Tegnap moziban voltunk a majdnem négyévessel. Előre izgultam, hogy vajon hogy fog neki tetszeni, és arra számítottam, hogy 20-30 percig bírja majd a vaksötétben. És nem.
Sőt. Nehezített pályán, 3D-s szemüvegben ült végig másfél órát a gyerek, és csak a vége felé kérdezte meg egyszer-kétszer (kétszer), hogy mikor lesz már vége. Azt is leginkább csak azért, mert már lekókadt a feje, lévén, hogy a Szépség és a Szörnyeteg bemutatóján este 6-kor kezdődött, és fél nyolcra rendesen kifáradt szegénykém.
Moziba menni varázslat. Felnőttnek is (különösen ha 4 és fél éve nem volt), hát még egy gyereknek. És mikor tegnap délután ahelyett, hogy nekikészülődtünk volna a vacsorának moziba indultunk, elfogta a gyereket az ihlet, és olyan rendesen viselkedett, mint még soha. Persze volt, hogy zoknihúzás helyett visongva rohangált fel és alá, de ezt az ember egy négyévesnek fel se rója. Ahogyan odaértünk a vetítés helyszínére, a liftből kilépve csodaország várta, hiszen egy színpadon épp egy hatalmas oroszlán (aka. a Szörny) és egy csodaszép királykisasszony (vagyis a Szépség) fotózkodtak az izgatottan sorban álló gyerekhaddal. Rötgön mesevilágba léptünk hát, és ez a varázs egészen a hazaindulásig kitartott.
Mitől függ, mehet-e a gyerek moziba?
Elsősorban természetesen a filmtől, hiszen a legtöbb gyerekfilmben azért van rémület és izgalom (máskülönben mivel töltenék ki a másfél órát?). Ha kétséges az, vajon a film jó-e a gyereknek, nézd meg előbb te, vagy kérdezz rá olyankonál, akik már látták. A Harry Potter filmek például kisiskolásoknak nagyon ijesztőek, de egy hároméves is könnyen retteg mondjuk a Szépség és a Szörny néhány jelenete alatt.
Függ aztán a gyerek koncentrációs készségétől, ha ugyanis a kicsi nem tudja végigülni a 90 percet, teljesen fölöslegesen viszed a moziba - úgyis ki kell majd jönni.
Apa, a filmkritikus
Értelmezd a látottakat! Mivel a mozi szokatlan képi világ, nem is beszélve a hangeffektekről, készülj fel arra, hogy a gyerek reakciói is erősek lesznek. Mindenképp magyarázd el neki, mi történik a vásznon, ha úgy érzed, a látottakat nem érti (gyerekfilmeknél egy kis ilyetén pusmogás többnyire azért nem zavarja a többi nézőt), és öleld át nyugodtan a félelmetes részeknél. Ha kibírja, azért is érdemes a film végéig maradni, mert a hepiend, a feloldozás segít a kicsinek megérteni amkorábban történteket, és segít feldolgozni is.
A moziból kijőve beszéltesd sokat: kérdezz rá részletekre, karakterekre, és hazaérve meséltesd el a gyerekkel a történetet. Ez segíti a látottak feldolgozását is, de jó hatással van a memóriára, a történetmesélésre, na meg persze az egóra. Az otthonmaradt anyukáról nem is beszélve:)
Szépségek, szörnyek
Vissza a tegnapi mozihoz. Bár most volt először moziban, végig érdeklődve nézte a filmet. Amikor a szörnyeteg megjelent, megijedt, de azután maga mondta róla, hogy "Apa, hiszen ez az oroszlán nem is rossz!" A történet főgonoszai, a farkasok tényleg rémisztőek voltak, és erre csak ráerősített, hogy olyan hangos lett itt a film, hogy már engem is zavart. Most komolyan, miért kell egy moziban így feltolni a hangerőt?! Kivált gyerekfilmnél? Ettől függetlenül nagyon jól sikerült az este. És bár azóta felváltva azt halljuk, hogy "Anya, ugye holnap is megyünk a színházba?" (valamiért a mozi is ebbe a kategóriába esik) illetve, hogy "Anya, soha többet nem akarom megnézni az oroszlánt, az buta!" ezt a kettősséget betudjuk a dackorszaknak.
És ha lesz még jó film, hát majd elvisszük megint.
