Nem ad antibiotikumot a gyerekorvos? Épp megmenti a bolygót.

Olvasási idő kb. 3 perc

Túl sok antibiotikumot használunk, emiatt az antibiotikumrezisztens bacik elterjedése a modern orvoslás végét jelentheti.

Köhög a gyerek, és a gyerekorvos már megint nem hajlandó felírni az antibiotikumot? Mert szerinte ezt a köhögést vírus okozza, és hiába is adna rá antibiotikumot, attól nem gyógyulna gyorsabban? De mi, anyák, minden racionalitást nélkülözve mégis úgy gondoljuk, hogy gyorsabban gyógyulna, hiszen az antibiotikumtól meg szokott gyógyulni a gyerek 4-5 nap alatt, anélkül meg három hét, és a munkahelyünk már nem bírja, hogy állandóan otthon lógunk gyerekköhögésre hivatkozva? És haragszunk a gyerekorvosra, hogy miért nem fogja fel mindezt?

Haragudhatunk, csak hát lehet, hogy a gyerekorvosunk épp most menti meg a bolygót az apokalipszistől. Ami hosszú távon a gyerekeink érdeke is, nem? Mármint, hogy ne pusztuljon ki az emberiség hamarosan.

A szakemberek szerint ugyanis a számtalan, minket fenyegető veszély sorában az a lehetőség is nagy súllyal szerepel, hogy a túlzott antibiotikumhasználat okozza majd a világvégét. A brit Dame Sally Davies professzor figyelmeztetése szerint ha nem teszünk valamit világszinten és nagyon gyorsan a dolog ellen, az antibiotikum-rezisztens bacik elterjedése a modern orvoslás végét jelentheti. 

Mi az, hogy antibiotikum-rezisztens?

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amik baktériumokat ölnek meg. A baktériumok azonban trükkösek, és ha sokszor találkoznak ugyanazzal az antibiotikummal, akkor „felfegyverkeznek” ellene: például a bacik sejtfalát elpusztító antibiotikummal szemben kifejlesztenek egy erősebb sejtfalat, amin nem fog a gyógyszer. Ha gyakran használunk sokféle antibiotikumot, akkor a bacik egyre fejlettebbek lesznek, míg végül olyan baktériumtörzsek is kifejlődnek, amikre már egyik, ma ismert antibiotikum sem hat, magyarul aki elkapja őket, annak nem tudunk hatásos gyógyszert adni. 

Napjainkban az USÁ-ban évente kb. kétmillió ember fertőződik meg antibiotikum-rezisztens bacikkal, és legalább évi 23 ezren meg is halnak emiatt. A világon évi kb. 700 ezer ember hal meg rezisztens baktériumfertőzésben. Davies professzor számításai szerint ez a trend csak gyorsulni fog, és a következő 30 évben (vagyis nem beláthatatlanul sokára, hanem még a mi életünkben) ez a szám az évi tízmilliós nagyságrendet is elérheti.

shutterstock 538936093

Kampány az Egyesült Királyságban

Az angolok ezért többek között országos kampányt indítanak, amely a közvéleményt és a háziorvosokat is célozza. A pácienseknek azt próbálják elmagyarázni, hogy miért ne követeljenek antibiotikumot a háziorvosuktól olyan esetekben, amikor arra nincs szükség. A brit betegek ugyanis egy felmérés szerint azt hiszik, hogy azért nem kapnak antibiotikumot, mert az orvosuk spórol, a gyógyszer meg drága a TB-nek, pedig nem erről van szó: a vírusfertőzésnek tökmindegy, az orvos pedig olyan esetekre szeretné megőrizni az antibiotikumok hatékonyságát, amikor istenigazából szükség lesz rájuk. Ha sok antibiotikumot írnak fel, akkor ugyanis sokkal hamarabb kifejlődnek a cuccra érzéketlen szuperbacik.

Ha nem tudjuk, mi a különbség az antibiotikum és a vírus között, vagy azt hittük, ez a kettő ugyanaz, vagy csak szeretnénk egy jót nevetni végre, akkor ezt a videót nézzük meg a témában. 

A professzor szerint már most is emberek halnak meg a túlzott antibiotikumhasználat és az ennek köszönhető rezisztens baktériumok miatt, és ha nem teszünk ez ellen, akkor egyre nagyobb lesz a baj. Antibiotikumok nélkül ugyanis nem csak a tüdőgyulladásba lehet majd könnyebben belehalni, hanem az orvostudomány más területein is nehézségek várhatóak. Hatásos antibiotikum nélkül olyan, gyakran elvégzett sebészeti beavatkozások is életveszélyessé válnak, mint például a császármetszés vagy a csípőprotézis-műtét.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?
Érdekességek