermekei révén. A 20. századra a családok összementek, az emberek mobilisabbak és később szülnek gyereket. A fiataloknak már nem a gyereknevelésben, hanem az iskolába járásban van tapasztalatuk, és joggal gondolhatják, hogy ugyanúgy megtanulható egy könyvből, mint bármi más az iskolában.

A felfedezés öröme

A kisgyerekek számára sokkal jobb, ha ők maguk fedezhetnek fel egy játékot, mintha mi megmutatjuk nekik, hogyan kell használni. Egy négyévesek közreműködésével végzett vizsgálatból kiderült, ha egy felnőtt megmutatja nekik, hogyan kell használni egy új játékot (például sípol), akkor utána úgy használták, ahogy a felnőtt mutatta. Míg ha önállóan fedezhették fel, akkor nemcsak a csipogót találták meg benne, de a tükröt és a lámpát is. 

A robotoknak is jót tesz, ha eleinte szabadon próbálkozhatnak, mondta az interjúban Gopnik. Ha egy robotnak megengedik, hogy szabadon táncoljon, és felfedezze, hogy mire képesek a végtagjai, akkor utána sokkal ügyesebb, ha kap egy feladatot, például vegyen fel a földről egy darab ruhát.

Gopnik a kaliforniai Berkeley Egyetem pszichológia és filozófia professzora The Gardener and the Carpenter (A kertész és az ács) című könyvében részletesen bemutatja a két típust. A szerzőnőnek magyarul két könyve jelent meg: a Bölcsek és a bölcsőben és A babák filozófiája.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Varga Orsolya Molnár
Varga Orsolya Molnár
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?