Talán ön is hallott már a kisgyerekek önuralmi, mérlegelési képességét vizsgáló pillecukortesztről, amit a '60-as években a stanfordi egyetem kutatói végeztek el először, és azóta sok szakmabelit megihletett. Ennek a tanulságos kísérletnek a mintájára készült el nemrég az a tanulmány is, amely szerint egy mazsolával megjósolható, mennyire lesznek sikeresek az iskolában a koraszülött gyerekek időre született társaikhoz képest.
A klasszikus marshmallow-tesz után a tudósok 18 éven át nyomon követték a gyerekek sorsát, és kiderült, hogy azok, akik képesek voltak lemondani az azonnali falásról, és kivárni a második cukorkát, később jobban boldogultak az élet valamennyi területén, mint azok a társaik, akik négyévesen nem tudtak ellenállni a kísértésnek.
Az ebből kiinduló mazsolatesztben 558 húsz hónapos kisfiú és kislány vett részt, akik között voltak koraszülött és időre született gyerekek is. A kísérletvezetők arra kérték őket, hogy ne nyúljanak hozzá az előttük lévő, pohár alá helyezett mazsolához, ám a koraszülöttek számára komoly nehézséget okozott ez az önuralmat igénylő feladat.
A kísérletben részt vevő gyerekek képességeit – különösen a figyelmüket és iskolai teljesítményüket - aztán 8 éves korukban pszichológusok egy csoportja figyelte meg és értékelte. Kiderült, hogy minél hamarabb születtek a gyerekek, annál gyengébbnek bizonyultak a figyelem összpontosításában és tanulmányi eredményeik is annál szerényebbek voltak.
„Ez az egyszerű, néhány percet igénylő játék egy hasznos gyakorlat és ígéretes eszköz is egyben, amivel előrevetíthetjük a koraszülött gyerekek későbbi figyelemszabályozási és tanulási nehézségeit. Az eredmények egyúttal potenciális innovatív módszerekre is rámutatnak, amelyekkel megelőzhetők a koraszülés okozta későbbi problémák” – magyarázza Dieter Wolke professzor, a The Journal of Pediatrics című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője. Dr. Julia Jaekel, a vizsgálat vezetője szerint pedig ez a felismerés kulcsfontosságú eleme annak a kutatási folyamatnak, amely a koraszülés hosszú távú hatásaira fókuszál.
Az önkontroll alacsony szintjét korábban is összefüggésbe hozták már olyan negatív következményekkel, mint az egészségügyi vagy anyagi gondok, az újabb eredményeket pedig egy másik friss tanulmány is alátámasztja. Dr. Michael Daly vizsgálatai alapján az alacsonyabb önuralommal rendelkező gyerekek különösen ki vannak téve a későbbi munkanélküliség veszélyének – főleg egy-egy gazdasági válság során.
„Az agy önkontrollt szabályozó kapacitása kisgyermekkorban kimondottan képlékeny, éppen ezért annak növelése sokat segíthet a munkanélküliség visszaszorításában, a nagyobb arányú foglalkoztatás és produktivitás pedig hosszú távú haszon lenne nemcsak az egyén, hanem a társadalom számára is" – vallja a szakértő.
Olyan óvodai és iskolai programok és tevékenységek például, mint a jóga, a harcművészetek vagy a gyaloglás közben végzett meditációs gyakorlatok bizonyítottan hozzájárulnak az önkontroll, és az ahhoz kapcsolódó képességek fejlesztéséhez.
