A beszélgetésekbe bármilyen helyzetben és minden különösebb teketória nélkül becsatlakozó kicsiknek számos oka lehet arra, hogy közbevágjanak. A legkisebbek egyszerűen képtelenek rá, hogy visszafogják magukat és várjanak egy kicsit a nagy és általában jó párszor elismétlendő bejelentéssel, hogy „KÉK KRÉTA! KÉK KRÉTA!”.
Az ovisok ezzel szemben inkább azt szeretnék megmutatni a közbeszólásokkal, hogy értik ám ők is, miről van szó, az idősebbek pedig egyszerűen nem tehetik meg a nagyobbakkal, hogy elhallgassák azt a kitűnő történetet. A Huffington Post összegyűjtött 1-2 módszert, amivel viszonylag gyorsan orvosolható a bosszantó szokás.
Te se szakítsd félbe
A legegyszerűbb lépés talán az, ha pontosan úgy járunk el, ahogy azt a gyerekektől is elvárnánk. Jelezzük előre, hogy mi fog történni, mielőtt meglepetésszerűen felkapnánk azt a babát, és szóljunk előre, hogy hamarosan vége a játékidőnek, ne csak az utolsó pillanatban tudják meg, hogy le kell tenniük a játékokat. Szintén sokat segíthet, ha helyesbítések helyett megvárjuk, amíg befejezik a mondandójukat és csak utána reagálunk arra, ami elhangzott.
Vezess be kézjeleket
Jó ötlet lehet az is, ha a legkellemetlenebb pillanatokban csivitelni kezdő kicsiknek egy apró gesztussal jelezzük, hogy még nem alkalmas a dolog. Segíthet például, ha megfogjuk a gyerek kezét, és addig nem is engedjük el, amíg nem alkalmas a dolog. Azt is jelezhetjük persze, hogy eltart még egy ideig, amivel foglalkozunk épp, és menjenek vissza játszani.
Légy udvarias
Ha mégis félbe kell hogy szakítsd, kommunikálj úgy a gyerekkel, ahogy azt a többi felnőttel teszed. „Szeretnék mondani valamit, ráérsz?” „Látom élvezed a dolgot, de félbe kell hogy szakítsalak.” Kicsit manírosnak tűnik, de így a gyerekek is gyorsan megtanulják majd, hogyan szakítsák félbe a nagyokat.
Magyarázd el neki, hogy most nem érsz rá
Közöld vele, hogy most épp nem érsz rá, de amint végeztél, ő jön. Minél specifikusabb valaki, annál jobb. „10 perc múlva végzek. Elleszel addig, vagy keressünk gyorsan egy jétékot?”
Légy türelmes
Ahhoz, hogy ezek a módszerek meghozzák a gyümölcsüket persze idő kell, nem árt tehát mindig észben tartani, hogy amikor közbevágnak a gyerekek, nem azért teszik, mert nem érdekli őket, hogy a szüleiknek nagy szüksége lenne épp 10 perc pihenőre, egyszerűen csak túl izgatottak ahhoz, hogy magukban tartsák azt a sztorit a botokról. A gorombább utasításokat és parancsszavakat jobb tehát ilyenkor is elkerülni, hiába hatékonyak ugyanis, tanítani nem nagyon lehet velük.
