Janzer Orsolya Lili, Kerekes Anna, Kocsis Anett, és Vankó Miléna alkotja azt a csapatot, ami Magyarországot képviseli majd az EGMO-n, vagyis a lányok matekolimpiáján, amin 2012 óta egyre több ország vesz részt. Ráadásul Kerekes Annának vagy Janzer Orsolya Lilinek már nem is ez az első alkalma. De milyen is egy matekolimpia? Hány képletet kell hozzá tudni? És vajon hozzá tud szagolni egy átlagember a feladatokhoz?
Azon, hogy a lányokat a matematika és a természettudományok is érdekelhetik, ráadásul nagyon jók is benne, már csak az lepődik meg, aki eddig egy kő alatt élte az életét. Viszont a statisztikák szerint mégis kevesebben választják közülük a természettudományos pályát, pedig Molnár Sáska Gábor, a Morgan Stanley kockázatelemzési osztályának kvanitatív részlegének veztője arról beszélt, hogy a becslések szerint Magyarországon 20 ezernél is több informatikust fel tudna venni a munkaerőpiac, de egész Európát tekintve ez a szám akár az 1 milliót is elérheti a következő években.
Ezt az anomáliát már több cég is felismerte, és különféle ösztöndíjakkal és mentorprogramokkal segítenek, hogy javuljon a statisztika, ezért kiemelt figyelmet szentelnek arra, hogy az úgynevezett STEM, vagyis a matematika, technológia, mérnöki tudományok felé tereljék a fiatalokat.
Nem csak azért, mert nekik pontosan az ilyen tudományokban jártas munkaerőre van szükségük, és nem is csak a lányok részesülnek a kitüntetett figyelemben, hanem a cél az, hogy minél több gyerek megtapasztalja, hogy milyen szórakoztató is tud lenni a matematika. Talán elsőre nem éppen a szórakoztató kifejezés jut mindenki eszébe, mikor visszagondol az iskolás élményeire, de a lányok úgy mesélnek a feladatokról, a felkészítő táborról, az egyéni és csoportos foglalkozásokról, hogy az emberben hamar felmerül, hogy talán mégis benne van a hiba, és a matematikai feladatokon gondolkozni a világ legjobb szabadidős elfoglaltsága.
De milyen is egy matekolimpia?
Nagy Zoltán Lóránt, a csapat vezetője elmesélte, hogy a felkészülés során nem a csapattagok átfogó matematikatudásukat javítják, hanem egyfajta gondolkodásmódot is tanulnak, miközben a lányok egyéni fejlődésére is odafigyelnek. Sőt, a felkészítő táborban nem csak a csapat tagjai vehettek részt, hanem azok is, akik jól teljesítették a feladatokat az év során. Ők azok, akik a sima iskolai elfoglaltságuk mellett a különfeladatokra is sok időt szentelnek.
Maga a kétnapos verseny mindegyik napján 3-3 feladatot kell megoldani, egyénileg. A végeredményt az összpontszám adja majd. Természetesen nem használható semmilyen segédeszköz, úgyhogy gyakorlatilag néhány ceruzával és körzővel esnek neki a feladatoknak, na meg némi nassolnivalóval. A megoldásokat magyarul prezentálják, a csapatok vezetői segítenek a zsűrinek az értékelésben, és elmagyarázzák, hogyan is oldották meg a feladatot a versenyzők.
A legjobbak egyéni eredményeik alapján arany-, ezüst- vagy bronzérmet nyerhetnek, míg az összesített pontszám alapján az országok is versengenek egymással. Az európai élmezőnyhöz tartozó magyar csapat évről-évre kiváló eredményeket ér el a matekolimpián: 2017-ben a magyar lányok két arany és két ezüstéremmel tértek haza, csapatszinten pedig a 33 európai ország közül a 3. helyet szerezték meg.
A négy lány április 9-én képviseli hazánkat a versenyen, de előtte még segítenek belelátni abba, hogyan is kell elképzelni egy ilyen olimpiát. A feladat a tavalyi versenyen szerepelt, valószínűleg sosem jöttünk volna rá a megoldásra, pedig nem kell hozzá ezernyi képlet és több oldalas számolás, csak egy jó ötlet és a szemlélet, amivel ezt meg lehet oldani, ahogyan ezt Janzer Orsolya Lili is bemutatja a videóban.
