Tragikusak az iskolai büfék, mégsincs ellenőrzés

A Coca cola Magyarország szeptember végén jelentette be, hogy nem szállít az iskolai büfékbe október elsejétől magas cukortartalmú üdítőket. A lépés azért is érdekes, mert a a tavaly szeptember óta érvényben lévő népegészségügyi előírást eddig valószínűleg kutya sem tartotta be, ráadásul nem is a gyártókra, hanem a forgalmazókra vonatkozik, azaz a büfésnek tilos olyan ételeket és italokat árulnia, amelyek a népegészségügyi termékadó (NETA) hatálya alá tartoznak.

Bár az erre vonatkozó EMMI rendelet (20/2012) tavaly szeptemberben lépett életben, nem reprezentatív felmérésünk szerint a büfések főleg azt árulják, amit el lehet adni, bár mutatóban szinte mindenhol találtunk egészséges ételeket. Ráadásul, a jogszabály csak a csomagolt formában forgalomba kerülő élelmiszerekre vonatkozik, pedig egészségtelen étel érkezhet akár egy konyhából vagy cukrászdából is.

Mit nem lehet elvileg kapni?

Az üdítőitalok esetében a 25 százaléknál kisebb gyümölcstartalmú és deciliterenként 8 grammnál több cukrot tartalmazó terméket terheli az adó, az energiaitalokat pedig akkor, ha koffeintartalmuk deciliterenként meghaladja a10 milligrammot.

Az előrecsomagolt sütemények akkor adókötelesek, ha 10 dekagrammonként 4 dekánál több cukrot tartalmaznak. A sós snack után akkor fizetendő adó, ha 10 dekagrammonként 1 grammnál több sót tartalmaz. Az ételízesítőknél 10 dekagrammonként 5 gramm só az adózási határ.

Forrás: MTI

A helyzet némiképp a rókafogta csukára emlékeztet. A büfés - logikusan - nyilván olyan termékeket árul, amit meg is vesznek. A gyerekek pedig azt veszik meg, amit szeretnek, és ez jellemzően nem a natúr zöldsaláta citrusos öntettel. Ahogy az angol iskolai étkeztetés sokat vitatott reformja is mutatja, ha nagyon erőszakosan nyúlnak bele valahol a rendszerbe, a gyerekek egyszerűen otthonról fogják bevinni maguknak azt, amit kedvelnek. Jamie Oliver hiába állított össze egészséges és változatos menüt az iskolában, a gyerekek eleinte az ablakon dobálták ki a kaját, jó időbe tellett, mire nagyjából ugyanannyian hajlandóak voltak az érintett iskolákban ebédelni, mint a reform előtt.

Ugyan a 32/2005 OM rendelet kimondja, hogy az intézményekben üzemelő büfé működtetéséhez ki kell kérni az iskolai egészségügyi szolgálat szakvéleményét is, de volt olyan általunk felkeresett iskola, ahol erről nem is hallottak.

Az alapvető jogok biztosa még 2013 első félévében vizsgálta meg a gyermekek egészséges környezethez való jogát, és ezen belül vizsgálta a közoktatási intézmények büféit, valamint az ott elhelyezett automatákat. ráadásul több szülői panasz is érkezett a büfék kínálatával kapcsolatban.

Az alapvető jogok biztosa jelentésében megkereste mind a Nemzetgazdasági- mind az Emberi Erőforrások Minisztériumát is a büfékkel kapcsolatban.

"A Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NgM) problémaként jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (a továbbiakban: EMMI), hogy a termékadó törvény hatálya alá tartozó termékek forgalmazásának tiltása az NgM-hez érkezett élelmiszeripari megkeresések szerint az iskolai büfék nagy részének további működését veszélyezteti, aminek következtében egyéni vállalkozók, kisvállalkozások mehetnek tönkre, munkahelyek szűnhetnek meg, valamint családok megélhetése kerülhet veszélybe.

Az NgM álláspontja szerint a jelenlegi előírás diszkriminatív, mivel a nevelési-oktatási intézmények közelében lévő élelmiszer-árusító üzletek kínálatát nem érinti. Az EMMI ezért felvetette a nevelési-oktatási intézmények meghatározott környezetében a szeszes ital árusítására vonatkozó tilalomhoz hasonlóan a termékadó törvény hatálya alá tartozó termékek árusításának tilalmát." -írja az ombudsman jelentésében.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) és az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) még 2006-ban mérte fel az iskolai büfék kínálatát. A vizsgálat tavaszi részében Fejér megyében volt a legrosszabb a helyzet, itt a büfék mindössze 20,6 százaléka kínált megfelelő ételeket. Hogy ne járassuk le Fejért, őszre ez a szám 64,7 százalékra nőtt, és ekkor Hajdú-Bíhar és Békés megye végzett leghátul (55,8-55,9 százalék).

Mielőtt elájulnánk a büfések népegészségügyre gyakorolt pozitív szerepéről, nem árt tudni, hogy az egészségesnek kikiáltott müzliszeletek egyáltalán nem biztos, hogy azok - ezt egyébként a büfék 95,6 százalékában tartottak), friss gyümölcsöt mindössze a büfék fele árult, zöldséget salátában pedig csak 12,3 százalék. A cukros üdítők aránya viszont 87,2 százalék volt.

Nem reprezentatív felmérésünk alapján erőteljesen meg lehetne kurtítani a büfék kínálatát, bár nem túl életszerű, ahogy a büfések a kezükben a NETA listájával barangolnak a nagykerben, és számolgatják a cukortartalmat, vagy éppen azon gondolkodnak, hogy sós snack-e a kenyérchips?

A Fanta megúszta, maradhat, ebben ugyanis csak 7 gramm cukor van 100ml-ben, és meglepő módon a Nestea sem vérzett el. A kakaós csiga és a túrós batyu maradhat - hiszen nem előre csomagolt, de van olyan chips, aminek 100 grammjában a maximális 1 gramm helyett 2,2 gramm só figyel.

Az általunk megkeresett büfések egy része próbálkozik időnként egészséges ételeket tartani, mint a buláta, a korpovit keksz, vagy épp a gyümölcs, de elmondásuk szerint a gyerekek nem szeretik ezeket, nem is keresik őket.

"Ezen a héten csak egy csokit vehetek, mert bele kell férnem a fehér ruhámba" - magyarázta egy gimnazista, hogy miért csak egy joghurtot eszik. "Én csak ezt ehetem, mert sportoló vagyok" - mondta egy fiú, aki rozsos zsemlével igyekezett elverni az éhét.

"Én hiába hozok ide egészséges ételeket, ha kutya sem veszi meg, a gyerekek azt veszik, amit szeretnek, és ez legtöbb esetben nem egészséges. Nálunk évek óta nincs kóla, az üdítőket úgy választom, hogy milyen a kupakja. A gyerekek szeretik a visszacsavarhatós palackokat, az praktikusabb" - magyarázta egy hamarosan nyugdíjba vonuló büféüzemeltető.

Mások viszont attól függően alakítják az árukészletet, hogy mennyibe kerül az adott termék. Azok, akik gazdagabb környéken üzemeltetnek büfét, drágább dolgokat tartanak, egy lakótelepi iskolában a büfés elmondása szerint sokan nézik meg, mi mennyibe kerül.

Ilyen szendvicseket ajánl az OÉTI

Felvágottas szendvics (korpás, magvas vagy rozsos zsemle, kifli, kenyér; margarin; zöldség; sovány felvágott) Májkrémes szendvics (korpás zsemle; baromfimájkrém; zöldség, esetleg mustárral) Sajtos szendvics (korpás zsemle , rozsos zsemle; margarin; zöldség; szeletelt sajt, vagy kockasajt) Túró krémes szendvics (korpás zsemle; tavaszi vagy körített túró; zöldség) Halas szendvics (korpás zsemle; halkrém konzerv halból, citromlével, margarinnal; zöldség)

Azt nem lehet tudni, hogy ki fogja ellenőrizni a renitens büféseket. Az OTH elvileg nem foglalkozik ezzel, bár nemsokára a menzákhoz hasonlóan befejezik a vizsgálatát a büféknek, a NÉBIH szintén nem, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hivatalból nem vizsgálta az iskolai büfék kereskedelmi gyakorlatát. Ergo úgy tűnik, hogy egy olyan szervezet sincs, aki valójában azzal foglalkozna, hogy mit esznek meg a gyerekek. Az NFH megkeresésünkre azt írta, hogy ha valaki bejelenti, akkor: "a hatóság kivizsgálja azt és amennyiben hatáskörébe tartozó jogszabálysértést tapasztal, fellép annak megszűntetése érdekében."

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek