A pufók, hurkás, tokás csecsemő nagyon cuki látvány lehet, ugyanakkor a csecsemőkori túlsúly sajnos nem egészséges. Eddig azt gondolták a szakemberek, és ami védőnőnk is ezen a véleményen volt, hogy a kizárólag anyatejjel táplált csecsemő kivétel: az anyatejes baba nyugodtan lehet duci, mert az a fajta elhízás nem növeli a későbbi túlsúly kockázatát.
Egy friss kutatás sajnos rácáfol erre: az élet első három hónapjában kizárólag anyatejjel való táplálás nem csökkentette az elhízás kockázatát sem hat hónapos, sem 5-6 éves korban. Magyarul, a későbbi hízás szempontjából mindegy volt, hogy csecsemőként szoptatták vagy tápszerrel etették az illetőt.
Azt, hogy ki az elhízott, a csecsemők esetében a WHO sztenderd növekedési táblázataiból és a gyerekeknél pedig az International Obesity Task Force (IOTF) által megállapított irányelvek alapján határozták meg. A két szervezet definíció nem teljesen egyeznek, de nagyjából azért hasonlót mondanak.
Nagyon leegyszerűsítve, csak hogy némi kapaszkodót nyújtsunk, a WHO szerint az a gyerek kövér, akinek BMI-je az azonos korcsoportba tartozók 95 percentilise fölött van, míg az elhízás kockázata 85 percentilis fölött áll fönt. (Az adatok percentilisben vannak megadva, ami azt jelenti, hogy az 50 százalék pontosan a korcsoport átlagát jelenti, míg a 95 elvileg azt, hogy a gyerek a kortársai 95 százalékánál nagyobb súlyú). Azért elvileg, mert az adott korcsoportok szabvány BMI percentilis értékeit korábban határozták meg, amikor kevesebb túlsúlyos gyerek volt.
Vagyis nem kell pánikba esni a szoptatott baba hurkás combjai láttán, viszont intő jel lehet, ha három hónapos kizárólag szoptatott gyerekünk a legnagyobb súlyú csecsemő, akit a védőnő 25 éves praxisa alatt valaha is látott. Ahogy a gyerekek növekszenek, a súlykülönbség is egyre nagyobb lesz a soványkák és az elhízottak között, a WHO táblázataiból kiderül, hogy egy 115 centis fiúgyerek lehet 15, de akár 50 kilós is. Ha nincs kedvünk táblázatokat bújni, vagy még mindig bizonytalanok vagyunk abban, hogy gyermekünk súlya megfelelő-e, érdemes a gyermekorvosunkhoz vagy a védőnőnkhöz fordulni: ők egyrészt ismerik az életkorhoz tartozó súlyátlagokat, másrészt rengeteg babát láttak már felnőni, így nem csak a baba pillanatnyi súlyát, hanem születési súlyát, fejlődési ütemét figyelembe véve tudnak nekünk felvilágosítást adni.
Túlsúlyos babákból túlsúlyos iskolások
Az iskoláskori elhízás számos problémát okoz az érintettnek. Az egészségügyi következményei között szerepel a szívbetegség, az asztma és a cukorbetegség kockázatának emelkedése, de nem csak ez a baj. A túlsúlyos gyerekeket sok esetben csúfolják, önbizalmuk alacsonyabb, gyakoribb körükben a depresszió és a beilleszkedési nehézségek.
A holland kutatók több mint háromezer babát kísértek figyelemmel születésüktől fogva öt-hatéves korukig. Azok a gyerekek, akik hat hónapos korukban túlsúlyosak voltak, jóval nagyobb eséllyel lettek túlsúlyosak kisiskolás korukban is: a normál súlyú babákkal összehasonlítva a duci csecsemőkből négyszer akkora eséllyel vált duci kisgyerek. Ez eddig talán még nem annyira meglepő. Az eredmények váratlan része most következik: mindez ugyanis egyáltalán nem függött attól, hogy a baba tápszeres vagy szoptatott baba volt.
A szoptatás önmagában nem véd az elhízástól
A tanulmányban viszonylag sok szoptatott csecsemő szerepelt: 42,3 százalékukat három hónapos korukig kizárólag szoptatták. Ezeknek a babáknak 11,4 százaléka féléves korára túlsúlyos lett. A csecsemők másik csoportja vagy tápszert kapott, vagy anyatejet és tápszert is: közülük fél éves korra 12,6 százalék hízott meg, ami elhanyagolható különbség. Vagyis a hat hónapos kori túlsúly nem igazán függött attól, hogy az élet első három hónapjában mit evett a gyerek.
Ugyanígy, a kisiskoláskori túlsúly sem volt összefüggésben a kizárólagos szoptatással: a 3 hónapos korig kizárólag szoptatott babáknak 10,1 százaléka, a tápszerrel (is) etetett babáknak majdnem ugyanannyi, 11,2 százaléka lett túlsúlyos kisiskolás.
Figyeljünk a megelőzésre!
A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy a kizárólagosan szoptatott babák súlyára is oda kell figyelni. Korábban ugyanis azt gondoltuk, hogy az igény szerint szoptatott baba sosem eszik többet a kelleténél, így képtelen elhízni, vagy ha meghízik, az számára semmilyen hátrányt nem okoz. A mostani eredmények egy kissé árnyalják a képet: nem mondhatjuk ki, hogy ha szoptatsz, akkor nem lesz túlsúlyos a gyereked.
A szakemberek természetesen nem azt ajánlják, hogy méregessük a két hónapos csecsemőket és vonjuk meg tőlük az anyatejet, ha felszednek húsz deka felesleget! Erről szó sincs. Ehelyett inkább arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy attól, hogy szoptatunk, még oda kell valamelyest figyelnünk a gyerek testsúlyára, és főként a későbbiekben: azaz ha fél éves korában duci a babánk, akkor a hozzátáplálás elejétől fogva különös tekintettel kell lenni az étrendjének összeállítására. Ami természetesen még mindig nem fogyókúrát jelent! A normál súlyú babák esetén is érdemes kerülni a felesleges szénhidrátbevitelt, amely alatt főként a cukros üdítőkre, cukrozott teára, csokira, sütire, cukorkára és egyéb, fehér cukrot tartalmazó finomságokra gondolunk. És ezeket nem csak egy-két éves korig kell kerülni, hanem a továbbiakban, azaz az óvodás, kisiskolás korban is érdemes odafigyelni a gyerek táplálkozására, különösen akkor, ha túlsúlyos csecsemő volt. Az édességek tökéletes kizárása 18 éves korig természetesen nem túl életszerű, de mindig érdemes mértékletességre törekedni.
Szerettessük meg a mozgást!
Az egészséges táplálkozás mellett a másik igen jelentős tényező az elhízás megelőzésében a mozgás. A mozgásfejlődés korai szakaszában lévő babákat még nem kell noszogatni, maguktól is "mennek", másznak, majd szaladgálnak, ugyanakkor a szülő felelőssége, hogy a mozgás feltételeit megteremtse.
Ezen a szakemberek azt értik, hogy lehetőség szerint kivisszük a gyereket a szabadba, legalább a játszótérre, és igyekszünk a minimumra csökkenteni az óvodáskorú gyerek tévé vagy számítógép előtt töltött idejét. Az óvodás korban már kezd kialakulni a különféle mozgásformák szeretete, illetve a gyerek ezzel kapcsolatos ízlése. Sok óvoda, illetve ovis tábor kínál mozgásos programot - ha van rá lehetőségünk, igyekezzünk a gyerek ízlésének megfelelően választani: vagyis ha lovagolni akar, ne kényszerítsük ovis balettre, és fordítva.
Szintén közhely, de nem hangsúlyozhatjuk eleget, hogy a kisgyermek számára a szülői modell is nagyon fontos: vagyis ha apa és anya naphosszat a képernyő előtt pihen és utál mindenfajta sportot, akkor a gyereket minden igyekezetünk mellett is nehéz lesz sportos életre nevelni.
A kisgyermekkorban alakulnak ki és szilárdulnak meg azok a szokások, amelyek a későbbi életünk során is fennmaradnak. Ettől még persze nyugodtan becsúszhat egy-egy szelet csokis süti, és néhány epizód Kockásfülű Nyúl, a lényeg, hogy a fő csapásirány az egészséges ételek és a mozgás szeretetét tartsa szem előtt.
