Bár a meditációt koránt sem nevezhetjük new-age bölcsességnek, a mai napig sokan felvont szemöldökkel tekintenek arra, aki rendszeresen relaxál, vagy tudatosan vizualizál képeket, esetleg mondatokat, mottókat mantráz annak érdekében, hogy elűzze a stresszt. És bár abba lazán belenyugszik a mamák és papák nagyrésze, hogy dokihoz vigye, esetleg gyógyszerekkel etesse a gyerekét, sőt, a sport áldásos hatásában is hiszünk, a gyerek-mediátácó egyelőre jóformán tabu téma a magyar szülőtársadalomban.
Pedig ha jobban belegondolunk, a meditáció valójában nem más, mint egyfajta játék: gyerekként mindannyiunknak voltak elképzelt barátaink, lazán beképzeltük magunknak, hogy most épp egy időgépben, vagy egy sárkány hátán ülünk. Ezeket az elfeledett emlékeket idézi fel egy új relaxációs mesekönyv-sorozat.
A "Buborékrepülés" például olyan vizualizációs technikát tanít a gyerekeknek, melynek segítségével kezelhető a stressz és a szorongás. Kutatási eredmények szerint a rendszeres vizualizáció pozitív hatással van az általános egészségi állapotra, a kreativitásra, sőt a fizikai teljesítményre is: betegség esetén gyorsítja a gyógyulást és csökkenti a fájdalmat. A módszer nagyon egyszerű: egy képzeletbeli utazás során a gyerekek megalkothatják a saját buborékjukat, amelybe belelépve biztonságban érezhetik magukat. Ha pedig mindez szürreálisan hangzik, eláruljuk: a korábban megjelent kötet főhőse egy kis dühös polip, aki megtanulja, hogyan nyugtassa meg magát, amikor nagyon ideges. A progresszív izomrelaxácó - melyet e meseköny tanit a gyermekeknek - ellazítja a testet és lecsendesíti az elmét, így - a szerző szerint - alkalmazása hatékonyan csökkenti a stresszt, a szorongást és az agressziót, a gyermek képes lesz uralni nehéz érzéseit, és könnyebben elalszik.
A szekértők szerint van benne valami
"Szülőként, pedagógusként - bármennyire is szeretnénk - nem óvhatjuk meg gyermekeinket minden stressztől, szorongástól.
Abban segíthetünk nekik, hogy hatékony megküzdési stratégiákat dolgozzanak ki a nehéz helyzetekre.” – véli Dr. Kádár Annamária, a Mesepszichológia kötetek szerzője. “A progresszív izomrelaxáció módszere azon alapszik, hogy érzelmi tónusunk és izomtónusunk között kapcsolat van: ha a testünk ellazul, a lelkünk is követni fogja. Ezt a technikát tanítja meg ez a kedves mesekönyv, amely kis lépésekben, játékosan juttatja el a gyermeket a relaxáció élményéhez."
Persze Kádár Anna nem az egyetlen, aki szivből ajánlja a köteteket: gyermekpszichológusok is rendszeresen használják őket – és a krtitikák azt mutatják, a gyerekek és a szülők egyaránt szeretik: lássuk be, még a felnőtteket sem könnyű rávenni, hogy gyakorolják a relaxációt, e könyv segítségével azonban a gyerekeknek játékos módszerrel, minden megerőltetés nélkül megy.
Speciális szükséglet, speciális módszer
Ezek után már nem is olyan meglepő, hogy a Vidra-öböl cimű mesekönyv hősei egy sellő és a vidrák, akik közösen megtanítják gyerekeknek a mélylégzés helyes technikáját, melynek segítségével gyorsan megnyugtathatja magát, hatékonyan csökkentheti szorongását, dühét. Bár elsőre talán furcsának tűnhet, hogy kicsi gyerekek légzéstechnikákat tanuljanak mindenféle vizi lényektől, K.M. Checho gyógypedagógus szerint páldául a könyv igazi kincs lehet speciális szükségletű kicsik számára. "Gyógypedagógusként autista és Asperger-szindrómás gyerekekkel dolgozom, akiknek komoly nehézséget okoz az érzelmeik szabályozása. Lori Lite könyvei óriási segítséget jelentenek számomra. A gyerekek rendszeresen használják a légzéstechnikákat, amikor szoronganak vagy dühösek." – mondja, és Kádár Anna is egyetért vele. “A mélylégzés az egyik legegyszerűbb relaxációs gyakorlat. Stresszes, szorongáskeltő helyzetekben hajlamosak vagyunk szaporán és felszínesen lélegezni, amivel fenntartjuk feszült állapotunkat.”
Akarsz -e játszani?
“A közös játék által segíthetünk a gyerekeknek abban, hogy kifejezzék az érzéseiket, mi pedig sokkal könnyebben megérthetjük azokat. Együttes erővel áttörhetjük a félelem, a gátlások és a harag kemény falát, hogy eljussunk a bensőséges kapcsolatig és a felszabadult örömig. Megtanulhatunk velük együttműködni anélkül, hogy dühvel és erőszakkal próbálnánk érvényt szerezni szándékainknak.” – irja Lawrence J. Cohan, a “Játékos nevelés” szerzője, akinek korábbban is jelent meg könyve Magyar nyelven: a “Hancúrozni jó” a szülő és a gyermek testi közelségének fontosságáról szólt, legyen szó párnacsatáról, vagy birkózásról.” Dr. Vekerdy Tamás, a “Jól szeretni” c. bestseller szerzője üdvözli a szerző megközelitését: "Az ember akkor igazán ember, amikor játszik, írta Friedrich Schiller, az Örömóda szerzője. A gyereked még igazán ember! Neki minden játék,az evés, az ivás, az elindulás, a fürdés - a hajmosás! -, sőt a rosszalkodás is. Legyél te is ember, ha azt akarod, hogy megértsd őt és hatni tudj rá - tanulj meg játszani!”
Senki számára nem újdonság, hogy a gyermek természetes nyelve, tanulásának és kommunikációjának legfontosabb eszköze a játék. Nevelési szakértők és ifjúsági szerzők is egyetértenek: ha szeretnénk közel kerülni egy gyermekhez, megtanítani neki valamit, segíteni nehézségei leküzdésében, akkor mindehhez elsősorban a közös játékon keresztül vezethet út - legyen az meditáció, mély légzés, buborék-utazás, vagy egyszerűen csak néhány óra önfeledt hancúrozás a gyerekkel.
