Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Saját időbeosztásunkon, és a gyerekink jövőjén is segíthetünk a következő tippekkel.
Van olyan kutatás, ami azt mutatja, hogy a házimunkát végző gyerekek jobb eséllyel indulnak az életben. Ez mind szép és jó, de a gyakorlatban mindez olyan mennyiségű vitához és siránkozáshoz vezethet, ami után kétszer is meggondolja az ember, vajon érdemes-e egyáltalán foglalkozni a dologgal.
Sokszor úgy tűnik, ha magunk végzünk el egy adott feladatot, azzal nem csak a hisztizést, de időt is spórolhatunk. Egy anya azonban megtalálta a módját, hogyan illessze be a házimunkát a saját és gyerekei mindennapjaiba, és a ScaryMommyn közzé is tette, mi a sikerének titka.
Ha megugorhatatlan elvárás, hogy a gyerek is képes legyen néha elmosogatni vagy kivinni a szennyesét, akkor érdemes ezekkel próbálkozni.
Ismétlés a tudás anyja
Egy új feladat kijelölése nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség a módszerek kortól is függően tucatnyi, vagy akár még több alkalommal (három millió alkalommal) való átbeszélésére. Ne felejtsük el, a gyereknek (még a kamaszoknak is!) meg kell tanulnia, be kell gyakorolnia, hogyan kell porszívózni, vagy mosogatni, vagy elpakolni. Ne várjuk el, hogy rögtön tudja, pláne úgy, ahogy mi. Annál nagyobb öröm nézni, amikor végül szokássá érik, és végül természetes lesz egy-egy feladat rendszeres elvégzése.
Fontos, hogy a gyereknek pontosan kell értenie a feladatot, ami gyakran sokkal részletesebb instrukciókat kíván, mint amire gondolnánk.
"A lányom láthatóan nem tud mit kezdeni a csinálj rendet a szobádban kéréssel, viszont tök frusztrált lesz tőle. Ha konkrét részfeladatokkal segítek neki, pikk-pak megvan: először rakd el onnan a tiszta ruhákat. Most ágyazz be. Szedd fel a földről a leesett ceruzákat. Stb. Így összességében sokkal hamarabb végez, és bár látszólag nekem kicsit több a dolgom, mert ott kell lennem, és mondani mit csináljon, mégis jobban jövünk ki belőle, mint amíg csak rászóltam, hogy pakoljon rendet, aztán ő vekengett, én meg egyre idegesebb lettem, miért nincs már rend. " - mesélte kolléganőnk, náluk hogyan működik a pontosan definiált feladat fogalma.
Új feladatok: közöld jókor!
Nem mindegy, milyen hangnemben, és mikor próbálkozunk meg egy új feladat bevezetésével. Nem kifizetődő ötlet csak úgy rárontani a gyerekre, majd leszidni, hogy disznóól a szobája, majd ráüvölteni, hogy ezentúl köteles minden nap rendet rakni. Ez így sosem működik, jó ötlet ennél konstruktívabb módon megközelíteni a helyzetet, olyankor, amikor jó a hangulat.
Legyen választási lehetőségük
Sokkal motiváltabb lesz a gyerek, ha bevonjuk abba, milyen feladatokat vállal, nem pedig ráparancsolunk. Mindez kicsiben is működik, az is segít, ha csak a megterítés, és az asztal letörlése között, de választhat a gyerek. Ez segít abban, hogy a gyerekek magukénak érezzék a feladatkört, és ne csak parancsokat teljesítsenek. Praktikus, ha a feladatok nem változnak naponta, hanem hosszabb időre szólnak, így lesz ideje megtanulni, hogy 1, neki kell teríteni, 2 hogyan kell teríteni.
Dicsérjünk
Gyorsan tragédiához vezethet, ha a házimunka elvégzése közben kritizáljuk a munkavégzés módját. Nem csoda, nekünk se esne jól, ha éppen valamilyen új dolgot próbálnánk megtanulni, és legnagyobb igyekezetünk után jönne valaki, és elmondaná, hogy tök szar az egész, és egyáltalán nem így kell.
Ez csak ellenálláshoz vezet, jobb ötlet a kritikát visszatartani, és a feladat elvégzése során inkább segíteni és dicsérni, ezzel sokkal pozitívabb élményként fogják megélni a robotot. Ha pedig nagyon nem ment, legközelebb legyünk ott, amikor csinálja, és mutassunk pár trükköt, amivel jobb lesz az eredmény.
Jutalmazzunk
A kisebb-nagyobb dicséret, egy-egy pacsi vagy mosoly is segíthet kellemesebb élménnyé tenni a házimunkát, időnként azonban belengethetünk különleges jutalmakat is, egy pizzázást vagy jégkrémezést például. Az ilyen jutalmak, ajándékok jól jönnek, ha a szokásosnál sikeresebb hetet zárt a gyerek. Arra viszont figyeljünk, hogy ajándékot csak olyan feladatért adjunk, ami nem tartozik a normálisan elvárhatók közé, mert a külső jutalmazás mindig csökkenti a belső motivációt. Ha lemosta a kocsinkat, azért lehet, ha kivitte a tányért vacsora után, azért nem tanácsos.
Mindez nem csak abban segíthet, hogy függetlenebbé, kevésbé elkényeztetetté váljon a gyerek, egy idő után a szülőknek is valódi könnyebbséget jelent a házimunkára nevelés akadályának sikeres abszolválása. Ha nem is ez a fókusz, hisz nem gyerekrabszolgák, hanem sikeres felnőttek felnevelése a cél, nem elhanyagolható tény, hogy a gyerekmunka ebben a tekintetben nem csak a gyerek számára hoz majd hasznot, a szülőket is tehermentesíti.
