Barbara Greenberg kamaszokkal foglalkozó pszichológus, aki rengeteg kérdést és panaszt hallott már szülőktől. "Megszakadok, hogy neki mindene meglegyen, és mit kapok?". Vagy "Csak a szemét forgatja, és odaböfögött egyszavas válaszokat!'
A szakember maga is kamaszgyerekes anya, a Huffington Poston szedett össze egy ötös listát arról, tapasztalatai szerint hol siklik félre gyakran a kamaszok és szüleik között a kommunikáció, és mit tehetünk, ha arra vágyunk, hogy több igazi beszélgetés, és kevesebb szemforgatás legyen a családban.
1. Figyeljen a saját hozzáállására. Szülőként kritikus és hajlamos ítélkezni? Akkor a kamasz nem fog szóbaállni önnel. Vegyen vissza, és hallgasson többet beszéd helyett. Hálásak lesznek ezért, és talán még beszélgetés is kialakul, amely során bepillantást engednek az életükbe. Ez a cél, nem?
2. Mosolyogjon a kamaszra. Használja a humorát. Játsszon velük egy kicsit. Vagyis: ne viselkedjen úgy, mint aki meg van rémülve tőlük. Érzékelik a félelmét, és kevésbé fognak beszélgetni. Más szavakkal: mutassa meg, hogy élvezi a társaságukat. Ők pedig díjazzák, ha nem vesz mindent halálosan komolyan.
3. Tartsa takarékon az érzelmeit, ha a kamaszaival beszélget. Igen, legszívesebben talán pánikolna, vagy elvesztené a fejét, de akkor tutira nem mondják el, amibe belekezdtek. Végül is, ki szeretne egy olyan szülővel beszélgetni, akivel kapcsolatban azt érzi, hogy mindentől kiakad, és képtelen kezelni a dolgokat. Ha nem érzi magát nyugodtnak, próbálja elrejteni, a cél az, hogy folytassák a beszélgetést, nem az, hogy bezárkózzon a kamasz.
4. Legyen egy kicsit trükkös. A direkt kérdések helyett, mint a "milyen volt a napod?" próbáljon olyasmit, mint a "milyen volt ma a törióra?" A tinik a kevésbé direkt bevezetőket kedvelik. Mint a "szerinted mi is megnézzük ezt a filmet?" ahelyett, hogy "Hogy sikerült a randi?" Ha odafigyel rá, végül megtudja azt is, amit igazán kérdezni szeretett volna, vagyis, hogy jól érezték-e magukat, és jó döntéseket hoztak-e. Emlékeztesse magát, hogy ha egyszer belekezd, próbálja ne félbeszakítani, és ne veszítse el az önuralmát.
5. Ne papoljon. Tudom, mindennél jobban szeretné megkönnyíteni a gyerek életét. Nagyon nehéz csöndben maradni, amikor jó tanácsokat tudnánk adni. De tartsa észben, hogy ha túl hamar jön elő a tanácsaival, a gyerek talán bezárkózik Sokszor csak arra vágynak, hogy valaki meghallgassa őket. Csak szeretnének végigmenni a dolgaikon, és hangosan is végiggondolni az ügyeiket. Ha bizonytalan benne, kíváncsi-e a gyerek a véleményére, egyszerűen kérdezze meg, hogy tanácsra van szükségük, vagy csak azt szeretnék, hogy meghallgassa őket. Örülni fognak annak, hogy figyelembe veszi az igényeiket.
