Nem kérdés, hogy a kamaszoknak és a gyerekeknek szükségük van a mozgásra. A helyzet a nagyvárosi gyerekek körében gyakran mégis elég kétségbeejtő. A mai gyerekek idegrendszerének sokkal több ingert kell feldolgoznia, mint néhány évtizeddel ezelőtt, és ehhez sokkal több mozgásra lenne szükségük. A valóságban ezzel szemben idejük nagy részét tantermekben vagy otthon a gép előtt üldögélve töltik.
Pedig a mozgásészlelésnek, a térérzékelésnek, az egyensúlyszervünk ép működésének az iskolai teljesítményben is kulcsszerepe van. A hintázás, a bukfencezés, az egyensúlygyakorlatok a koncentrációs készség fejlesztése mellett az agyféltekék helyes együttműködését, az idegrendszer fejlődését alapozzák meg. A fejlesztőpedagógiában mindez régóta ismert: a fenti testmozgásokat használják többek között diszlexiás, diszkalkuliás gyerekek fejlesztésében is.
Az információdömping miatt a mai gyerekeknek még az előző generációknál is többet kellene mozogniuk. Kisgyerekkorban ez még talán valamennyire meg is valósul, hogy aztán kiskamaszkorban ismét nehezebbé váljon. Az iskolai terhelés mellett nehéz időt szakítani a mozgásra, a tinik eleve nehezebben mozdulnak, szégyenlősek, testképzavaraik lehetnek. A mozgásformák közül a fentiek miatt érdemes kiemelni a jógát, hiszen ez mind az egyensúlyérzékelés, mind a koncentráció fejlesztésére alkalmas, emellett pont a kamaszkorban igen fontos törzsizmokat erősíti, és testtudati aspektusa révén a testképzavarok ellen is jó hatású. Németh Katalin jógaoktatóval a tini- és gyerekjógáról beszélgettünk.
Mi a különbség a felnőtt, a tini és a gyerekórák között?
Egy gyermek máshogy közelíti meg a jógát, mint egy felnőtt: a gyerekek testmozgása sokkal fürgébb, mint egy felnőtté, emellett a gyerekek és a tinik nem szeretik az egyhangúságot, mindenben a változatosságot és az újdonságot kedvelik. Véleményem szerint a gyerekjóga foglalkozás a legdinamikusabb jógafajta az összes jógastílus között.
Figyelembe kell azt is venni, hogy a gyerekeknek mások a testarányai, ezért egyes ászanákat (testtartásokat) a felnőtteket megalázva végeznek el, néhány jógapózt pedig nem tudnak létrehozni.
A tini jógaórák már inkább hasonlítanak egy felnőtt, dinamikus stílusú jógaórára, a fiatalok sajátos igényeihez igazítva. Egy oldott hangulatú beszélgetés, zene és dinamikus jóga kombinációja.
Mióta foglalkozol jógaoktatóként gyerekekkel?
Már akkor is jógáztam gyerekekkel, mielőtt jógaoktató lettem: közel 10 éve jógagyakorló vagyok, így gyakran otthon is jógázom. 5-6 évvel ezelőtt először lányommal kezdtem közösen, játékos formában jógázni, majd észrevettem, hogy annyira tetszettek neki ezek a foglalkozások, hogy más gyerekeket is bevontunk a játékos jógaóráinkba.
Óvodáskorban természetesen ezek még inkább egy folyamatos mozgással kísért mesemondást jelentenek, amikor a gyermekek nem csak hallgatják, hanem el is játszhatják a meséket. Szerencsére rendkívül sok jógapózt neveztek el állatokról, így könnyű az egyes ászanákat (testtartásokat) a mesék kereteibe illeszteni. Tanulmányoztam a gyerekjógáról írt szakirodalmakat, ezzel párhuzamosan a jógafoglalkozásokhoz meséket írtam. A gyerekek fülig érő szájjal bújnak bele például Pracli cica szerepébe és alig várják, hogy a következő alkalommal újabb kalandokban legyen részük. Eközben persze ők észre sem veszik, hogy számtalan jógaászanát végeznek el, miközben széles spektrumon átmozgatják a testüket. Az idei év elejétől a XVII. kerületben tartok gyerek- és tinijóga órákat, de tervezzük ilyen órák elindítását az Óbudán is.
Mik a tapasztalataid - szeretik-e a gyerekek az órákat?
Azt tapasztalom, hogy a gyerekek és fiatalok örömmel végzik ezeket a típusú játékos és oldott légkörben végzett mozgásfajtákat. Szerintem a gyerekek, a tinik és mi felnőttek is csak akkor tudunk valamiben fejlődni, ha szeretettel, jókedvvel és lelkesedéssel végezzük. Éppen ezért a jógafoglalkozások célja az, hogy a gyerekek és fiatalok jól érezzék magukat a jógaórák alatt és után is. Szerencsére a jóga egy olyan komplex mozgásrendszer, melyben a lehetőségek tárháza végtelen, így lehet alkalmazkodni ahhoz, hogy a gyerekek nem szeretik az egyhangúságot.
A jóga évszázadok óta fennmaradt és továbbfejlődött. Mivel a természetben alakult ki, a gyakorlatai is természetesek és egyszerűek. A gyerekjóga órák alapját az állatutánzó mozgáselemek képezik, erre épülnek az egyes sorozatok és azok nehezített verziói. Az órákon a folyamatos mesemondás közben az oktató a helyes mozgást is irányítja. A gyerekjóga foglalkozásokon olyan gyakorlatokat végzünk, melyek során játékos módon komplex mozgásfejlesztés valósul meg.
A tiniket nem nehéz rávenni erre a mozgásformára, vagy bármi másra? Sok tini fel van mentve testnevelésből, és kifejezetten kerül mindenféle mozgást.
A fiatalok természetes mozgásigénye civilizált életmódunknak köszönhetően korlátok közé lett szorítva, és a felgyülemlett energiák nem tudnak megfelelő formában kibontakozni. A tinijógaórák célja többek között, hogy a fiatalok újra megtapasztalják, hogy mozogni jó. Tapasztalataim szerint, ha egy fiatal egyszer kipróbálja ezt a mozgásformát szívesen végzi legközelebb is. Egy tinijóga-oktató feladata többek között, hogy megtalálja azt a módszert, amivel a fiatalokat motiválni lehet a testmozgásra.
Ebben a korosztályban kiemelkedő jelentőséggel bírnak a páros és csoportos gyakorlatok, melyek a társakkal való bizalmon alapulnak, és együttműködésre ösztönöznek. Oldott hangulatban zajlanak a jógaórák, mindenféle versengés nélkül. Mindenki saját képességei és adottságai szerint végzi a gyakorlatokat, és abban igyekszik fejlődni.
Nálunk a tinijóga foglalkozások vinyasa flow stílusban zajlanak, akrobatikus jógaelemekkel kiegészítve. Olyan tudatosan sorba rendezett nyújtó, erősítő és tartásjavító gyakorlatsorokon haladunk végig, amelyek kifejezetten a fejlődésben lévő szervezet számára lettek kialakítva.
A vinyasa flow zenére végzett dinamikus, áramló jógastílus, melyet tapasztalataim szerint örömmel végeznek a fiatalok. Minden gyakorlás során egyaránt megvalósul az izmok statikus és dinamikus kondicionálása, valamint azok nyújtása. Ebben a korosztályban a fiatalok figyelmi, összpontosítási képessége és testi adottságai miatt a haladó szintű gyakorlatokat is könnyedén elsajátítják (egyensúlyi ászanák, különféle kartámaszos pózok, stb.), így az órák kifejezetten szórakoztatóvá és kihívásokkal gazdaggá válnak.
A manapság kamaszok körében egyre gyakoribbá váló testképzavarok szerinted megelőzhetőek, kezelhetőek-e jógával?
Abszolút. A jóga három szinten hat: testi, lelki és szellemi szinten, ez különbözteti meg sok más mozgásformától. A foglalkozások célja a fizikai állóképesség növelésén túl, a koncentrációs és koordinációs készség fokozása, az egészséges magabiztosság és önbizalom fejlesztése, a testtudatosság és az egészséges énkép kialakítása.
A gyakorlás kedvező hatása a jógaszőnyegen túl, a mindennapi életben is megtapasztalható, segít a gátlások leküzdésében, a pozitív énkép kialakulásában, egyebek mellett növeli a magabiztosságot, a határozottságot, az akaraterőt és a kitartást.
Hány éves kortól érdemes elvinni egy gyereket jógázni?
Jógázni fogantatástól kezdve érdemes, azaz a kismamajóga oktatók azt mondják, hogy a biztonság kedvéért a várandóság 14. hetétől kezdve egészen addig, amíg az ember él. Három éves korig szülővel együtt végzett jógaórák keretében van lehetőség jógagyakorlásra, majd 3 éves kortól nagyon játékosan, mesébe ágyazottan jógázhatnak a gyerekek a gyerekjóga foglakozásokon.
Milyen gyakran érdemes járni gyerekeknek, hogy érjen valamit?
A cél az lenne, hogy a gyerekek és fiatalok minél többet mozogjanak. Önfeledten bukfencezzenek, hintázzanak vagy cigánykerekezzenek. Véleményem szerint, ha a mindennapok részét képezi a mozgás, kezdetben elég hetente egy alkalommal jógaórára járni a gyermekeknek, ahol megtanulhatják a különböző ászanák helyes kivitelezését. Ha sikerül elérni célunkat, akkor a fiatalok otthon is gyakorolni fogják a megszerzett tudásukat.
A szülők felelőssége az, hogy ne korlátozzák a gyermekek otthoni testmozgását, illetve jógagyakorlását. Hiszen akár gólyajárásban is eljuthatunk a hűtőig, vagy békaugrásban a fürdőszobáig. A szülők ezzel segíthetik gyermekeiket abban, hogy a gyerekek és fiatalok mindennapjainak része maradjon a mozgás, és örömmel vegyenek részt a csoportos jógagyakorlásokon is.
Milyen gyakran érdemes tiniként járni?
Tapasztalataim szerint, azok a fiatalok, akik már megtalálták a jógában a hozzájuk közel álló mozgásformát, örömmel jönnek hetente kétszer vagy még ennél is többször. A mottónk az, hogy: „Jógázzunk ma is egy jót!”
Ha el akarom vinni a gyerekemet vagy a kamaszomat jógára, az oktató vagy a stúdió kiválasztásánál mire figyeljek, honnan fogom tudni, hogy jó helyre viszem?
Számos gyermekjóga-oktató képzés létezik Magyarországon is, de véleményem szerint a legfontosabb tényező a jógaoktató személyisége és a gyerek visszajelzése. Természetesen azt is mérlegelni kell, hogy amíg a szülő kíséri a gyereket a foglalkozásokra, a szülőnek se jelentsen ez terhet, hiszen ezt a gyerek is megérzi. Szerencsés lehet, ha egy időben a gyermek és a szülő is jógázhat ugyanabban a jógastúdióban két külön teremben. Minden alkalommal érdemes megkérdezni gyerekünktől jógaóra után, hogy érezte magát.
Ahogy két felnőtt sem egyforma, a gyerekek is különbözőek. Szerencsére számtalan jógastílus létezik a statikustól a dinamikusig, így mindenki megtalálhatja a hozzá közel álló mozgásformát, és a számára szimpatikus jógaoktatót.
Ha kamaszkorában jógázik valaki, az segíthet-e neki a tanulásban? Esetleg felnőve lesz-e ebből bármi előnye?
Egyértelműen igen, hiszen a jóga segíti a stressz tudatos kezelését, a koncentrációs képesség növelését, a megélt érzések és a testi változások tudatossá tételét, és az egészséges és magabiztos személyiség kialakulását. A tiniknek a jóga, mint komplex életmód, életvezetési tudomány, helyes, követendő utat, biztos alapot nyújt a kritikus döntésekhez az élet útvesztőjében. A jóga speciális jellemzői miatt különösen ajánlott ennek a korosztálynak.
