Két szakértővel beszélgettünk olyan témákról, mint a szülés előtti időszak, a várandósság, valamint a szülés lelki háttere, és az esetlegesen felmerülő nehézségek.
Dr. Frigyes Júlia pszichiáter szakorvos, szülésznő és dúla, valamint Molnár Judit Eszter klinikai szakpszichológus és kiképző pszichoterapeuta több évtizedes tapasztalatait osztotta meg olvasóinkkal.
Szóba került a mesterséges megtermékenyítés vs. természetes megfogantatás, valamint az a téma is, hogy a császármetszés vagy a természetes szülés a jobb a baba és a mama szempontjából, végül pedig megismerhettük a szülés után esetlegesen fellépő pszichés problémákat.
A beszélgetést összefoglaló cikksorozat első része a teherbe esés népi praktikáitól a mesterséges megfoganás időszakáig járja körbe a nehéz fogantatások témáját.
Hogyan élik meg a reménybeli szülők, ha nem sikerül teherbe esni?
Egy kutatás során azt vizsgálták, hogy melyik az élet 12 legnagyobb sorscsapása. Az emberek válaszai alapján a legnagyobb veszteség az anya halála, a második helyen az apa halála áll, a harmadik legfájdalmasabb csapás, ha hűtlenek hozzánk, míg a negyedik a meddőség.
Ez egy olyan állapot, amely lelkileg nagyon nehéz, azonban azt tapasztaltuk, hogy mindig van valamilyen értelme, azt jelzi, hogy belső változásra van szükség. A lelki változás fontosságát szimbolizálja a Bibliában Ráhel története is. A probléma tehát mindig jelen volt, a lényeg a hités a lelki változás.
Léteztek-e régi praktikák a fogantatás segítésére?
Az állapotot feloldó népi praktikákban mindig megjelenik a spiritualitás, amelynek lényege, hogy a nő újra kapcsolatba kerüljön a termékenységhez kapcsolódó erőkkel. Ezekhez a praktikákhoz sokszor valamilyen testnedvre, például vérre is szükség volt. Az egyik ilyen praktika a termékeny fával való kapcsolat felvétele. De az bevett szokás volt, hogy a nő egy olyan gyümölcsöt evett, amelynek a belseje tartalmazott valamilyen életet, például egy férget. A lényeg a Nagy Anyával való kapcsolatfelvétel, és az aktív cselekvés érzése, valamint a bizalom kialakítása volt, ezek segítették az oldást. Ez azonban szükségessé tette a saját vétkek elfogadását is. A bűntudat egyébként minden mai történetben is ugyanúgy megjelenik, nagyon fontos, hogy dolgozzunk ezekkel a nehéz érzésekkel. A jó hír az, hogy amekkora a nehézségük, akkora a megkönnyebbülés is, ha sikerül feldolgozni őket.
Mi az oka annak, hogy nagyon sok a meddő pár napjainkban?
A párok 10-12%-a meddő napjainkban, azonban a 28 év fölötti korosztályban sokkal többen hiszik magukat annak. Ennek egyik oka, hogy létezik a köztudatban egy olyan elképzelés, hogy a „babaprojekt” mindenképpen nehéz lesz. E szerint a fantázia szerint megfoganni nagyon nehéz és bonyolult dolog, ezért biztos, hogy nem jön azonnal a gyermek.
Ezek a gerjesztett félelmek aztán végül valóban nehézséget okozhatnak. Ehhez hozzáadódnak az olyan erős társadalmi elvárások, mint a tudatos gyermektervezés, valamint a gyermekvállalás „megfelelő” ideje.
A sürgetést jelzi, hogy a meddőség diagnózisát is egyre hamarabb sütik rá a reménybeli kismamára, míg 10 évvel ezelőtt 2 év után kapták meg ezt a diagnózist, addig mára ez a határ 1 év, sőt az is előfordul, hogy már valakit már fél év után meddővé nyilvánítanak.
Számít, hogy a pár mennyire akarja lelkileg is a babát?
Hatalmas különbség van aközött, hogy akarjuk vagy vágyjuk a babát. A vágy eleven, állandó, és ráhagyatkozik egy magasabb rendre. Az akarás azonban az ego funkciója, kontrolláló és szabályozó erejű. Bár az akarás sok élethelyzetben rendkívül fontos, a gyermek megfoganásához vágy szükséges. A mesterséges megtermékenyítés azt sugallja, hogy ez az egész folyamat objektívvé tehető, vagyis ha akarom, akkor úgy is lesz. Az egész procedúra racionalizál, vagyis olyan, mintha amennyiben meglennének a szükséges kellékek, akkor automatikusan jönne a baba. A gyakorlat persze nem ezt mutatja.
Hogyan zajlik a mesterséges megtermékenyítés procedúrája?
Maga az eljárás a petesejt stimulációjával kezdődik, ilyenkor tehát a nő hormonokat kap. Az inszemináció során a petesejt a helyén marad, az ideálisnak tűnő pillanatban a megtisztított spermát a méhüregbe helyezik. Hat sikertelen inszemináció után megkezdődik a lombikprogram, ezt azonban sok helyen ezt nem tartják be arra hivatkozva, hogy nehogy kifussanak az időből.
A lombik egy sokkal intenzívebb kezelés, hiszen ilyenkor a petesejt a napvilágra kerül. Néhány helyen a spermával még spontán egyesülhet egy petricsészében, azonban a legtöbb helyen metszést ejtenek a petesejten, és beküldik a hímivarsejtet.
Van egy olyan lehetőség is, hogy több petesejtet termékenyítenek meg, és a 3-4 napon a zigótákat beültetik, vagy lefagyasztják. Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy sok férfit azért nyilvánítanak meddőnek, mert nincs elég életképes spermája. Ugyanakkor ehhez az eljáráshoz egyetlenegy spermium szükséges, ami érdekes tanulság.
Hogyan foglalhatnánk össze a sikeres megtermékenyülés lelki hátterét?
A megfoganás lényege testi és lelki szempontból egyaránt az, hogy két ember a lehető legszorosabb közelségbe kerül egymáshoz. A mesterséges megtermékenyítés eljárásai során változó, hogy milyen mértékben jön létre ez a közelség férfi és nő között, valamint a nő saját teste és a megtermékenyített petesejt között, és minden egyes lépcsővel nő a távolság.
Nem véletlenül javasolják a beültetés után a szeretkezést, aminek lelkileg nagyon fontos funkciója van, hiszen ezáltal testileg és lelkileg is megélhető ez az együttlét, vagyis egyesülés. Ráadásul sose lehet tudni, hiszen lehet, hogy pont ezalatt fogan meg a baba.
Milyen nyomokat hagyhat maga után a mesterséges megtermékenyítés időszaka?
Az egész megfoganás, várandósság és szülés körüli időszak három ember története. Ha bárhol elakadás történik, az mindig megjelenik a szülés utáni időszakban is. Azonban fontos tudni, hogy bármilyen súlyosnak tűnik is a probléma, mindig hatalmas erők állnak a háttérben, hogy kibogozzák a csomót.
A gyermekvárás időszakában sok minden átrendeződik. Ilyenkor feljönnek olyan lelki elakadások is, mint például a veszteségek és a szülővel való kapcsolat, ezek a történetek újra megnyílnak, és a jelenben is kifejtik hatásukat. Az azonban fontos, hogy a krízis a belső átrendeződés királyi útja. Minden elakadás esetében fontos ránézni arra, hogy mi szabadult ki a palackból, hiszen ez lehetőséget ad az újrarendeződésre.
Cikksorozatunk második részében többek között azt is megtudhatjuk, hogy mit él meg az a nő, akinek döntenie kell a több megfogant embriója között, emellett azt is megvizsgáljuk, hogy melyek a PCOS (policisztás ovárium szindróma), valamint az endometriosis testi és lelki hátterei.
A két szakember az alábbi e-mail címen várja témával kapcsolatos kérdéseiteket:
Dr. Frigyes Júlia: frigyesj@gmail.com
Molnár Judit Eszter: mol.juditeszter@t-online.hu
