Ott van az agyunkban, kiderült, hogy befolyásolja a női ciklust, a teherbeesés esélyét, és lombikprogram esetén hatásos étrendkiegészítő lehet.
A fogamzási nehézségek, a meddőség kezelésében rengeteg módszert alkalmaz már az orvostudomány. Az utóbbi években egy eddig is ismert molekuláról derült ki, hogy a meddőség egyes eseteiben a megoldást jelentheti. A melatoninról van szó, amely az agyunkban elhelyezkedő tobozmirigyben termelődik és az alvás-ébrenlét ciklusunkat szabályozza, de étrendkiegészítőként is kapható a patikában. A melatonin szerepe a teherbeesésben nem régóta ismert, és gyakorlati alkalmazása valószínűleg sokaknak segíthet.
Oxidatív stressz a lombikban
Az utóbbi évtizedekben az in vitro fertilizáció, magyarul lombikbébi-program sikerrátája egyre nő, épp azért, mert egyre többet tudunk a sikert befolyásoló tényezőkről. Kiderült, hogy az egyik ilyen, molekuláris szinten szabályozó tényező az ún. oxidatív stressz mértéke, vagyis a reaktív oxigénmolekulák aránya a sejtekben.
Ha túl sok van belőlük, a reaktív oxigéngyökök károsítják a sejteket, ezért jó ötletnek tűnik megkötni őket. Többek között erre lehet alkalmas a melatonin molekula, ami a káros hatású oxigéngyököket kiiktatja.
Melatonin? Az alváshormon?
Igen. A melatonint 1958-ban fedezték fel, ekkor rájöttek, hogy az agyban, a tobozmirigyben termelődik és az alvás-ébrenlét napi ritmusának szabályozásáért felelős. Azóta kiderült, hogy a tobozmirigyen kívül egy sor más szervünk is termel melatonint: a gyomor-bélrendszer, a szem, a tüdők, a bőr, a vese, a máj, és ami most számunkra érdekes: a nemi szervek. A melatonin termelődése függ a fényviszonyoktól: az erős fény csökkenti a termelődését, sötétben, félhomályban több termelődik.
Ha sokat vagyunk mesterséges fényben, emiatt nehezebben alszunk el, alvászavaraink lehetnek, a mesterséges fény ugyanis csökkenti agyunk melatonintermelését. A melatonin a napi ritmus szabályozása mellett állatok esetében az évi szaporodási ritmusok szabályozásában is részt vesz, vagyis segít szabályozni, mikor van párosodási időszak. Emberre ez nem vonatkozik, hiszen nálunk az év bármely szakasza alkalmas erre.
Szuper antioxidáns
Az antioxidáns tulajdonsága, vagyis az, hogy képes a sejtkárosító szabad oxigéngyököket megkötni, csak nemrég derült ki. Ráadásul sokkal hatékonyabban, többféle módon és tartósabban teszi ezt, mint a legtöbb eddig ismert antioxidáns molekula.
Emiatt a melatonin hatását nagy erőkkel kezdték kutatni az összes olyan betegségben, ahol az oxidatív stressznek, a szabadgyököknek szerepe van – ilyen a cukorbetegség, a zöldhályog, az irritábilis bél szindróma, és a kemoterápia mellékhatásai. A kívülről beadott melatonin egyes kutatások szerint a tumornövekedést is lassítja, gyulladáscsökkentő hatást fejt ki, és az endometriózis tüneteit is csökkenteni képes.
A mensturációs ciklusra is hat
Nőként a melatoninszintünk nem csak napszakonként, hanem a menstruációs ciklusunk során is változik. Azok a nők, akik váltott műszakban dolgoznak, tehát esetükben a melatonintermelés napi ciklusa rendszeresen zavart szenved, sokkal gyakrabban szenvednek menstruációs panaszoktól (hosszabb, rendszertelen ciklusok, túlzott mértékű vérzés, fájdalom). A váltott műszakban dolgozóknál tapasztalt cikluszavarok a kutatók szerint annak köszönhetőek, hogy a fény és a sötét rendszeres váltakozása zavart szenved, így a melatonintermelődésük ritmusa is felborul. A melatonin tehát hatással van a női ciklusra. Ez a hatás többrétű, a nagyon nagy dózisú melatonin például csökkenti az LH-hormon nevű nemi hormon termelődését, így közvetve akadályozza az ovulációt, vagyis az érett petesejt kilökődését.
De térjünk vissza a lombikra!
Térjünk a lényegre. A sejtekben az oxidatív stressz rontja a lombikprogram sikerességét, a melatonin meg jó antioxidáns, logikusnak tűnik, hogy akkor adjunk melatonint... kinek is? És mikor?
A kutatások a folyamat több szakaszában is hasznosnak találták a szert, de mindegyik alkalmazás csak részben bizonyított. Több kutatás szerint a stimuláció időszakában étrendkiegészítőként szedett melatonin hatására egészségesebb petesejteket sikerül nyerni, több volt az érett petesejt és az ebből alakuló jó minőségű embriók aránya.
A melatonin a leendő apáknak is jót tett: az oxidatív stressz túlzott mértéke a spermiumok mozgékonyságát is rontja, a melatoninszedés pedig egy kutatás szerint javítja a sperma minőségét, a spermiumok élettartamát, mozgékonyságát. Mindez szintén hozzájárul a sikeres megtermékenyítéshez.
A harmadik alkalmazási lehetőség a beültetést követő időszak, amikor az embió beágyazódik és a méhfalban megtapad. Az ún. sárgatest-elégtelenség esetén túl kevés progeszteron termelődik, a túl alacsony progeszteronszint pedig rontja a terhesség megmaradásának esélyét. Ha a sárgatestelégtelenségben szenvedő nőknek melatonint adtak, az megemelte a progeszteronszintjüket.
Melatonin = több baba?
Természetesen azt is kutatták, vajon a melatonin adása úgy összességében több sikeres terhességet eredményez-e. Úgy tűnik, igen, de nem teljesen biztos. Azért nem biztos, mert a melatonin fogamzásban betöltött szerepét csak nemrég fedezték fel és eddig nem született elég sok, elég jó minőségű kutatás a témában ahhoz, hogy teljesen biztos választ lehessen adni erre a kérdésre. A kezdeti adatok ugyanakkor biztatóak, a szakemberek szerint az étrendkiegészítőként szedett melatonin valamelyest növelheti a teherbe esés esélyét.
Akkor rohanjon mindenki a patikába melatoninért? Azért csak óvatosan. Bár a melatonin étrendkiegészítőként szedve nem veszélyes, nincs magzatkárosító hatása, nem álmosít, nem károsítja a májat vagy a vesét, szóval igazából viszonylag veszélytelen. Egyedül autoimmun betegségekben kell vele vigyázni, ezeken ugyanis ronthat, ezért autoimmun betegségben szenvedőknek a szakemberek nem javasolják a szedését.
Ami a teherbe esést illeti: ahogy írtuk, a túl nagy dózisú melatonin elvileg csökkentheti az ovuláció esélyét (mondjuk ahhoz tényleg nagy dózis kell, de fő az óvatosság). Lombikprogramban ez nem számít, hiszen az ovulációt gyógyszerekkel idézik elő, de ha nem lombikozunk, akkor érdemes észben tartani ezt a hatást. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy IVF alatt szedjünk nyugodtan melatonint a ciklus bármely szakaszában; ha pedig otthon, ágyban, párnák közt szeretnénk teherbe esni, akkor inkább ne szedjünk ész nélkül rengeteg melatonint a ciklus első felében, de nyugodtan szedjünk a ciklus második két hetében. Az idézett kutatások legtöbbjében napi 3 mg melatonint szedtek a résztvevők, a forgalomban lévő melatoninkészítmények általában 1-5 mg-ot tartalmaznak.
Nem szedni akarom, csinálni!
Természetesen nem csak étrendkiegészítőként lehet bekapkodni a melatonint, hanem odafigyelhetünk arra is, hogy a szervezetünk megfelelő mennyiségű saját melatonint termeljen. Ehhez legfőképpen arra van szükség, hogy nappal világosban legyünk, éjszaka meg sötétben. A melatonin sötétben termelődik, de több termelődik belőle éjszaka akkor, ha napközben legalább pár órát erős, lehetőleg természetes fénnyel megvilágított helyen töltünk. (A normál mesterséges fény sem spektrumában, sem fényerejében nem éri el a napfény hatását. Egyes mesterséges fényterápiás készülékek alkalmasak erre, de ha nincs otthon ilyenünk, akkor ki kell menni a szabadba.)
Egy-két órával lefekvés előtt igyekezzünk kerülni a túl sok fényt és főleg a képernyőket, ne nézzünk tévét, monitort, és a párunk se nézzen tévét abban a szobában, ahol mi épp alszunk.
Egyes ételekben is található melatonin, bár nem tudjuk, ezekből pontosan mennyi hasznosul az emberi szervezetben, azért érdemes őket ismerni. Ha egy kis esti nassra vágyunk, akkor a legideálisabb egy jó zabkása dióval és cseresznyével, hiszen a zab, a dió, a meggy és a cseresznye is melatonintartalmú élelmiszer.
