Ételek, amelyekkel csak ártasz a gyerekednek

A kisgyermekek emésztőrendszere egy éves kor után sem működik úgy, mint a felnőtteké. A bundázott, olajban sütött húsok, a sós felvágottak, a cukros töltelékek csak ártanak a gyereknek. Ideje eloszlatni tévhiteket és számos praktikus tanáccsal szolgál a babakonyhához.

Sokan gondolják, hogy amint kinőttek a gyermek fogai, és megfelelően tud már rágni, nyugodtan eheti azt, amit a család több tagja. Ha egészséges alapanyagokat válogatsz össze, akkor ez valóban megoldható, persze csak úgy, ha figyelsz az ételek elkészítési módjára is.

1. Rántott hús másképp

A kisgyerekek emésztőrendszere egy éves kor után sem működik úgy, mint a felnőtteké. A szilárd ételek fokozatos bevezetése alatt a gyerek szervezete még mindig ismerkedik az új ételekkel. Ahhoz, hogy ne terheld az általad is (többnyire) gyakran fogyasztott túl nehéz ételekkel, nem kell lemondanod neked sem a finom falatokról. Elég, ha a megszokott alapanyagokat egy kicsit máshogyan készíted el.

A bundázott, bő olajban kisütött ételeknek túl nagy a zsiradéktartalma, a sütés közben keletkező túlsütött, megégett részek pedig nehezen emészthetőek a kisgyermekek számára (és neked sem feltétlenül ezt kellene enned minden vasárnap). Így attól, hogy állatfigura alakú egy csibefalat, még nem biztos, hogy gyereknek való az étel. Zsírszegény húsrészekből készíthetsz párolt vagdaltat, így akkor sem okoz problémát a gyermekednek az étel elfogyasztása, ha még nem tökéletes a rágótechnikája. Ugyanez igaz a rakott, zöldséges ételekre és a húsgombócokra. A különböző húsok ízét és emészthetőségét is javíthatod, ha azokat előtte pácban érleled. Erre alkalmas lehet a fokhagymás tejben áztatás, de házilag is többféle fűszerkeveréket készíthetsz erre a célra.

2. Felejtsük el a rántást!

A zöldségeket leginkább főzelék formájában fogyasztják a kicsik és nagyok, ugyanakkor nem mindegy, hogyan készíted el belőlük az ételeinket. A gőzben megfőtt zöldségeket például vajban pirított zsemlemorzsával is megszórhatod. Ha hagyományos sűrítéssel készülő főzeléket főzöl, azt rántás helyett inkább (tejes, joghurtos vagy a főzőlével készült) habarással vagy hintéssel (lisztszórással) készítsd. Sűrítheted a zöldségeket burgonyával is, így készülnek az első főzelékek is. Ha a lisztes sűrítés mellet döntesz, főzz például kefires tökfőzeléket. Kisebb a zsírtartalma, mint a tejfölös vagy a rántással készült változatnak. Ha az ételhez feltétlenül rántás szükséges, kipróbálhatod a diétás rántást is. Ehhez pirítsd meg szárazon a lisztet, és csak azután öntsd hozzá az olajat, így könnyebben emészthető lesz az étel. A leveseket is gazdagon, sok zöldséggel főzd, ha lehet, rántás nélkül! A párolt zöldségeket tejalapú gyerekitallal is pépesítheted, így egy főzelék jellegű pürét kapsz.

3. Kalcium és D-vitamin a hűtőből

Természetesen a tejtermékekből a natúr ízek javasoltak, hiszen egy joghurtot könnyen gazdagíthatsz házilag is gyümölcsökkel, gabonapelyhekkel, így rengeteg cukrot és egyéb adalékanyagot is megspórolsz vele. Az eredmény egy tápláló és egészséges tízórai. Mivel 1-3 éves kor között is nagyon fontos még a megfelelő fehérjebevitel és a kalciumban gazdag ételek fogyasztása, a sajt, túró, kefir és más termékek elengedhetetlen elemei a kisgyermekek táplálkozásának. A kalcium felszívódása nem túl jó, hasznosulását sok tényező befolyásolja. Ide tartozik a túlzott fehérje- és zsiradékfogyasztás, a túlzott foszforbevitel, vagyis a kólafélék, kakaók, cikóriakávék túl gyakori fogyasztása is. A kevés D-vitamin-bevitel is gátolja a kalcium felszívódását. Segíti viszont a mozgás, a megfelelő D-vitamin-bevitel (a napfény hatásai sem nélkülözhetőek) és a laktóz (tejcukor). A kalcium felszívódása szempontjából az 1-3 éves korcsoport számára az egyik leginkább megfelelő ital a tejalapú gyerekital, mivel a kalcium hasznosulását segítő D-vitamint és laktózt, valamint a tehéntejhez képest közel 40%-kal kevesebb foszfortartalommal is rendelkezik.

4. Stop só

Egy hazai felmérés rámutatott, hogy az 1 és 3 éves kor közti gyerekek az ajánlott nátriummennyiségnek akár 3-4-szeresét fogyasztják el. A felnőttek sem kivételek, mi is a többszörösét fogyasztjuk az ajánlottnak, így minden korosztály étrendjében csökkenteni kell a sóbevitelt. Attól, hogy kevésbé sózod az ételeket, még lehetnek finomak. Néhány trükkel sok új ízt és aromát csempészhetsz a mindennapokba. A legjobb hatást friss zöldfűszerekkel tudod elérni, de ha nem jutsz hozzájunk, a szárított is megfelelő lehet. Savanykás ízű gyümölcs- vagy paradicsommártással is feldobhatod az ételeket, de a tűzdelés (például fokhagymával, bazsalikommal, kakukkfűvel) és a göngyölés (például sajttal, aszalt szilvával, szárított paradicsommal) is kiváló ízesítő. A sós íz szeretete megszokás kérdése is, így ha lassanként csökkented a hozzáadott só mennyiségét, nem lesz drasztikus a megvonás, és az egész család felfedezheti újra az ételek természetes ízét.

5. Sonka, kolbász és egyebek

A húsipari készítmények különösen sok sót tartalmazhatnak, így arra, hogy ebből az ételcsoportból mennyit fogyaszt gyermeked, különösen oda kell figyelni. Kisgyermekkorban a szalámikat, füstölt kolbászokat, sós halkészítményeket, zsíros hús- és májkrémeket kerülni kell, mert nagy nátriumtartalmukon felül még nehezen emészthetőek is (a sok fűszer és zsír miatt is). Ha felvágottat választasz, inkább a kisebb zsírtartalmúakat vedd, mint amilyenek például a baromfimellsonkák. Magad is készíthetsz házi hús-, illetve májpástétomot vagy akár halkrémet. Természetesen sokféle tartalmas zöldségkrémet is összeállíthatsz, például padlizsánkrémet.

6. Édes élet

Ha süteményt készítesz, akkor is érdemes gyümölcsös receptet választani. A cukros, vajas töltelékek helyett inkább joghurtos vagy túrós krémet használj. Próbáld ki bátran a teljes kiőrlésű liszteket, gazdagítsd a tésztát zabpehellyel, őrölt magvakkal. Az így elkészített sütemények táplálóbbak, nagyobb rosttartalmuknál fogva a bennük található (egyszerű) cukrok lassabban szívódnak fel, ezáltal kisebb vércukorterhelést idéznek elő. Ettől függetlenül mértéket kell tartani: az édességet desszertként, főétkezések záró fogásaként, heti egy- két alkalommal fogyasszál te is és ennél gyakrabban gyermekednek se tedd az asztalra!

Felhasznált forrás: Magyar Gyermekorvosok Társaságának hírlevelében, Windisch Adrienne dietetikus tanácsai