Depressziósnak lenni kellemetlen, és rengeteg szenvedést okoz az illetőnek – szerencsére ma már sokféle kezelési mód áll rendelkezésre, beleértve életmódbeli, természetgyógyászati, gyógyszeres vagy pszichoterápiás megközelítéseket. Az utóbbi időben azonban arra is fény derült, hogy szülőként még nagyobb a felelősségünk és még komolyabban kell venni depressziós tüneteinket: egy friss kutatás szerint ugyanis a szülő depressziója lényegesen befolyásolja a gyerekek későbbi fejlődését.
A depressziós szülők gyermekei 16 éves korukra lényegesen elmaradnak kortársaikhoz képest az iskolai teljesítmény terén. A szülői kezeletlen depresszió tehát a gyerek későbbi életkilátásait, tanulási lehetőségeit, pályaválasztását is befolyásolhatja.
A kutatók összesen több mint egymillió svéd gyereket, illetve tanulmányi eredményüket vizsgáltak meg egy tízéves időszakban, 1984 és 1994 között. Ezt követően a depresszióval kezelt felnőttek adatbázisát is áttekintették egészen 1969-től kezdve. Összesen 33 ezer olyan apát és 23 ezer olyan anyát azonosítottak be, akik gyermekük általános iskolai évei alatt vagy azt megelőzően voltak depressziósak. Ezt követően kiszámolták, van-e összefüggés a gyerek 16 éves kori jegyei és a szülő depressziója között. Kiderült, hogy van: akár apa, akár anya volt depressziós, a gyerek jó eséllyel rosszabbul teljesített kortársaihoz képest. Ez az összefüggés mind az alacsonyabb, mind a magasabb jövedelmű csoportban megfigyelhető volt.
A szülő depressziója akkor is hatással volt a gyerek későbbi jegyeire, ha nem az iskolás évek alatt, hanem korábban volt depressziós: a gyerek 1-5 éves kora közötti szülői depresszió ugyanúgy kimutatható hatással járt, mint a 6-10 vagy 11-15 éves kor közötti.
A kutatók szerint ennek két oka van: egyrészt a depresszióra való hajlam valamelyest öröklődik – a depressziós szülők gyerekeinél gyakoribb a depresszió és a szorongás. A másik a szülő-gyerek kapcsolat jellegzetességeiben keresendő.
A szülő kezelése segít a gyereken is
Szerencsére arra is vannak adatok, hogy ez a káros hatás csökkenthető, mégpedig azzal, ha kivédjük vagy kezeljük a szülők depresszióját. Kutatások igazolták azt is, hogy a gyerekre kifejtett negatív hatások csökkennek és a gyerekek jobban lesznek akkor, ha a depressziós szülőt akár gyógyszerrel, akár pszichoterápiával kezelik.
A depresszió ugyanis gyógyítható betegség, ráadásul a megelőzéséről is rengeteget tudunk már. Sajnos ennek ellenére hazánkban nagyon gyakori a kórkép: élete során körülbelül minden ötödik ember megtapasztalja a depressziós epizódot. A kezeletlen depresszió az öngyilkossági kockázatot is jelentősen megnöveli: minden hatodik-hetedik kezeletlen depressziós 10 éven belül öngyilkosságot kísérel meg, a szülő öngyilkossága pedig olyan teher, amelyet gyermekként szinte lehetetlen teljesen kiheverni.
A depresszió ugyan kezelés nélkül is elmúlhat, mégis gyakoribb, hogy a kezeletlen depresszió elhúzódóvá válik, súlyosbodik, vagy épp elmúlik ugyan, de idővel súlyosabb formában újul ki.
Honnan tudjam, hogy az vagyok-e?
A depresszió nem csak „sima” szomorúságot jelent, bár tünetei között az is szerepel. Fő tünete a lehangoltság és az örömképesség elvesztése, ami legalább két hétig szinte miden nap fennáll. Az ember olyan dolgok iránt is elveszti az érdeklődését, amik régebben érdekelték. Ehhez sok esetben alvászavar, étvágytalanság, fáradékonyság, meglassultság csatlakozik. Csökken a koncentrálóképesség, feledékenyé, döntésképtelenné válik az ember. Gyakori az értéktelenség érzése, önvádlás, ok nélküli bűntudat, önostorozás, súlyosabb esetben pedig öngyilkossági gondolatok. A depresszió tünetei felbecsülhetőek például a magyarul is validált Beck depresszió skála segítségével, amelynek online verziója is sok helyen elérhető.
Mit lehet tenni?
Megelőzés céljára vagy enyhe depresszió esetén leghatásosabb a rendszeres sport, és ennek jelentőségét nem tudjuk eléggé hangsúlyozni. Természetesen igen nehéz sportolásba kezdeni depressziósan, mégis ez az a módszer, amelynek elsősorban pozitív mellékhatásai vannak és amely, ha megfelelően választunk, aránylag kevés anyagi befektetéssel is elérhető (depressziócsökkentésre a futás és az otthoni dvd-torna is alkalmas).
Emellett hangulatjavító hatását tapasztalták az omega-3 zsírsavaknak (halolaj). Gyógynövényként bevethető az orbáncfű, illetve a belőle készült tea. Fontos tudni, hogy a krónikus stressz is depressziót okoz, azaz ha túlvállaltuk magunkat vagy tartósan nehéz élethelyzetbe kerültünk, akkor még inkább érdemes magunkra vigyázni, és keresni az életmódváltás lehetőségeit.
Közepes vagy súlyos depresszió esetén a pszichoterápia vagy a gyógyszeres kezelés, illetve ezek kombinációja lehet célravezető. A pszichoterápia pszichoterapeuta képesítést szerzett pszichológus vagy pszichiáter feladata, hatásosságát depresszióban számtalan kutatás támasztotta alá. A pszichoterápia nem hasonlít egy hétköznapi, baráti beszélgetésre: a terápia során módszertől függően gondolatainkat, érzéseinket szabályozó konkrét technikákat tanulunk, vagy épp káros gyerekkori berögződéseket igyekszünk felszámolni. A megfelelő módszerrel végzett pszichoterápia a kutatások szerint MRI-vizsgálattal mérhetően megváltoztatja az agyműködésünket is.
A depresszió másik kezelési formája gyógyszeres: sokféle antidepresszáns gyógyszer van forgalomban, a megfelelő kiválasztása pszichiáter szakorvos feladata. Az antidepresszív gyógyszerek a nyugtatóktól eltérően függőséget nem alakítanak ki, ennek ellenére mégis sokkal többen kapkodják az utóbbi szereket, ami komoly probléma. Az antidepresszáns kezelésnek ettől még lehetnek kellemetlen mellékhatásai, csakhogy ezek a legtöbb esetben nem mérhetőek a súlyos depresszió komoly és olykor visszafordíthatatlan következményeihez.
A legfontosabb tehát, hogy szülőként ne bagatellizáljuk el se saját magunk, se párunk depresszióját: mindenki jobban jár, a gyereke(ke)t is beleértve, ha a depressziós szülő időben segítséget kap. Fontos, hogy figyeljünk egymásra és szülőként vegyük komolyan azt is, ha a másik félnél látjuk a depresszió jeleit: igyekezzünk tehermentesíteni őt, vázoljuk fel neki a terápiás lehetőségeket, bátorítsuk a sportolásra. Ugyanez igaz saját magunkra is: lehet, hogy elsőre nehéz látni, hogy anyaként azzal teszek jót a gyerekkel, ha heti kétszer lepasszolom, és elmegyek a fitnessklubba vagy a pszichológushoz, mégis nagyon gyakran ez az igazság.
