Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A családi napközi gyerekenként évi 268 ezerbe kerülne az államnak, az önkormányzati 1,4 millióba. Mégsem támogatják, pedig igény lenne rá.
Naponta látunk egymásnak ellentmondó híreket a családi napközikről, arról, lehet-e majd a 3 éves kortól kötelező óvodáztatást ezekben az intézményekben teljesíteni. Miután kezdtem magam teljesen elveszettnek érezni, megkérdeztem Ertsey Katalin képviselőt, aki az ügy legnagyobb parlamenti szószólója, mi is most a helyzet tulajdonképpen.
A javaslatról jövő héten szavaznak majd, annak támogatása biztosnak tűnik. A huzavona viszont továbbra is tart azzal kapcsolatban, milyen finanszírozás lenne ideális a családi napköziknek.
Mi lehet az oka annak, hogy az állam nem akar támogatni egy olyan formát, ami az adófizetőknek nagyon sokkal kevesebbe kerül, mint az önkormányzati ovi, és még igény is lenne rá? Arról, hogy mi az a csana, és hogyan működik, itt írtunk korábban.
A tények
- A Parlament oktatási bizottsága 3 héttel ezelőtt támogatásáról biztosította a javaslatot, amely szerint a kötelező óvodáztatás a csanában is teljesíthető. Ehhez a csanában is óvodapedagógusnak kell lennie, és "figyelembe kell venniük" az óvodai nevelési programot.
- Egy korábbi módosítás alapján viszont 2012-től az újonnan épülő csanák már csak akkor kapják meg a (csökkentett) állami normatívát, ha azok a vonatkozó Támop programon belül (vagyis: részben EU pénzből) épülnek meg. Ha az új csana kialakítását magánszemély, önkormányzat vagy nonprofit társaság fizeti, az állami normatíva nem jár.
- Kötelező lesz az óvoda 3 éves kortól 2014 szeptembertől, viszont számítások szerint a férőhelyek és az igények nincsenek egyensúlyban, országszerte körülbelül 25 ezer férőhely hiányzik, míg vannak olyan területek, ahol a meglévő helyeket sem tudják feltölteni.
Jobb a csana, mint az önkormányzati óvoda?
Erre a kérdésre ki-ki habitusa szerinti választ adhat. Ami mindenképpen biztos, az az, hogy a nagyobb városokban az önkormányzati intézmények a kapacitáshatáron, sok esetben azon túl működnek. A pedagógusokra háruló nyomás óriási, a csoportok létszáma nem ritkán 30 fő körüli. Arról, hogy az óvodavezetők milyen dilemmákkal szembesülnek annak kapcsán, hogy jövőre már a 3 éveseket is kötelező lesz felvenni, ebben a cikkben írtunk.
Mivel az EU támogatással futó óvodaépítési programok eredményeképpen leghamarabb 2016-2017-ben nyithatnak meg az új, önkormányzati óvodák, mindenképpen logikus lépésnek tűnik beengedni a rendszerbe egy olyan elemet, amivel a látszám feletti gyerekeknek is lenne helye. Ráadásul, a csanák beengedésével ez az állam számára lényegesen olcsóbban oldódik meg.
- A családi napközi állami normatívája most 268 ezer forint/gyerek/év
- Az önkormányzati bölcsőde állami normatívája 494 ezer forint/gyerek/év, erre jönnek rá a további, szintén közpénzből fizetett fenntartási költségek
- Az önkormányzati óvoda állami normatívája körülbelül 1 millió forint/gyerek/év, erre jönnek még rá a további, szintén közpénzből fizetett fenntartási költségek, ezek együtt összesen körülbelül 1,4 milliót tesznek ki gyerekenként
- Egy férőhely kialakítása egy csanában körülbelül 300 ezer forint, amit magánforrásból fizetnek, vagyis egy 7 fős csana körülbelül 1,5-2 millió forintba kerül.
- Egy férőhely kialakítása egy önkormányzati bölcsiben körülbelül 4 milió forint, amit állami pénzből fizetnek. Egy 20 fős bölcsőde 80-200 millió forintba kerül.
A fenti számok alapján nehéz vitatkozni azzal, hogy adófizetőként gazdaságilag racionális megoldásnak tűnik támogatni a családi napközik létét.
Szülőként aztán persze mindannyian dönthetünk a magunk preferenciái szerint, sokan nem tudnak jobbat elképzelni a gyereknek, mint hogy egy ilyen pici közösségbe járjon, ahol nagyon oda tudnak figyelni rá. Mások azt gondolják, jobban örülnének annak, ha a gyerek ennél kicsit több ember között szocializálódna.
Mire nem jó a csana?
A rendszerben tulajdonképpen két korhatár-vonalat húznak meg. Az első a kötelező óvodáztatás, vagyis a 3 éves kor. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy továbbra is létezik az 5 éves vonal, vagyis az, hogy az iskola előtt a gyereknek legalább egy évet akkreditált óvodában kell töltenie, hacsak valamilyen különleges felmentést nem szerez ez alól. Azt most is nyilvánvalóvá tették, hogy nem fogják támogatni azt, hogy a gyerekek "rendszerszerűen" a csanából menjenek iskolába. Eddig is így volt, és eddig is voltak, akik ezt ki tudták kerülni.
Ez egyébként szerintem szülőként is egy létező dilemma. Én nagyon sokat töprengtem annak idején, menjen-e a nagylányom az icipici magánovijából az iskolába - és akkor egyszerre teszem ki annak a stressznek, hogy iskolás lesz, és annak, hogy meg kell szoknia a nagy osztálylétszámot, és azt, hogy néhány száz másik gyerek van az intézményben. Az élet az én dilemmámat végül is megoldotta, az ovink megszűnt, és így eltöltött egy évet az önkormányzati oviban.
De ahány szülő, ahány gyerek, annyiféle megoldás. Sokan választanák inkább azt, hogy maradjon a gyerek végig a pici közösségben, és menjen onnan inkább valamiféle alternatív (Waldorf, Montessori) intézménybe. Vagy maradjon a csanában, és menjen onnan egy átlagos iskolába. Vagy maradjon a csanában, és akkor felkészültebben mehet valamelyik elitiskolába. Vagy járjon Waldorf oviba, vagy Montessori oviba, vagy ökormányzati oviba, és menjen a tetszőleges iskolába. Egy ideális világban szülőként van választási lehetőségünk.
A pénzügyi dilemma
Nem érdemes úgy csinálnunk, mintha nem tudnánk, az, hogy a gyerek hova jár, sokszor pénzkérdés is. Mivel a családi napközi akkor is kevesebb normatłvát kap, ha kap egyáltalán, a szülőknek is fizetni kell érte. A csanák egyébként azt hangoztatják, ha megkapnák a normális, bölcsiknek járó összeget, nem lenne szükség szülői hozzájárulásra. Ha viszont egyáltalán nem kapnak állami támogatást, logikusan a szülőknek a jelenleg szokásosnál is többet kell fizetni, legalább 268 ezer/gyerek/évvel többet.
