Egyszer csak hopp, arrébb ugrott az iskolai körzethatár!

Blankáék az egyik budai kerületben laknak, három gyerekük van. A legidősebb, Panni harmadik osztályos, a közeli általános iskolába jár, reggelente pár perc sétával ott is vannak. Gyors búcsúpuszi után Blanka már mehet is tovább a kicsikkel az óvodába.

Szeptembertől a középső gyerek is iskolás lesz. Blanka nyugodt volt, már azt is tudta, kinek az osztályába szeretné adni, minden ment a maga útján, amikor egyszer csak szóltak neki, hogy alighanem gondok lesznek. Időközben ugyanis megváltoztatták az iskolai körzethatárokat, ezért az ő lakcímükkel a középső gyerek már nem ide tartozik, hanem egy másik, távolabbi intézménybe. Az pedig nem túl valószínű, hogy marad ki hely, ahová "külsősként" becsusszanhat a gyerek, mivel az iskolába rendszeresen többen jelentkeznek lakcímmel, mint ahányan beférnek. A testvérgyerekre pedig csak azután járhat kedvezőbb elbírálás, ha a körzetesek nem töltik meg a helyeket.

Blanka két dolgot tehet: követi a szabályokat, és szeptembertől két iskolába, plusz egy óvodába hordja a gyerekeit, a másik lehetőség, hogy beszáll az iskolás szülők nemzeti extrém sportjába: szerez a gyereknek egy kamu lakcímet az iskola körzetében. 

Őszintén szólva egyik megoldásért sem rajong a család: nem szeretnének ugyanis a következő hat évben két iskola életében részt venni, kétfelé járni évnyitóra, szülői értekezletre, kétféle elvárásnak megfelelni. De azt sem látják be, hogy miért kell nekik csalniuk, kamu lakcím után rohangálni és hazudni, amikor semmit sem tettek.

Mivel az iskolaigazgatók nem nyilatkozhatnak engedély nélkül, az ilyen ügyekben pedig egyébként sem tudnak mit mondani, mivel nem ők hozzák a döntéseket, a tankerület vezetőjéhez fordultunk a kérdéseinkkel. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, mit kívánnak tenni, hogy ne toljanak ki a Blankáékkal egy cipőben járó családokkal? Csak van valami legális megoldás a tarsolyukban, és nem tárják szét a karjaikat, hogy hupsz, így jártak, nincs mit tenni?!

Ja, nincs

A válasz hamarosan meg is érkezett: "A szülő szabadon választhat gyermekének iskolát. A XI. kerületben lényegesen több szabad férőhely van, mint ahány tanköteles gyermek. Természetesen a felvehető gyermekek létszámát az adott iskola férőhelyeinek száma határozza meg. Minden tanköteles gyermek elhelyezését tudjuk biztosítani."

Tehát a válasz összegezve valami olyasmi, hogy statisztikailag befér a gyerek valamelyik XI. kerületi iskolába, mert kerületi szinten több a hely, mint a gyerek. Igaz, azt egy szóval sem állították, hogy éppen abba az iskolába fog beférni, ahová a testvére jár. 

Megkérdeztük azt is, hogy értesítették-e az érintett szülőket a változásról. A válasz az volt, hogy igen, a változást közzé teszik az Oktatási Hivatal, az iskola, a kerület és a tankerület weblapján, onnan lehet tájékozódni. 

Az már más kérdést, hogy akkor is tájékozódik-e az ember, ha úgy tudja, hogy tudja, melyik iskolába tartozik a gyereke.

A tanulság pedig annyi, hogy ne rutinból, kézenfekvő megoldásként akarjátok a kisebb gyereket is beíratni a nagyobb iskolájába, mert lehet, hogy pórul fogtok járni, mint Blankáék, és kapkodhattok az utolsó pillanatban. Győződjetek meg róla még egyszer, időben, hogy a lakcímetek valóban az adott iskolához tartozik-e, és ha nem, akkor tegyétek meg a szükséges lépéseket! Csak van egy rokon, barát, vagy egy jó pénzért lakcímeztető home lady, aki segít a bajban...

Mert az a jelek szerint tényleg utópia, hogy a tankerületek foglalkozzanak az ilyen helyzetekkel, és legyen mondjuk egy olyan irányelv, hogy ha valaki költözés nélkül, a körzethatárok átrajzolása miatt esik ki egy olyan iskolából, ahová a többi gyereke pont korábbi a körzethatárok miatt jár, akkor az méltányosságból körzetesnek legyen tekinthető. Pedig milyen egyszerű lenne.