Kinek tesznek jót a vitaminok? Van-e közük a rosszindulatú betegségekhez? Érdemes-e vitaminkészítményeket szedni? Gyermekorvos szakértőnk, Dr. Gyarmati Andrea összeszedte mindazt, amit a témáról tudni kell.
Kérdezz te is szakértőnktől! Kérdésfeltevés a gyarmatiandrea.hu oldalon.
Kedves Andrea!
Kérlek, segíts a vitaminok világában eligazodni. Te, mint orvos tudsz segíteni abban, hogy 8 és 14 éves gyermeknek milyen vitaminkészítményre van szüksége? Nem vagyok híve a mesterséges vitaminnak, de nem tudom, hogy a természetesnek mondott különböző immunerősítők pl. Flavin, Aloe Vera, Immunax, Lenkei-féle és még sorolhatnám, mennyire hatásosak? Nagyon féltem gyermekeimet a rosszindulatú betegségektől, ezért is szeretnék immunerősítő vitaminokat szedetni velük. Szerinted, melyik lenne számukra az ideális? És egyáltalán, meg lehet előzni a degenerativ betegségeket? Nagyon várom válaszod, melyet nagyon megköszönök,
Anikó
Szakértônk, Dr. Gyarmati Andrea válasza
Kedves Anikó!
Nagyon köszönöm a kérdést. Igazán örülök neki, bár bevallom, még orvosként is elég nehéz eligazodni a vitaminok világában. A vitaminok hasznos és feltétlenül szükséges anyagok, de némelyik túlzott fogyasztása bajt is okozhat. Ha egészségesebb életmódra akarunk valakit rábeszélni, szinte elkerülhetetlen, hogy étrendre, természetes ételek fogyasztására, és különleges kiegészítőkre vonatkozó tanácsot ne adjunk.
Legalább annyi útmutató és használatukra biztató könyv van, mint amennyi éppen a veszélyükre hívja fel a figyelmet. Őszintén szólva az ember tényleg csak kapkodja a fejét, és nem tudja kinek higgyen. És akkor még nem is említettük az összes tévhitet egy-egy vitaminnal, készítménnyel vagy termékcsaláddal kapcsolatban.
C-vitamin
Vegyük például a C-vitamint, aminek Szent-Györgyi Albert hazájában érthető a népszerűsége. Az emberek marékszámra eszik, adják gyerekeiknek is, mert úgy vélik: megelőzi a betegségeket, legyőzi a fertőzéseket. Ez tévedés. Az igazság az, hogy a C-vitaminra betegségek idején nagyobb szükség van, mint egészséges állapotban, de nem gyógyít. Ha többet adunk a kelleténél, a fölösleg, mivel ez egy vízben oldódó vitamin, kiürül a vizelettel. Ugyanakkor előfordulhat, hogy nagyobb mennyiségű C-vitamin gyomorpanaszokat okoz. Itt is láthatjuk, nem mindegy mikor, mennyit, miért.
Vitamin - a táplálkozástudomány forradalma
Egy Londonban dolgozó lengyel biokémikus: dr. Casimir Funk 1912-ben alkotta meg a „vitamin” kifejezést azokra a fontos anyagokra, amelyeket ő és előtte más orvosok is az élelmiszerekben felfedeztek. A vitaminok felfedezése és viselkedésük leírása nem egyetlen személy nevéhez fűződik. A velük kapcsolatos mai ismeretek több ország számos tudósának munkáját dicsérik. Az elnevezést dr. Funk azon elképzelés alapján alkotta meg, hogy e vegyületek nélkülözhetetlenek az élethez (latinul:élet=vital) és hogy hasonlók kémiailag a nitrogéntartalmú aminokhoz (aminok=olyan szerves vegyületek amelyek nitrogént tartalmaznak). Ez a vélt kémiai hasonlóság nem bizonyult valóságosnak, a név azonban megragadt a köztudatban.
Ez a felfedezés, a vitaminok felfedezése a 20. századi táplálkozástudományi kutatások egyik legnagyobb eredménye volt. Orvostörténeti érdekesség, hogy a vitaminok hatását már több mint 2000 éve ismeri az emberiség: a citromot például régóta használták hajóutakon a skorbut, vgyis a súlyos C-vitamin hiány megelőzésére.
Az első vitamint a Jáva szigetén dolgozó Christian Eikmann holland tisztiorvos csak 1896-ban azonosította. Felfedezése forradalmasította a táplálkozástudományt, amely addig az egészséges táplálkozásban egyedül a fehérjéknek tulajdonított kiemelkedő szerepet. Ebből a történetből is jól látható, milyen nagy változásokon ment át a felfedezések vetületében mindaz, amit az egészséges táplálkozásról gondolunk. A vitaminok felfedezésével nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket az anyagokat a szervezet – a fehérjékkel, szénhidrátokkal, és zsírokkal ellentétben – nem bontja energianyerés vagy saját építőanyag előállítása céljából, és felépíteni sem képes őket. Érdemes kicsit elgondolkozni, hogy ez a dolog hogyan működik.Halad a tudomány
A felfedezések és az egyre bővülő ismeretek birtokában az egészségügyi szervek világszerte irányelveket dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy a különböző tápanyagokból naponta mennyire van szüksége egy egészséges gyereknek, felnőttnek. Ezek az úgynevezett tápanyagszükséglet értékek (RNI) megadják valamely tápanyagnak azt a napi átlagos mennyiségét, amely a népesség adott csoportjába tartozók legalább 97,5%-ának szükségletét fedezi. Ez a Range Of Nutritional Index. Ez az RNI: vagyis hogy különböző tápanyagokból mennyire van átlagosan szükség, azt jelenti általában és túlnyomó többségben elegendő kell legyen a lakosság túlnyomó többsége számára.
Az egyéni szükséglet természetesen kisebb-nagyobb eltéréseket mutat. Egyes tápanyagokból mások a férfiak és nők igényei, és természetesen, hogy kérdésednél maradjunk, egészen mások a különböző korú gyerekeknek szükséges adagok. Nem arról van szó, hogy ne próbálnánk meg a hiányzó tápanyagokat valamivel pótolni. Mint Te is írod, rengetegfajta vitaminkészítményt találhat az ember a piacon. De még ezek sem oldják meg teljesen a problémát. A vitamintabletták is távol állnak a tápanyag természetes energiaforrásától. Kémiai úton állítják elő őket, erősen feldolgozott állapotban vannak, és kemény pirulákká préselve kerülnek forgalomba. Éppen ezért, amikor a szervezet megpróbál egy ilyen tablettát feldolgozni, nemcsak a kemény anyag lebontására kell energiát fordítania, de az is nehezére esik, hogy felszívjon egy olyan tápanyagot amely a saját elektromos töltésénél jóval kisebb töltéssel rendelkezik. Ami azt illeti, a legtöbb táplálkozáskutató szerint az átlagos étrendkiegészítők értékes anyagainak mindössze 3-15%-ka tud mindössze felszívódni.
Milyen tápanyagok?
Casimir Funk 1912-ben felismerte, hogy az élelmiszerekben olyan vegyületek vannak, amelyek nélkülözhetetlenek az egészség fenntartásához. Később nyilvánvalóvá vált, hogy nem minden vitamin nitrogéntartalmú vegyület. Hogy is néz ez ki pontosan? Ételeinkben és italainkban tápanyagok vannak. Ezeket két nagy csoportra szoktuk osztani: makro és mikrotápanyagokra.
A vitaminokat esszenciálisnak nevezzük. Az esszenciális szó jelentése: lényeges, alapvető nélkülözhetetlen. A biológiában, élettanban minden olyan vegyületet, melyet a szervezet nem képes saját maga „előállítani”, vagyis kívülről való bevitelre szorul, akár táplálék akár szintetikus tabletta formájában, esszenciálisnak nevezünk.
Makrotápanyagaink: az energiát adó zsírok, fehérjék és szénhidrátok.
Mikorotápanyagaink: az energiát nem adó vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek.
Nagyon sok mindent lehetne még írni, hiszen a téma maga nagyon szerteágazó. Nehéz tanácsot adni, hiszen tudnom kellene, 8 és 14 éves fiúk vagy lányok, kövérek vagy soványak sportolnak-e, és még sok minden más egyebet is. Talán a legpontosabb amit mondhatok, mindenkinek megvan a maga speciális vitaminszükséglete. Ez is, mint oly sok minden pályám szépségei közé tartozik, hogy bár az irányvonalak azonosak lehetnek, a kezelés személyre szóló kell legyen.
Van azonban véleményem szerint néhány általánosan megszívlelendő tanács, melyeken érdemes elgondolkodni.
1. A legtöbb vitamint alapvető természetes anyagokból vonják ki. Mivel a vitaminok élelmiszerekben található természetes anyagok, a kapszulák, porok, tabletták formájában kapható vitaminok legtöbbjét, bár sok vitamint lehet szintetizálni, mégis természetes anyagokból állítják elő (pl.: A vitamin: hal májolajból, B-komplex: élesztőből, C-vitamin: csipkebogyóból). A természetes anyagból előállított vitaminok esetleg többe kerülnek, de mindenképpen kedvezőbb hatásúak mint a szintetikusak.
2. Jó tudni, a vitaminok nem élénkítőszerek és nem élelmiszerpótlók. Lényeges információ: a vitaminok tápanyagok elfogyasztása nélkül nem hasznosulnak. Vagyis nem lehet csak vitaminokon élni, és egészségesnek maradni.
3. Ha helyesen megválasztott ételeket fogyasztunk, ésteszünk a gyerekeink elé, az nem azt jelenti egyszersmind, hogy megkapjuk az ételekben lévő vitaminokat is. Ezzel kapcsolatban, hogy ételeink ne veszítsenek vitamintartalmukból a következőket érdemes szem előtt tartani:
- Mosd, és ne áztasd a friss zöldséget, hogy ne menjenek ki belôle az értékes B- és C-vitaminok.
- Csak közvetlenül fogyasztás előtt készítsd el a salátát. A felvágott, állva hagyott gyümölcsök-zöldségek veszítenek vitaminjaikból.
- Éles késsel vágd, aprítsd a friss zöldségfélét: ha roncsolsz, az A- és C-vitamin bomlik.
- A gyorsfagyasztott készítmény nem ideális, de több a vitamintartalma, mint azé a friss zöldségé, amit egy hétig a jégszekrényben tartasz.
- Ne engedd fel, ne olvaszd fel a lefagyasztott zöldségféléket főzés előtt!
- A saláta külső, zöldebb, durvább leveleiben több a kalcium, a vas és az A-vitamin, mint a finomabb halványzöld belső levelekben (ne felejtsd el megmosni folyóvízben).
- Rézedényben történő főzés, bár nagyon mutatós a konyhában, tönkreteheti a C-, az E- vitamint és a folsavat.
- Rozsdamentes acélból készült, üveg, vagy zománcozott edényekben főzve őrizhetjük meg legjobban az ételek tápértékét.
- Minél kevesebb vízben főzzük, minél rövidebb ideig, annál kevesebb kár keletkezik a tápanyagokban.
- A barnára sült, ropogós, vagy pirított ételekben kevesebb vitamin van. (Sajnos, pedig általában finomabbak!)
- A burgonyát tanácsos héjastól főzni, hogy minél több vitamin maradjon benne.
- A zöldségek, főzelékfélék főzőlevét használjuk levesek mártások elkészítéséhez.
- Zöldséget, gyümölcsöt, amint hazahoztad, tedd a jégszekrénybe, és használd fel, edd meg minél hamarabb.
Ennyit a jó tanácsokról. Tudjuk, nem mindenkinek azonos az anyagcseréje, és ezért jó, ha nem felejtjük el, nem azonos, nem egyforma a vitaminigényünk sem.
Kedves Anikó! A vitamin nem immunerősítő anyag, csak hozzásegíti a szervezetet az optimális működéshez. Általánosságban annyit mondhatok még: növekedésben lévő gyerekeknek több vitaminra, kalciumra és vasra van szükségük. Olyan készítményt tanácsos választani, amit elég naponta 1-szer adni. Olvasd el és értsd meg, mindazt ami a címkén szerepel, ha nem világos kérdezd meg a gyógyszerészt vagy orvosotokat. Ellenőrizd a címkén, nincs-e a készítményben mesterséges színezőanyag, ízesítő. Ne legyen benne se cukor, se szacharóz.
Remélem hasznát veszed tanácsaimnak. Jó egészséget kívánok!
Dr. Gyarmati Andrea
