Jön az ősz, a tél és a fűtési szezon, és ez többek között azt is jelenti, hogy a szokásosnál jobban oda kell majd figyelnünk a gyerekek bőrápolására. Ez eddig úgy hangzik, mint valami konzetikai márka reklámja, de nem az. A kinti hideg és a benti meleg váltakozása, a fűtés miatt szárazabb szobalevegő és a szél ugyanis mind szárítják a bőrt. A kiszáradt bőr pedig nem csak esztétikailag nem annyira tökéletes, hanem kellemetlenségeket is tud okozni, viszket, könnyen hámlik, a gyerekek kivakarhatják, és a bőr így esékenyebbé válik a fertőzésekre is.
A magzati élet első felében a legtöbb szervünk már kifejlődik, ez alól kivétel az agy és a bőr is: a bőr teljes kialakulása ugyanis nagyjából 9 hónapot vesz igénybe. A csecsemők bőre ezért még érzékenyebb a külső hatásokra, a koraszülött babák bőre pedig a szokásosnál is sérülékenyebb. A bőrünk az immunrendszerünk része is, és az ilyenfajta védőhatása 8-10 éves korra éri el a teljes érettséget.
A baba- és kisgyerekbőr több dologban is különbözik a felnőtt bőrtől, ilyen a nagyobb víz- és kisebb zsírtartalma, ami miatt hajlamosabb a kiszáradásra. A testtömeghez viszonyított testfelület babák esetén jóval nagyobb, ez pedig azért érdekes, mert mérgező anyagokat rákenve azok nagyobb mértékben szívódnak fel, ezért kell ügyelni arra, mit kenünk a babára.
Fürdessünk vagy ne?
A fürdés, különösen a forró kádfürdő szintén szárítja a bőrt. A csecsemőket ezért nem is muszáj minden este megfürdetni, elég szivaccsal lemosogatni a popsijukat és az arcukat esténként, és hetente kétszer rendezni kádfürdőt. Az angol iskola a köldökcsonk leeséséig nem is javasolja a fürdetést, hazánkban hagyományosan pici, a köldököt nem érő vízben mosdatjuk ilyenkor a babákat.
Nem cél, hogy az összes baktériumot lemossuk a babáról, hiszen a bőrünkön olyan, nem kórokozó bacik élnek, amelyek segítenek fenntartani annak egészséges egyensúlyát. Ha mégis a mindennapos fürdetés mellett döntünk – nálunk az esti szertartás része a fürdő, meggyőződésem, hogy onnan tudja a baba, hogy lassan le kell feküdni – akkor figyeljünk arra, hogy ne áztassuk sokáig a kádban.
Ha imád a kis kacsákkal játszani, hetente egyszer rendezhetünk hosszabb fürdőzést. Mint a gyereknevelés szinte minden területén, itt is hajlamosak a szülők felháborodva szapulni az ő szokásaikkal ellentétes iskolákat, ugyanakkor jó tudni, hogy sem a mindennapos (rövid) fürdetéssel, sem a csupán pár naponkénti fürdetéssel nem ártunk a gyereknek, azt kell választani, amit mi testhezállóbbnak érzünk.
A fürdővízbe lehetőleg olyan habfürdőt tegyünk, ami nem szárítja, vagy egyúttal visszazsírozza a bőrt, és nem tartalmaz potenciálisan allergén illatanyagokat.
Az illóolajok, levendulaolaj és társai aromaolaj tartalmuknál fogva akkor is allergének, ha a legtermészetesebb biotermelésből származnak. A gyerekorvosunk javaslatára mi a gyógyszertári fürdető krémet használtuk, ennek elkészítése ugyan igényel egy plusz lépést (a krémet pici vízben mikróban kb. fél percig melegítve érdemes feloldani, máskülönben nem fog elkeveredni a fürdővízben), érzékeny bőrű babánk szerette. Persze azt is megírták már korábban a kommentelők egy másik kolleganőnek, hogy ezzel rémesen rosszat teszünk, de hát nekünk bevált.
Mosószerek és társaik
Manapság magára valamit is adó szülő külön programon, bio mosódióval vagy mosószódával, öblítő nélkül, esetleg néhány csepp ecettel mossa a bébiruhákat. Ez nem teljesen eszement viselkedés, a csecsemők bőre ugyanis érzékeny lehet a mosószerek illatanyagaira, az öblítő pedig azáltal puhítja a ruhát, hogy mosás után is benne marad az anyag rostjai között. A józan ész határain belül érdemes tehát cselekedni, tekintettel a saját gyerekünk érzékenységére: az újszülött ruhácskáit mossuk külön, hipoallergén babamosószerrel vagy természetes mosószerrel, öblítő nélkül, néhány hónapos kortól kezdve azonban lazíthatunk és lassan bevezethetjük a normál mosószereket.
Ha a baba bőre nem bírja a normál mosószerek hatóanyagait, ezt fogjuk látni: kiütés, viszketés, ekcémás tünetek esetén hagyjuk el az adott szert és mozduljunk a természetesebb, hipoallergénebb szerek felé. A bőrproblémák egy része öröklődik, tehát ha mi magunk érzékeny, könnyen kipirosodó, könnyen allergizálódó bőrrel rendelkezünk, vagy asztma, légúti allergia van a családban, akkor érdemes a babáéra is jobban figyelni.
A mosószer, öblítőszer választásakor józan eszünkre hallgassunk: a kereskedelemben kapható mosószerek rendeltetésszerű használat esetén nem halálos mérgek, de ha jobban bízunk a biotermékekben, vagy eddig is mosódióval mostunk, akkor válasszuk azokat.
A ruhák a gyártási folyamat során általában különféle vegyszeres kezeléseken is átesnek, a baba ruháit, törülközőit ezért érdemes kimosni, újszülöttek esetén fertőtlenítési céllal ki is vasalni az első használat előtt.
Napvédelem télen???
Csecsemők ritkán mennek síelni vagy szoláriumba, itt a mérsékelt égövön pedig nehéz káros UV-dózist kapni november és március között, de azért elmondjuk az ide vonatkozó javaslatokat is. A hat hónaposnál kisebb babák bőrfelülete a felnőttekéhez képest arányosan sokkal nagyobb, így allergén vagy toxikus anyagokból is többet felszív. Ezért bármekkora is a kísértés, ne kenjük be a félévesnél kisebb gyereket napjában hatszor tetőtől talpig naptejjel, ehelyett öltöztessük olyan ruhába, ami védi a naptól és tartsuk árnyékban. Fél éves kor után már rákenhetjük az UV-szűrőt, lehetőleg olyat, ami UVA és UVB ellen is véd, és cinkoxid vagy titániumoxid tartalmú, ezek allergizálnak ugyanis a legritkábban.
Testápolás
A téli hónapokban különösen fontos a nedvességtartalmát elvesztő bőr visszazsírozása, erre egészséges babáknál, kisgyerekeknél is figyelni kell, ekcémások esetén pedig különösen. A testápoló tejeknél hatásosabbak a krémek, kenőcsök, mert ezeknek kisebb a víztartalmuk. Itt is aranyszabály, hogy olyat válasszunk, ami nem tartalmaz illatanyagokat, mert ezek könnyen allergizálhatnak. A bőrápoló olajokat egyes bőrgyógyászok már nem ajánlják, mivel eltömítik a pórusokat és kevésbé engedik a bőrt lélegezni. Míg a barátnőm kókuszolajjal kente a babáját, én a többek által ajánlott gyógyszertári fürdetőkrémet használtam erre a célra is, de egy kolleganőnk kifejezetten ulraszáraz bőrű kislányának "zsírozó" néven írt fel egy brutálzsíros kenőcsöt a gyerekorvos, nekik számos kudarcos körömvirágbalzsamos, olivaolajos, ilyen-olyan kísérlet után csak az volt elegendően cuccos.
Többgyermekes szülők már pontosan tudják, amit az első gyereknél még nem biztos, hogy lát az ember: egyik dologra sem érdemes ráparázni. Feltúrhatjuk az internetet és kikészíthetjük családtagjainkat és a védőnőt is azzal a kérdéssel, hogy akkor pontosan hány hónapos korig kell a baba ruháit vasalni, és fürdés előtt vagy után olajozzam-e be a babát (anyukám szerint utána a védőnő szerint előtte, a barátnőm szerint öntsem az olajat a fürdővízbe, a gyerekorvos szerint egyáltalán nem kell olaj), ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy valóban nagy kárt nem tudunk okozni azzal, ha mégis naponta megfürdetjük vagy ha véletlenül már az öthónaposra rákentünk egy kis naptejet.
