Hamar meggyőződtem róla, igaz, amit mindenki mond: miszerint a legdrágább dolog az egészségen kívül a gyermekvállalás. Ráadásul ha a kettőt kombináljuk, az már tényleg a tervezett nyaralás rovására megy, sőt, ha különösen rossz idők járnak, még a családi költségvetés csődjét is eredményezheti. (Itt most nem tárgyaljuk a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos orvosi kiadásokat, bár ez jól felkészíti a kedves szülőket a későbbiekre.) A Medián közvéleménykutató friss felméréséből is ez derül ki: hogy az egészségvédelem nem csupán elvi, hanem anyagi kérdés is.
Nálunk
Az általunk is látogatott védőnői szolgálat lelkiismeretesen tájékoztatja a szülőket az összes lehetséges vitaminról, és a nem kötelező, de patikában kapható védőoltásokról a legkülönfélébb betegségek megelőzésére. Az információ mindenkihez kivétel nélkül eljut, legalábbis abban a budapesti kerületben, ahová mi tartozunk.
A védőnő itt nem csak a kismama egészségére figyel, hanem későbbi, a szoptatásnál felmerülő kérdésekben is naprakész. Emlékezetem szerint az első néhány alkalommal a terheseknek ajánlott vitamin, majd később az anyatej termelését segítő szer került szóba. A vitamint magunk közt, családilag csak „FB 6000”-nek hívtuk, bár nem ez volt a valódi neve, ám az ára sajnos igen. Olyan jaj de sokáig nem tartott egy doboz, a szoptatás 9 hónapja allatt ha kilenc nem is, de négy biztosan elfogyott belőle, a szervezetem pedig vadul elkezdett anyatejet termelni... Pláne amikor megtudta, hogy a legjobb anyatejserkentő szer pont ugyanennyibe kerül.
Money, money, money
A Medián felméréséből kiderült, hogy a 13 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőknek egy-egy alkalommal átlagosan 7-8000 forintjukba kerül gyermekük betegsége, de minden tizedik család esetében ezek a kiadások a 20 000 forintot is meghaladják. Emlékszem a gyermek első megfázására, és az ahhoz szükséges eszközök megvásárlására. Ebben a szettben szerepelt a fülhőmérő, az orrszívó, a doktornéni által ajánlott tengeri sót tartalmazó orrspray, valamint a fájdalom- és lázcsillapítós orvosság. Fel sem merült, hogy spóroljunk valamelyik terméken, „hisz jó lesz az később is”, de azért eléggé megroppanva távoztam a pénztártól.
Jó példa a Rota vírus elleni oltás is, amit a tévében is reklámoznak, a vakcina viszont elég drága, harmincezer forint. Erről a betegségről egyébként sok rémhírt hallani, de ha már a fele igaz, akkor nyilván mindenkinek érdeke lenne beadatni az oltást. Biztos, hogy sokan elgondolkodnak azon, felelőtlenség-e nem beadatni a valóban drága oltást. (Van persze olyan gyerekorvos, aki egyáltalán nem ajánlja, mondván a gyerek így is-úgy is elkap valami hasmenéses-hányós vírust, ezek közül a Rota csak egy, mind ellen pedig úgysincs védőoltás. Hát, ez megintcsak egy olyan kérdés, amelyben mindenki saját lelkiismerete szerint, egyedül kell döntsön.)
A felmérés további érdekes adatokat közöl. E szerint a magyarországi átlagkereset jelenleg nettó 139 700 forint, a táppénz napi összege az új szabályozás alapján legfeljebb kb. 5 000 forint. A magyar családok anyagi nehézségeire utal az, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a 15 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők 53 százalékának jelenleg nincs munkahelye, 32 százalékuknak azért, mert a gyermek mellett nem tudják, vagy nem akarják vállalni a munkával járó kötelezettségeket.
És akkor még apu egészségét is védeni kéne, akár vitaminokkal, akár egészséges ételekkel, akár valami kis hétvégi kikapcsolódással, nehogy az egyszemélyes családfenntartó egyszer csak kidőljön a csatasorból, miután a temérdek pénzt előteremtette.
Na persze, a megelőzés
Ki ne szeretné mindenből a legjobbat adni a csemetéjének? Mindenki – aki megteheti. De nem elég felhívni a figyelmet a megelőzésre. Hiába hasznos és kerül kevesebbe, mint maga a gyógykezelés, ha ezen prevenciós eszközök állami támogatása nem megoldott. (Ez alól mondjuk kivételt képeznek a kötelező védőoltások, bár az ajánlottak között is van olyan, amit a védőnő és a gyermekorvos is feltétlen szükségesnek ítél.)
„A megkérdezett szülők háromnegyede prevenció-párti, szerintük a gyerekbetegségeket érdemesebb megelőzni, mint gyógyítani. A szülők alapvetően ismerik a lehetőségeket. 8-ból 10-en állítják, hogy foglalkoznak is a kérdéssel: háromnegyedük vitaminkészítményekkel, kiegyensúlyozott étrenddel és kötelező védőoltásokkal tesz gyermeke egészségének megőrzéséért.”
A megelőzés néhány egyszerű, ősi módszere persze nem pénz, inkább odafigyelés kérdése. A kiegyensúlyozott étrend és a sportos életmód inkább azon múlik, szánunk-e elég időt és energiát a megvalósításukra. Az, hogy mit eszik a gyerek, és van-e eleget a levegőn, ugrándozhat-e a játszótéren, a szülő döntése. Ha szűkösek az anyagi lehetőségek, nem drága sportfoglalkozásokra, hanem a kertbe, vagy a közeli kiserdőbe, focipályára, játszótérre lehet elvinni, és odafigyelni arra, hogy inkább ezeket az elfoglaltságokat kedveltessük meg vele a tévénézés helyett. Egyszerűnek és evidensnek tűnik ez a szabály, nem is annyira könnyű betartani, főleg, ha rossz idő van, és magunk is inkább otthon ücsörögnénk csipszet majszolva hétvégi kikapcsolódás címén.
Védettség: pénz és akarat kérdése. Na meg a szerencséé
„A szülők többségét kitevő alacsony jövedelműek, a legfeljebb szakmunkás végzettségűek, és a városban vagy falun élő családok közel fele egyáltalán nem, vagy csak a fontos dolgok rovására tudja kigazdálkodni gyermekének az ajánlott, térítéses védőoltások árát” – írja a közvéleménykutatás, amivel egy érdekes ellentmondásra világít rá. Gyanúm szerint ugyanis pont a tehetősebb réteg az, amelyik inkább elutasítja a klasszikus, „hagyományos”, kötelező, vagy ajánlott oltások egy részét, és bízik inkább a táplálékkiegészítő vitaminokban, bio megoldásokban, azok immunrendszert erősítő hatásában.
Az, hogy milyen forrásból jut a gyermek a védettséghez, nem csak anyagi kérdés, ám sokszor az egyszerűbbnek tűnő megoldás sokkal többe kerül. A biopiacon összevásárolt ebédnek való akár triplájába is kerülhet, mint egy mezei tyúkleves – és nem egyértelmű, melyiknek van a gyerek számára több haszna. Oltás nélkül is egészséges maradhat a gyerek, de elkaphat száz olyan betegséget, ami ellen senki mást sem oltanak be.
A meggyőződés sokat számít, azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a szülői minta lesz a követendő a gyermeknek a későbbiekben. Ha legalább az egészséges életmód alapjait megtanulja elsajátítani, akkor lehet, hogy később maga sem fog mindent az orvosokra és a gyógyszerekre bízni, arról nem is beszélve, hogy jóban lesz a saját testével, és – ahogy kedvenc orvos ismerősöm mondani szokta – megtanul bízni a saját egészségében. Ez így rendben is volna, és lehetne követendő mindenki számára, anyagi helyzettől függetlenül. A tágabb mozgástér sajnos mégis azoknak jut, akiknek a pénzügyi lehetőségei ezt lehetővé teszik.
Bár a szakértők és sokan mások mind egyetértenek abban, hogy ezen kezdeményezések élére a kormányzatnak kellene állnia, én mégis úgy gondolom: a gondoskodás elsősorban mindenkinek saját felelőssége.
