Hogy készül fel az érdeklődő, de tapasztalatlan leendő szülő a gyerek érkezésére? Hát olvas, nyilván. Legalábbis ezt tette Dave Mosher újságíró, aki az Independentben foglalta össze azt a rakás érdekes, számára újdonságnak számító tudományos tényt, amikből kiderült, milyen lenyűgöző dolog egy baba fejlődése.
1. A megtermékenyítés 1:100 millióhoz esélyű ügy
Az ejakuláció során a nagyjából 100 millió sperma indul útnak, bár egyes férfiaknál ez akár többszáz millió is lehet. A petesejt környékét már csak néhány száz darab spermium éri el, a petesejt felületének speciális receptorai viszont gondoskodnak róla, hogy a célba végül csak egyetlen hímivarsejt juthasson be.
A kétpetéjű ikrek úgy születnek, hogy két spermium termékenyít meg két petesejtet, az egypetéjűek viszont úgy, hogy egy spermával megtermékenyített egy petesejt válik szét két embrióra.
2. A baba terhességi kora 15 nappal több, mint a valódi kora
Az orvosok 1836-ban jelölték ki a terhességi időszámítás kezdőpontjának a nő menstruációjának első napját, a magzat orvosi kora tehát nem onnan számítódik, amikor a petesejt megtermékenyül. Az ovuláció átlagosan a ciklus kezdete után két héttel következik be, a megtermékenyülés pedig még egy nappal később. Vagyis: ha az orvosod szerint 8 hetes terhes vagy, akkor a baba valójában 6 hetes.
Az orvosok azért a menstruációhoz képest számolnak, mert a peteérést jóval nehezebb utólag pontosan beazonosítani, a megtermékenyítés időpontjáról nem is beszélve. A menzeszt viszont nehéz nem észrevenni, mint ahogy az sem kerüli el a figyelmet, ha nem jön meg.
3. A legtöbb nő egyáltalán nem 9 hónapig terhes
A 9 hónap valójában egy meglehetősen durva becslés, ami számos félreértésre ad okot. Először is, ez nem egy teljesítendő céldátum, egy egészséges terhesség vége a 40. hét előtt-után egy 5 hetes időszakon belül nagyjából bármi lehet, és az orvosilag kiszámolt célnapon csupán a nők 4 százaléka szül. Az átlagos terhesség hossza az ovulációtól (tehát nem az utolsó menzesztől!) számítva 8 hónap és 24 nap, nem pedig 9 hónap.
4. Életük első hetében a babák fel-alá úszkálnak a méhben
A megtermékenyült - és egyfolytában osztódó - kis sejtcsomónak néhány napra van szüksége, hogy a petevezetékeken át lejusson a méhbe, ott pedig újabb pár nap kell ahhoz, hogy az embrió beágyazódjon.
Onnantól kezdve a méh párnázott falához tapad, onnan kap tápanyagokat, és ez indítja el a további fejlődés számos folyamatát. Ezt megelőzően viszont még valóban szabadon úszkálnak az anyaméhben.
5. A baba fejlődő szíve 6 hetes korában kezd el verni
És nyolchetes korára a bébi szíve percenként 160-as tempóban, egyenletesen dolgozik, amit az ultrahangon meg is tudunk hallgatni.
A halláshoz szükséges szerveink legnagyobb része a 16. hétre kifejlődik a fülben, onnantól kezdve pedig az anya szívverése, evése, légzése, járása, beszéde, böfögése és beleinek morajlása is tisztán hallható a baba számára.
Ez segíthet azt is megérteni, miért találják a csecsemők olyan megnyugtatónak a különféle zajokat. Sőt, arra is vannak már bizonyítékok, hogy a babák már a méhen belül meg tudják különböztetni az anyjuk hangját, és reagálnak is rá.
7. A túl nagy zaj károsíthatja a magzat hallását
A magzat is ki van téve azoknak a zajoknak, amiknek az anya, csak ő nem tud füldugót használni. Éppen ezért, a várandós nőknek azt ajánlják, kerüljék a 115 decibelt meghaladó zajforrásokat, mint például a láncfűrész, a lövészet, a repülőgép-hajtóművek zaja, és a nagyon hangos koncertek, sőt, az üvöltő zene sem javasolt. Ha folyamatosan rendkívül erős zajhatásnak van kitéve, a baba hallása már a méhen belül sérülhet.
8. A magzat kinyitja a szemét a méhben, és látja a külvilág fényeit
A magzat már a 16. héten érzékeli a fényeket, bár a szem a 20. hétre fejlődik ki teljesen, és a babák először a 26. és a 28. hét között valamikor nyitják ki. A látásuk viszont eleinte elég homályos, de például az erős fényre - mint a napsugár, vagy a pocakra irányított erős zseblámpa - reagálnak. Sőt, egyes kutatások szerint, ha gyakran megyünk terhesen a szabad levegőre (nappal), segítjük is a szemük fejlődését.
9. A terhes nők könnyebben undorodnak, és jobban félnek az idegenektől
A reggeli rosszullét nem jó móka, de legalább segít megvédeni a magzatot az első harmadban - vagyis a terhesség első 12 hetében. Az elmélet így néz ki: a terhes nők nagyobb eséllyel undorodnak bármitől, ami kicsit is furcsán néz ki, furcsa szagú vagy állagú, ami pedig segít megvédeni a fejlődő embriót a mérgező, vagy esetlegesen fertőzésveszélyes dolgoktól, amíg az immunrendszer kevésbé aktívan őrködik.
Egy 2007-es tanulmány ezt az elméletet még egy lépéssel továbbgondolta, és azt vizsgálta, a terhes nők nagyobb eséllyel kerülik-e ösztönösen az idegeneket, külföldieket, és más ismeretlen népeket. Az előzetes, bár tudományosan egyelőre kétséges értékű bizonyítékok alapján igen, az ilyesmi előítéletek is erősebbek az első 12 hét során.
10. A babák nagyjából 25 hétig isszák a saját pisijüket, amiben egyébként úszkálnak is
A babák nagyjából a nyolcadik héten kezdenek a magzatburkon belül pisilni, a folyamat viszont a 13 és a 16 hét között kapcsol magasabb fokozatba, amikor a vese fejlődése már előrébb jár. Ezt a magzatvíz-pisi koktélt pedig nagyjából a 10-11 héten kezdik el kortyolgatni, amikor a szájukat blokkoló membrán megreped, lehetővé téve a nyelést. A 20. hétre pedig a magzatvíz főképpen pisiből áll. Hát, egészségetekre, gyerekek!
11. A magzat a méhben is érzi az anya ételének ízét és illatát
Az étel ízét alkotó molekulák az anya kajájából a vérén át a méhlepénybe, onnan pedig a magzatvízbe jutnak. Az ízlelőbimbók már a 11. héten elkezdenek kialakulni, a száj megnyílásával egyidőben, innentől kezdve pedig a baba mindent "megkóstol", amit anyja eszik. Az ízeket a legerősebben a 28-29. héttől érzékelik, ekkora fejlődnek ki teljesen az ízlelőbimbók.
12. A terhes anya étrendje befolyásolja a baba jövőbeli ízlését
Mivel az ízmolekulák ilyen könnyedén utaznak, számtalan kutatás bebizonyította, hogy az étel preferenciák és ellenérzések már a méhben kezdenek kialakulni, a babák később nagyobb eséllyel utasítanak el olyan ízeket, amelyeket az anya terhesen került. Ugyanez az összefüggés a szoptatás idején is megfigyelhető, az ízek ugyanis az anyatejben is megjelennek. Egy kutatás azt is kimutatta, hogy a terhesség alatt rendszeresen ánizst fogyasztó anyák csecsemői születésük után szívesebben ittak ánizsaromájú tejet.
13. A legtöbb baba megszületése után kakil először
A baba első kakiját magzatszuroknak hívják, ez a zöldesfekete anyag csupa olyasmiből áll, amit a magzatvízből szerzett a születése előtti 20-25 héten: bőrsejtek, haj, epe, fehérjék, fehérvérsejtek. Jellemzően a születés után távozik, szurokszerű, szagtalan cucc. A gyerekek 13 százaléka viszont nem várja ki a születést, és már a méhen belül kakil, a magzatvízbe ürülő magzatszurok viszont így a tüdőbe kerül, ha ez nagy mennyiségben történik, az a születés után blokkolhatja a légutakat.
14. Egy sejtsor választja el a mamát a babától
A méhlepény és a méhfal között egyetlen sejtsor vastagságú réteg teszi lehetővé hogy a tápanyagok az anya véréből a baba vérébe kerülhessenek, miközben a kettő ténylegesen soha nem keveredik.
15. Vannak anyák, akik allergiássá válnak a következő terhességekre
Ennek pedig a vércsoport Rh-faktorához van köze. Az Rh-pozitív emberek vérében a vérsejtek felületén megjelenik egy fehérje, amely az Rh-negatív embereknél nincs jelen. Ez akkor jelenthet problémát, ha az apa és a magzat Rh-pozitív, az anya Rh-negatív, és az anya vére bármikor is keveredik a baba Rh-pozitív vérével. Ez az első terhesség során jellemzően nem okoz problémát, a szülés során viszont előfordulhat. Ha megtörténik, az anya teste olyan ellenanyagot kezd termelni, amely a következő terhességek során elpusztíthatja a pozitív babákat - vetéléseket okozva.
Ez a jelenség a terhességek 2,3 százalékát érinti, de még az érintett anyáknak is csupán 1 százaléka kezd ténylegesen ellenanyagtermelésbe. Az első ilyen terhesség során/röviddel utána beadott Rh immunoglobin injekció ezt a problémát teljesen kiküszöböli.
16. A nőnek 30-50 százalékkal több vére lesz terhesen
És ez tehet többek között a lábdagadásról, és a mindenhonnan magyarázat nélkül előbukkanó fájdalmakról. A több vér segít táplálni a folyamatosan növekvő magzatot, viszont hely is kell neki, ezt csinálja a relaxin nevű hormon, ez felelős azért, hogy az anya erei kitáguljanak. És ugyanez a hormon tehet arról, hogy terhesen bizony nagyobb eséllyel jön az aranyér és a visszeres lábak.
17. Az anyát érő érzelmi traumák a magzatot is mélyen érinthetik
A poszttraumatikus stressz szindrómában (PTSD) szenvedő terhes asszonyok gyerekei később maguk is nagyobb eséllyel mutatták a PTSD tüneteit, akkor is, ha nem érték őket az átlagosnál traumatikusabb élmények. Egy családtag elvesztése a terhesség alatt egyben a koraszülés esélyét is növeli, pontosan 23 százalékkal. A jelenség mögött álló okok egyelőre ismeretlenek.
18. Minél több társas kapcsolata van az anyának, annál nagyobb és egészségesebb babát szül
A társas kapcsolatok mennyisége és a nagyobb születési súly között megfigyelhető összefüggés pontos okai egyelőre nem bizonyítottak, de azt gyanítják, hogy az magyarázza: akinek működő barátságai vannak, az kevésbé stresszel, jobban alszik és eszik, és általánosságban véve nagyobb eséllyel él egészségesebb életmódot, ami viszont növelési a születési súly.
19. A babák sírnak a méhben
A kutatók véletlenül fedezték fel a jelenséget, amikor dohányos és kokainfogyasztó terhes asszonyokat vizsgáltak. Egyes ultrahangfelvételeken még a remegő ajkak is megfigyelhetők.
