Korábbi cikkünkön felbuzdulva külföldi ismerősöket, letelepült honfitársainkat is megkérdeztük, náluk milyen a karácsony, mégis hogyan kell elképzelni az ünneplést, az ajándékozást, mik a tradicionális ételek. A lengyelekkel sok a közös, a britek szokásait filmekből ismerhetjük, de a mexikói, és a zavaros orosz karácsonyozás igazi kuriózumnak számít.
Mexikó: forró fieszta a karácsonyozás jegyében
Mexikóban most igazi nyári meleg van, rövidnadrágban mászkálnak az emberek. ilyen környezetben nehéz elképzelni a nálunk megszokott karácsonyi hangulatot, mondja Merci. Viszont van helyette más: például a karácsonyi fieszta, ami december 16-26. között zajlik. Ez a Posadas, ilyenkor a rokonok, ismerősök, barátok kitárják házaik, lakásaik kapuját, és vendégül látják egymást, esznek-isznak, mulatoznak.
Egy városban, mint ahol Merci is lakik, akár minden este lehet menni posadasra valakihez. Meg kell említeni a piñatát is, amely egy ebben az időszakban készült tradicionális játék, a gyerekeknek készítik. Ez egy hétágú csillagos papírmaséból készült, hosszú madzagra lógatott játék, telis-tele édességgel, gyümölcsökkel, játékokkal. A gyerekeknek bekötött szemmel kell egy bottal ütniük, addig, amíg szét nem esik, és lehullik a sok finomság.
A piñata ágai a hét fő bűnt szimbolizálják: a megtisztulást jelenti a bűnöktől, és az édességek a megbocsátást és a jót jelképezik, ami ezután következik. Merci elmesélte, hogy ott, ahol ő él, van némi keveredés a modern és a régi hagyományok között. December 24-én este családi körben vacsoráznak, mulatoznak az emberek, és attól függően, hogy mennyire engedik be az amerikai szokásokat, családfüggő, hogy 25-én reggel van, vagy nincs ajándékozás.
Akinél van, azoknál Santa Claus hozza éjjel az ajándékot, s ő onnan tudja, hogy mit várnak tőle, hogy a már korábban felállított karácsonyfára - ami többségében műfenyő -, a gyerekek levelet akasztanak, hogy onnan el tudja majd olvasni.
A betlehemi játékokat sok formában megjelenítik, például a fa felállításával egy időben Háromkirályok-maketteket helyeznek el távolabbra a fától, majd minden nap közelebb pakolják őket, egészen január 6-ig, amikor is megérkeznek a kis Jézushoz. Január hatodikán reggelre a fa alatt (újra) ajándék várja a gyerekeket, ezt a Háromkirályok (Los Reyes) hozzák nekik. Ez az eredeti hagyomány, sokaknál ez erőteljesebben van jelen. Ezt megelőzően, ötödikén a gyerekek egy nagy héliumos lufihoz kötik a leveleiket, amiben megint csak leírják, mit szeretnének kapni.
Sokszor iskolák, óvodák együttesen engedik el ezeket a lufikat, nagyon szép látvány. A karácsonyi fieszta és az ünnep tipikus itala a gyümölcspuncs tejocote (mexikói gyümölcs), guayaba, alma, fahéj, piloncillo összetevőkből. Melegen fogyasztják, és alkoholt is tesznek bele adott esetben. Hagyományos karácsonyi étel a romeritos mole szósszal, garnélarákkal. Gyakori a gyümölcssaláta almával, dióval, zellerrel, tejszínnel és aszalt gyümölcsökkel.
A briteknél a Télapó hozza a karácsonyi ajándékot
Londonban, és lehet mondani, egész Anglia területén is, már ősszel elkezdődik a karácsonyi készülődés, felkerülnek az első díszítő elemek az üzletekre, karácsonyi zene szól a háttérben, megjelennek a csomagolópapírok a kassza mellett, és megindul a Starbucksban a toffie-s és karamellás ízesítésű kávék árusítása. Sokan már ekkor elkezdik beszerezni az ajándékokat, és nagyon felkapott az internetes ajándékvásárlás is, ami megkíméli az embert a sorbanállástól, kivéve, ha a postán kell várakozni a küldeményre. De úgy tűnik, ez sokszor megesik, mert „szombat reggel a kígyózó sor a posta előtt egész decemberben megszokott látvány.”
A karácsonyfákat sokan már november első heteiben felállítják az otthonokban, és a díszítés a gyerekek segítségével történik. December főleg a karácsonyi partikról szól, a cégek hatalmas évzáró bulikat szerveznek a dolgozóknak, ilyenkor a pubokba, bárokba szinte lehetetlen bejutni. Az utcákat elözönlik az önkéntes szervezetek tagjai, vödörrel a kezükben karácsonyi énekeket énekelnek, és kedves mosollyal kérik, hogy adakozzunk a nehezebb sorsúaknak.
December 24. a magyarországi hagyományokkal ellentétben még nem karácsony, hanem az utolsó nap arra, hogy aki még nem tette meg, beszerezze az ajándékokat, megvegye a fát vagy épp a pulykát. Sokan 24-én még dolgoznak, és a boltok is nyitva vannak sokáig. Az egyetlen dolog, amit kell csinálni 24-én este, az, hogy a zoknit fel kell akasztani a kandalló fölé, hogy – a magyar Mikulásnak kinéző - Santa Claus meg tudja tömni minden jóval.
Santa Claus 25-én reggelre hozza meg az ajándékokat, ez az angoloknál a karácsony első napja. A gyerekek reggel nagy igyekezettel bontják ki a csomagokat, és az anyukák, nagymamák lázasan készülnek a Christmas dinner-re, amit annak ellenére hívnak vacsorának, hogy ebédről beszélünk. Mielőtt asztalhoz ülünk, mindenki kap egy Christmas crakers-t, ami egy papírból készült kicsit robbanó henger, benne általában egy papírkorona van elrejtve. Ezt aztán egész vacsora alatt viseli mindenki, utalva a Háromkirályokra - meséli Dorottya.
Az asztal ilyenkor roskadozik a finomságoktól, a legtöbb helyen pulykát sütnek, és azt tálalják zöldségekkel, főtt fehérrépával, és sült krumplival, de van pulykatöltelék, kenyérszósz, szalonna, tőzegáfonya szósz is. A desszert pedig a híres Christmas pudding, ami egy tortaszerű, magokkal, aszalt gyümölcsökből készült sütemény, amit már októberben megsütnek, hogy az ízek összeérjenek. Krémmel tálalják, és a tetejére brandyt öntenek, meggyújtják, mielőtt felvágják.
A királynő beszédét délután 3-kor leadja a BBC, szinte mindenki kíváncsi rá. Az egész nap evéssel és tévénézéssel, a gyerekeknek pedig játékkal telik. Dec. 26 - boxing day – a karácsony másnapja, ami további hatalmas ételmennyiség elfogyasztásával, rokoni és baráti látogatásokkal és további tévézéssel telik. A mozgolódást megnehezíti, hogy ezekben a napokban egyáltalán nincs, vagy csak igen korlátozott a tömegközlekedés.
Sok közös vonás a lengyel ünneppel
Lengyel barátom nincs oda a karácsonyért, de azért beavatott minket, hogyan is kell elképzelni az ünnepet Lengyelhonban. Mivel jellemzően katolikus a lakosság, azt mesélte, az advent kezdete sok családnál az adventi böjt kezdetét is jelenti, ami legkorábban a Szenteste utáni nap ér véget. Ez idő tájt nem esznek húsos ételeket, még az ünnepi asztalnál sem, ami a családfő ostyatörésével, imával és fogadalmakkal kezdődik. Itt 12 fogást tálalnak fel vacsorára, emlékezve a 12 apostolra. Azt mondják, minél többet eszel, annál szebb dolgok várnak rád a jövőben, ezért itt is jellemző, hogy mindenki degeszre eszi magát. Mivel 24-én este szigorúan tilos húst enni, s bár országrészenként eltérőek a szokások, a legtöbb helyen hal a főétel, általában ponty vagy csuka. Jellemzőek a szárított gomba leves, vagy szárított gyümölcsökből tejföllel habart leves, esetleg borscs, a káposztás ételek, a mákos és aszalt gyümölcsös édességek. A terítő alá szalmát tesznek, jelképezve Jézust a jászolban, és szokás az is, hogy plusz egy főre megterítenek, ha esetleg váratlan vendég érkezne a házba. Hasonlóan a nálunk megszokotthoz, náluk is azt mondják a gyerekeknek, hogy Jézuska hozza az ajándékot, és ők is közösen énekelnek a karácsonyi családi vacsora után, esetleg a rádióból, tévéből hallgatják a karácsonyi dalokat. Ezután kerül sor az ajándékozásra. Sokan elmennek éjféli misére is.
Az orosz karácsonyt még az oroszok sem tudják kibogozni
Orosz ismerősünk elmesélte, hogy az oroszoknál a karácsonyi ünneplés vallási vonulatát az 1917-es forradalmat követően elnyomták, csak 1992-től él újra ez a szokás. De, ahogy a mondás is tartja, ahol nagy a szükség, közel a segítség - az oroszok pillanatok alatt feltaláltak maguknak egy pótkarácsonyt, amit a pravoszláv újév álcájába bújtattak. Az ahhoz kapcsolódó alakok vették a főszerepet, ezért találkozni arrafelé sokkal inkább Fagyapóval (Gyed Maroz), mint Szent Miklóssal. Fagyapó egyébként úgy néz ki, mint egy kékruhás Mikulás. Vagy mint egy kék Santa Claus. Mostanra meg ez a kettő - a vallásos és a Fagyapós vonulat - teljesen összekavarodott, és van minden, mint a búcsúban.
Az ő családja nem vallásos, ezért az ünneplésből náluk kimaradnak a vallásos elemek. A karácsonyi ünnepek a pravoszláv naptár szerint az ünnepi héttel, az Újévvel kezdődnek (Novij God), karácsony napja pedig január 6-ra esik.
Nem karácsonyfájuk, hanem újévi fenyőjük van, amit általában december 31-én vagy akár korábban felállítanak, és szaloncukorral, díszekkel aggatják fel. Éjfélkor sokan az utcán, barátoknál ünnepelnek, még a kemény fagyokban is, s meghallgatják az elnöki beszédet, majd pezsgő, köszöntés, evés-ivás, ahogy nálunk is szilveszterkor. Csakhogy ezután jön az ajándékozás.
Az ajándékokat éjszaka Fagyapó, vagyis Gyed Maroz hozza, aki kék ruhában, trojkáján szeli a mínuszokban az utakat, s osztja szét unokája, Hólányka (Sznyegorucska) segítségével az ajándékokat. December 31-január 10. között az egész országban leáll az élet, ünnepelnek, nem dolgoznak. Sokan látogatják a rokonokat, barátokat, mások elutaznak vidékre vagy külföldre.
Vannak, akik adventi böjtöt tartanak, és negyven napig nem esznek húst, legfeljebb tengeri élőlényeket, s még a karácsony napján – hatodikán - is húsnélküli ételeket esznek, míg fel nem jön az első csillag. Ekkor viszont nekiülnek egy 12 fogásos ételsornak, tradicionális étel a suba, ami nagyjából egy halas, krumplis, céklás rakott ételt takar, a darát hússal töltött pirozski, a szoljanka leves és a kaviárral töltött palacsinta. Január 7-én orosz méltóságok részvételével több órás ünnepi imát tartanak, közvetíti a tévé is, de vannak olyan templomok, ahol egész napos mise van.
Ha más országban élnek, és kedvük van elmesélni, arrafelé milyen az ünnep, erre az e-mail címre küldjenek beszámolót.
