Előbb-utóbb minden szülő szembesül a kérdéssel: hogyan kerül a baba anya hasába? A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha nem állunk elő valami zavaros mesével a gólyákról, pillangókról és a beporzásról. Annál is inkább, mert ahogy a világ változott, a nagyon kínos Most Pedig Mindent Elmondok A Szexről beszélgetés helyét a legtöbb - normális - családban a már kisgyerekkorban elkezdődő, fokozatos felvilágosítás vette át.
Kínos-e vagy sem (időnként tényleg kínos), legjobban mégiscsak azzal járunk, ha a gyerek fejében nem az osztálytársak által elmondottakból áll össze valamiféle, általában meglehetősen zavaros kép a szexualitásról. Ha valaki arra kíváncsi, hogyan ne csinálja, itt bemutatnak egy meglehetősen vicces , angol nyelvű kiadványt a nyolcvanas évekből, itt pedig egy olyat, ami a keresztény szülőknek és gyerekeinek szól.
Ebben a régi cikkben viszont azt szedtük össze, melyik, a témával foglalkozó könyv a legjobb. A legelső nyert, kiskamaszok szüleinek jól jöhet.
Amikor felmerül a kérdés, először is figyelembe kell venni a gyerek életkorát, valamint érettségét, ne támadjuk le azonnal őket a konkrét részletekkel, nem is nagyon értenék, és egy ovisnak nincs is szüksége a minimumnál több információra.
Mindig csak annyit mondjunk el a gyermeknek, amennyit életkorából fakadóan fel tud dolgozni, azt viszont mondjuk el neki, ha kérdezi. Kilenc-tíz éves kor alatt hagyatkozzunk inkább az ő kérdéseire, így ha a 4-5 éves megkérdezi, hogyan születik a testvére, elég csak annyit mondani, hogy az anya pocakjában nő, onnan fog majd kibújni. Ha azt is megkérdezi, konkrétan hol bújik ki a testvér, elég, ha annyit mondunk, az anya lábai közül. Nem kell sem az anatómiai részletekbe, sem a szexuális aktus részleteibe belemenni. Egy óvodást még kielégít az a válasz, hogy a testvére azért fogant, mert anya és apa szeretik egymást, és szerettek volna még egy gyermeket.- mondja Bojti Andrea gyermekpszichológus.
Ha a részletek is érdeklik, el lehet mondani, hogy a babához mindkét szülő adott egy kis sejtet, és az fog nagyra nőni az anya hasában. Ha a kijutás is érdekli őket, arra mondhatjuk azt, hogy amikor a baba megszüleik, kinyílik neki egy kijárat. Ezzel nem is hazudtunk, és a magyarázattal jól elvannak kisiskolás korig.
Persze nagy szerepe van annak is, hogy mi, felnőttek hogyan állunk ehhez a kérdéshez, mennyire vagyunk nyitottak, esetleg prűdek. A legfontosabb, hogy az arany középutat válasszuk – és mutassuk-, ugyanis ha túlságosan is lazán vesszük, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyerekünk túl korán és meggondolatlanul megy majd bele a szexuális együttlétekbe, viszont ha teljesen elzárkózunk a témától, akkor meglehet, hogy túl későn állunk neki a felvilágosításnak, illetve ő is félve fog gondolni rá, mint egy szörnyű dologra.
Mindegyik gyerekemet már óvodás korában "felvilágosítottam". A szülők hajlamosak azt hinni, hogy egy kölyök túl sokat kérdez, pedig nem, életkortól függ, hogy mennyire mélyülnek el a témában. Az oviban már tudták, hogy egy nő és egy férfi kell a dologhoz, akik szeretik/szeretgetik egymást, ez az infó pont elég volt nekik. A kisiskolás kor keményebb dió, én felvilágosító könyvekkel ültem le velük. nem akartam ezt a tanárokra, főleg nem az idősebb haverjaikra hagyni. Persze, ment a csodálkozás, röhögés, fújogás, de megbeszéltük, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga. Se poént nem kell űzni belőle, se undorodni tőle. Kínosnak mindössze annyi volt mondható, amikor minden egyes fejezetnél visszakérdeztek, hogy "és anya, ezeket te is csináltad?". De ennyi, kielégült a kíváncsiságuk, és nem is nagyon forszírozzák. Aminek örülök, hogy ezek után hozzám fordulnak az ilyen jellegű kérdésekkel. Előfordult már, hogy 12 évesem azzal jött haza, hogy mit jelent az anális szex - hallotta az iskolában. Ilyenkor válaszolni kell rá, nem elhessegetni. nem ez a káros, hanem, ha a felvilágosulatlan diáktársak állnak elő valamilyen idióta téveszmével - foglalta össze az egyik rutinos Porontyközeli anyuka.
„Ha a gyerekünk feltesz egy kérdést, akkor mindig érdemes rá valamivel válaszolni, ne mondjuk azt, hogy majd ha nagyobb leszel, beszélünk róla, mert ha titkolózunk, azzal csak bizonytalanságot keltünk bennük. A gyerekek igen ki vannak hegyezve a tabu témákra, és az estek többségében ők maguk is érzik, milyen mélységben kérdezhetnek.” – nyugtat meg a pszichológus.
Milyen korban miket mondjunk?
Óvodáskor és alatta: el lehet mondani, hogy anya hasában nő a baba, mert anya és apa akarta. Szeretik egymást, mindketten adtak egy kis sejtet, abból nő meg a baba. Anatómiai részletekbe ne menjünk bele!
Kisiskoláskor: Törekedjünk válaszolni a feltett kérdésekre, de pl. a szülés kellemetlen részleteit még mindig nem érdemes ecsetelni. Kicsit lehetünk már részletesebbek, de hangsúlyozzuk, hogy ezeket a dolgokat a gyerekek még nem tudják csinálni.
Kiskamaszkor (9-11 év): Ekkor már beszélni kell a szexuális aktusról, annak érzelmi alapjairól, menstruációról
Kamaszkor: Ekkor kezdenek el intenzíven érdeklődni a szexualitás iránt a gyerekek, és sokan már a valóságban is kipróbálják. Ilyen idős korra már tudni kell a fogamzásgátlásról, a közösülésről stb.
A szakértő azt javasolja, hogy azok a szülők, akik túlságosan zavarban érzik magukat, használhatnak szemléltetésnek felvilágosító könyveket. Sajnos nem mindenki képes intim témákról beszélgetni, ők használhatnak nyugodtan különböző eszközöket, bár az tény, hogy egy fesztelen, személyes hangvételű kommunikáció a leghatékonyabb, mivel akkor a gyerek tudni fogja, bármilyen kérdéssel bátran fordulhat a szüleihez. Emellett fontos a hitelesség is, mert ugyebár egy gyerek nem azt csinálja, amit mondanak neki, hanem amit lát otthon.
„Sok szülő a saját hibáitól akarja megvédeni a gyerekét. Ha a nőcsábász apuka szigorúan konzervatív szemléletben és erkölcsösen neveli lányát, azzal épp a fordítottját érheti el. A gyermek számára a legfontosabb a hiteles szülői minta. Ha az apuka egész életében csak egy nőt szeretett, a lány anyukáját, sokkal hitelesebben neveli konzervatívan gyermekét, így nagy valószínűséggel ő is ezt a mintát fogja követni.”- mondja a pszichológus. „ Továbbá azt is gyakran elrontják a szülők, hogy amikor óvodáskorban elkezdik felfedezni a testüket a gyerekek és pszeudomaszturbálnak (még nem valódi érett szexuális indíttatásból végzett önkielégítés), akkor sokan megijednek, és ezért leszidják, megszégyenítik őket, és emiatt a későbbiekben szexuális gátlások alakulhatnak ki bennük.”
Komoly aggodalmat kelt a szülőkben az, amikor a gyerekük felnő annyira, hogy hozzáférjen az internethez, pornófilmekhez. Ezekkel szinte minden kamasz találkozik, de szerencsére nem válnak az ott látottak automatikusan mintává, mivel azok, akik számára a szex nem tabu, reálisan látják a különbséget a film és a valóság között, így nem kell azon aggódnunk, hogy a gyerek tévútra téved ilyen szempontból. Érdekesség, hogy azok, akiknek a szülei prűdebbek, ők szokták leginkább az ilyen filmeket alapul venni.
A szakember szerint összességében azonban a gyerekek egy jó részét soha nem világosítják fel úgy, ahogy régen. Tehát nincs célzott beszélgetés, nincsenek tanmesék. Van viszont neve a nemi szerveknek, lehet bármikor beszélni a családban az intimitásról, így a szexualitás az életük szerves része, tehát teljesen természetesen kezelik. A régi nagy felvilágosító „tanítások” idejétmúltak, és ez ma már nem egy nagy beszélgetés, hanem egy lassú folyamat, amely már óvodáskorban elkezdődik.
