Egy pomázi gyermekorvos, dr. Korausz Etelka sokadszor kelt már ki Facebook-posztban az iskolai hiányzások igazolásának teljesen értelmetlen rendszere miatt. Az orvos szerint éppen itt lenne már az ideje, hogy az iskolák felnőttként kezeljék a szülőt, aki felelősséget vállalhat a gyereke hiányzásáért, és akkor nem kellene minden csip-csup megfázás miatt a rendelőbe rohangálni igazolásért. A jelenlegi rendszerben ugyanis az egyébként is alaposan leterhelt gyermekorvosok rendelési idejének a nagy részét az igazolások írogatása teszi ki, ahelyett, hogy a betegekkel foglalkoznának.
Mi is írtunk már többször a témáról, hiszen mi is számtalanszor tapasztaltuk már a saját bőrünkön: a gyerek elkap valami náthát, aminek pontosan tudjuk a kezelési módját: kamillatea bőven, torokfertőtlenítés, ágynyugalom. Ennek ellenére a gyereket mindenképpen muszáj elrángatni az orvoshoz, mivel a szülő egy évben csak három nap hiányzást igazolhat. A rendelőben, főképp influenzaszezon idején (ami ellen megint csak nincs orvosság, legfeljebb tüneti kezelés, amire bármelyik szülő képes magától is) három órát ül az anya a kókadozó, beteg gyerekével, próbálja megfékezni a kistesókat, végül pedig az influenza mellé összeszednek még a sok beteg gyerektől néhány hasmenéses-hányós vírust, meg egy bárányhimlőt. De legalább van igazolás.

Az iskolai, óvodai hiányzás igazolásához orvosi igazolásra van szükség, a szülő csak három napot írhat alá. Rengeteg felesleges orvos-gyerek találkozás, értelmetlen szisztéma.
Tovább olvasom
A papír márpedig kell. Egy banális náthával megyünk az orvoshoz, ahonnan két bárányhimlővel, esetleg influenzával távozunk.
Tovább olvasomRáadásul az orvosnak sokszor hazudnia kell, hogy segíthessen, hiszen számtalan oka lehet, hogy egy gyerek nem tud éppen iskolába menni: temetés, utazás, vagy csak együtt lenne a család, amikor apu hazajött végre Angliából. A szülőre bízott három napból viszont elég könnyű kicsúszni, ilyenkor jön a szívességkérés az orvostól.

Az iskolai, óvodai hiányzás igazolásához orvosi igazolásra van szükség, a szülő csak három napot írhat alá. Rengeteg felesleges orvos-gyerek találkozás, értelmetlen szisztéma.
Tovább olvasomMost viszont úgy látszik, megvan a megoldás: Dr. Korausz Etelka posztja szerint azt, hogy hány nap hiányzást igazolhat a szülő, nem is törvény szabályozza, hanem az intézmény házirendje. Az iskoláknak tehát jogukban áll a szokásjog szerint diktált három nap helyett akár 10 napban, vagy két hétben, vagy akárhány napban meghatározni ezt. Ő már meg is egyezett erről egy pomázi iskolával, ahol 15 napra emelték a szülői keretet.
Rákérdeztünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy mi a jogi helyzet ezzel kapcsolatban, illetve, hogy igaz-e, hogy ez ilyen egyszerű: az iskolák simán megváltoztathatják a házirendjüket, és már meg is oldódott a probléma.
Ha már azt mindig megemlítjük, amikor nem kapunk választ a minisztériumtól, úgy korrekt, hogy azt is jelezzük: ezúttal pár óra alatt a kezünkben is volt a szaktárca levele, amiben az áll, hogy tényleg így van, az iskola házirendjében kell szabályozni, hogy hány nap hiányzást igazolhat a szülő, és a három naptól nyugodtan el lehet térni.

Szó szerint is mutatjuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sajtó és Kommunikációs Főosztályának a válaszát, az ilyen közérdekű cikkek után megindul a levelek áradata, amelyben ezt kérik tőlünk. Tehát:
„A hatályos köznevelési szabályok nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint az óvodában, az iskolában csak három napot igazolhat a szülő, ugyanakkor ennek évtizedes hagyománya van és mivel ez alapvetően bevált, a mai napig tartja magát. Ebből következően a gyermek, a tanuló késésének, mulasztásának szabályozása – a jogi keretszabályozáson túl - intézményi szintű döntést igényel. A szülő által igazolható mulasztások szabályait – köztük ezek mennyiségét is - helyben, az adott intézmény házirendjében, a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell az óvodának, az iskolának szabályoznia. A házirend elfogadásakor, módosításakor az óvodaszék, iskolaszék, valamint a diákönkormányzat is kötelező véleményezési joggal rendelkezik. A házirend nyilvános dokumentum, megismerése nem ütközhet akadályba.
A minisztérium és az iskolák elsődleges feladata e területen a gyermekek érdekeinek érvényesítése. A gyermek érdeke pedig az, hogy tanulhasson és tanuljon, minél kevesebbet hiányozzon az iskolából, ne maradjon le a tanórákról, és ha beteg, az orvos mindenképpen lássa, máskülönben felmerül a szülői felelősség kérdése. Az iskolai hiányzás oka lehet betegség vagy családi ok, amelyet a szülő igazolhat. A szülői igazolás alapvetően valóban 3 napra adható, de a gyakorlat szerint számos intézmény enged a házirendjében ennél akár többet is, ha a szülő valamilyen megalapozott családi ok miatt kikéri a gyermeket.
Hangsúlyozzuk tehát, hogy nincs központi előírás a három napra, és miután a kérdés szabályozása az intézmény szakmai önállóságának a része, valamint abban megfelelő szabály csak a helyi sajátosságok ismeretében hozható, a tárca nem szándékozik a szakmai önállóságot csorbítani. Amennyiben a vonatkozó helyi szabályt az adott intézménybe járó gyermekek szülei nem tartják jónak, akkor nekik kell aktívan fellépniük ez ügyben, és akár egyénileg, akár a szülői szervezeten, óvodaszéken, iskolaszéken keresztül, kezdeményezhetik a házirend módosítását az intézményben. A tanuló gyermek érdeke a tanulás, amit az intézményeknek a házirend kialakításakor is messzemenően figyelembe kell venni, mint ahogyan a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott tanulói jogokat és kötelességeket is.”