A május eleji ovis beiratkozásokig szűk két hónap maradt. Amikor nekünk kellett választani, ilyenkorra már erősen nyomasztott a kérdés, melyiket is válasszuk. Lassan idén is indulnak a nyílt napok, és az intézményeket ellepik a szétstresszelt anyák, a lelkesebbje 40 kilométeres körzetben látogatja végig az összes intézményt.
De valójában hogyan is érdemes ovit választani? Arra gondoltunk, összeszedünk néhány ötletet, hátha hasznos lehet azoknak, akik még az út elején vannak.
0. AZ ideális nem létezik
Lehet, most kiállítom a saját szegénységi bizonyítványom, de elég sokáig tartott mire rájöttem, hogy AZ ideális ovi (iskola, stb) nem létezik. Mármint olyan, ami minden szempontból, mindenki számára a legjobb lenne. Ha ugyanarról az intézményről megkérdezzük húsz, a gyerekét oda járató szülő véleményét, húsz különböző dolgot fogunk hallani, borítékolhatóan lesz elégedett és elégedetlen vélemény is. Az egyiknek az a fontos, hogy kicsik legyenek a csoportok, a másiknak az, hogy sok különóra legyen, a harmadik azt szeretné, hogy minél többet legyenek az udvaron, a negyedik szerint már minél kisebb korban el kell kezdeni fejlesztő-feladatokat végezni a kölykökkel. A maga szempontjából mindegyiknek igaza van, a saját szempontjainkkal meg nekünk kell tisztába kerülni, még ha ez nem is mindig egyszerű.
Később ugyanez lesz a helyzet az iskolaválasztással is. Volt olyan ovistársunk, akinek az anyukája kiakadt attól, hogy az egyik megnézett iskolába (ahova mi járunk, és szeretjük) bemászkálnak a szülők is, tanítás előtt mindenki a folyosón téblábol, és általában olyan a hangulat, mint egy olasz kisváros főterén. Ő egy olyan iskolát választott, ahol a folyosón csend van, és a gyerekek nem rohangálnak össze-vissza, a szülők pedig csak a kapuig kísérik a gyereket. Teljesen elégedett vele, már a harmadik gyereke is oda jár. Amikor mi megnéztük azt a sulit, a lányom és én teljes összhangban fogtuk menekülőre, a lányom szerint már az épület is "olyan szigorúan néz ki, mama".
1. Az én gyerekem
Ez elcsépelt lesz, de fontos és igaz. Az én gyerekemet én ismerem a legjobban. Az oviválasztás is egyike volt azoknak a dolgoknak, amikor anyaként elbizonytalanodtam, különösen, mert ez volt az első intézmény, ahova beirattam. Nagy(nak tűnt) a tét, ki kellett választani azt az intézményt és azokat a pedagógusokat, akikre évekre rábízzuk a kölyköt. És a végén már annyi szempontot mérlegeltem egyszerre, hogy úgy éreztem, teljesen megbénulok. Fontosak a szempontok, persze, de a legfontosabb, hogy bízzak abban, ismerem a gyereket, és képes vagyok kiválasztani azt, ahol neki jó lesz. Sztárolhat egy ovit mindenki a kerületben, ha belépés után öt perccel úgy érzem, ez nekünk nem stimmel, akkor annyi.
2. A nyílt nap jó
A nyílt nap intézménye jó. Nekem annak idején sokat segített abban, hogy több (sokak által dicsért) ovit azonnal kizárjak. Nem jelentkeztünk olyan oviba, ahova a meghirdetett nyílt napon ellátogattunk, bementünk a kijelölt csoportba, köszöntünk, és senki nem köszönt vissza. Nem jelentkeztünk olyanba sem, ahová bementünk - szintén a nyílt napon, abban a pillanatban egyetlen látogatóként -, az óvónéni éppen a szőnyegen ülő gyerekeknek mesélt, és köszönt ugyan, de a 15 perces mese alatt végig az ajtóban ácsorogtunk, mert nem jutott eszébe azt mondani, hogy ha van kedve, üljön le a gyerek a szőnyegre a többi közé.
Mindenkinek mások a szempontjai, de ha akármilyen okból már a nyílt napon sem tetszik egy intézmény/óvónő, akkor azt el kell felejteni, mert később sem fog javulni a helyzet.
3. A nyílt nap kevés
Akármennyire is hasznos, a nyílt nap valójában egy demo. Az ovik általában mindent megtesznek, hogy vonzóak legyenek, mert növeli a presztízsüket, ha pont hozzájuk akar sok-sok gyerek jelentkezni. Ez teljesen érthető is, de érdemes észben tartani, hogy amit a nyílt napon látunk, nem feltétlenül a mindennapi valóság.
Milyen gyönyörű az ovi kertje, telis-tele van virágokkal! Ja, egyébként véletlenül épp a múlt héten kellett minden gyereknek bevinni egy-egy cserép egynyárit, hogy a Föld napja alkalmából teleültessék velük az udvart. Ahol az év 10 hónapjában nincs egy szál virág sem, de április-májusban tényleg gyönyörű.
A nyílt napon minden óvónéni nagyon kedves, minden ovi nagyon tiszta, satöbbi, satöbbi. Ez jó, de kezeljük egészséges fenntartásokkal.
4. Ha kinézett egy ovit, sétáljon arra egy párszor!
Mivel a nyílt nap jó, de önmagában kevés, érdemes a kinézett intézményt akár már hetekkel előtte elkezdeni nézegetni. Ha az idejébe belefér, sétáljon arra néhányszor délelőtt, nézze meg, milyen az udvar, amikor még nem kapcsoltak csalogató üzemmódba. Meglepően rövid idő alatt képet formálhat ezekről, és máris lesz néhány plusz infója a helyről.
Hányszor vannak lent a gyerekek?
Amikor lent vannak, mi történik? Játszanak-e velük csoportos játékokat az óvónénik, vagy csak ülnek egy padon, és egymással traccsolnak?
Mi történik, ha valaki elesik és megüti magát? Mi történik, ha valaki sír? Milyen gyorsan reagálnak, és hogyan?
Milyenek a gyerekek? Béke van, vagy gyakori-e a verekedés?
5. Nézze meg a többi szülőt!
Akár hétköznap reggeleken, délutánokon, akár a nyílt napon, akár a szülői tájékoztatón, mindig érdemes megnézni a szülőket. És itt most nem arra gondolok, amire sokan fognak, hogy van-e köztük roma, hanem arról, hogy érez-e olyat, hogy ezzel a közösséggel egyáltalán nem képes azonosulni. Mert nem elég kifinomult, vagy mert túlságosan kivagyi, puccos, felvágós, vagy túlságosan elvont, vagy nem elég elvont, stb. Én az ovink és az iskolánk közösségében is azt szeretem, hogy mindkét helyre tök normális, hétköznapi emberek járatják a gyerekeiket. Nyilván vannak vagyoni különbségek, meg iskolázottsági különbségek, meg még csomó különbség, de a többség teljesen normális.
6. Gyüjtsön infót más anyukáktól
Könnyebb dolga van annak, akinek bölcsibe jár a gyereke, mert ott mindig van jó pár olyan anyuka, aki a nagyobb testvér miatt már be tud számolni arról, milyen az ő ovijuk. Akinek nincsenek ilyen informátorai, az vegyen egy nagy levegőt, és - ha eddig még nem tette - kezdjen el lejárkálni a gyerekkel az ovik közelében lévő játszóterekre, és szocializálódjon. Sok-sok véleményt lehet így begyűjteni, amikre persze vonatkozik az, hogy mindet a saját szűrönkön kell átereszteni.
