Márpedig én elhozom ebéd után!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Gizus már ebéd után elhozza gyerekét az oviból, mivel egyelőre megteheti. Hogy lesz ez majd később?

„A Don-kanyart sem azok élték túl, akik előtte éhezőkúrán vettek részt.” – Mondogatta szeretett tanárunk, Vekerdy Tamás pszichológus a tanárképzés első napjaiban azzal kapcsolatban, hogy miként kezdődik a tanulás-tanítás egy waldorf-iskola első osztályában.

Nem, nem tartom maradéktalanul követendőnek az összes létező waldorfos megközelítést, de az alapelvek ember- és gyerekközpontúságát nem vonom kétségbe. Világos, hogy az életre való nevelés nem azt jelenti, hogy a kisgyereket a lehető legkorábban elkezdjük bevezetni az élet borzalmaiba, nem állítjuk olyan megpróbáltatások elé, amelyet csak azért kellene kiállnia, mert az élet úgyis ilyen kegyetlen, és jobb, ha már jó előre hozzászokik, mert csak akkor fogja bírni. Vannak ilyen vaskalapos nevelési elvek, talán az idő múlásával egyre kevesebb lesz belőlük, de azért még itt-ott találkozni sajnos ezzel a nevelői, pedagógusi, szülői hozzáállással. (Nekem meggyőződésem, hogy ez valamennyire átörökített magatartási, gondolkodási séma, amelyet szüleinktől, nevelőinktől tanulunk.) Hogy miért kell egy óvodásnak sokszor néma csöndben, fegyelmezetten ülnie, miért kell iskolai órákra emlékeztető foglalkozásokon résztvennie, nem tudom pontosan, illetve gondolom csak, hogy az lehet a cél (vagy inkább az ürügy), hogy tanulja meg, mi vár rá, hogy az élet nem habostorta, ennél cifrább körülményeket is ki kell majd bírnia, stb. Azt gondolom, hogy pont az intézményes nevelési keretek közt lehetne és kellene ellensúlyozni azokat a cifra körülményeket, amelyeket sok gyerek az otthoni környezetben tapasztal. Az intézménynek védelmeznie, segítenie kellene a kisgyerekek fejlődését, lehetővé téve számukra olyan tapasztalatok megszerzését is, amelyekre „a kegyetlen élet” többi területén nincs módjuk.

Elszomorítónak és elgondolkodtatónak érzem, hogy egyes szülőket nyugtalanítja az intézmények általános légköre, ahol gyerekük ideje nagy részét eltölti, hogy sokak nem tartják sem az értelmi, sem az érzelmi, sem a szociális fejlődésre tekintve jótékonynak azt a hangulatot, amelyet állami felsőoktatási intézményekben képzett, (mitöbb, szakképzett) pedagógusok teremtenek. Az alábbi posztot egyik olvasónk küldte:

Gyűlöltem oviba járni, ha eszembe jut, mindig az az „engem otthagytak” érzés uralkodik el rajtam. És ez az, amit minimalizálni szeretnék a saját gyerekeim esetében. Mivel egyelőre itthon vagyok a kisebbikkel, ezt többek között úgy oldom meg, hogy délben, ebéd után hazahozom az oviból a nagyobbat.

A gyerek szempontjából azt hiszem, jól csinálom, ha nem is repesve szalad minden reggel, de úgy tűnik, jól érzi magát a többiekkel. Aztán szépen hazasétálunk és – az én szempontomból hihetetlenül szerencsés módon – együtt alszik mind a két csemete.

De hogy valóban jól csinálom, folyamatosan bizonygatnom kell saját magamnak. Egyrészt pontosan tisztában vagyok azzal, hogy ha dolgoznom kellene, illetve majd ha dolgozni fogok, akkor nem tudnak így működni a dolgok, hiszen egyszerűen nem fogok odaérni délre. Addig, amíg lehet, szeretném a lehető legkényelmesebb körülményeket megteremteni a gyerekeimnek. Azt szeretném, ha jól éreznék magukat a bőrükben, és nekem úgy tűnik, itthon, a saját megszokott kuckóban jobban szeretnek aludni.

Közben azt látom, hogy kisebbségben vagyok ezzel. A legtöbben akkor sem hozzák haza a gyereket délben, ha történetesen otthon vannak a kisebbel. És ezzel még nekem okoznak lelkiismeret furdalást, hiszen minden délben látnom kell a szomorú szeműeket, akik fegyelmezetten, kötelességtudóan vonulnak az alvós állataikkal, miközben mi meg elmegyünk nagy vidáman.

Ez csak a mi ovinkra vonatkozó tapasztalat, más helyekről nem tudnék nyilatkozni. Nagyon jó kis helyet sikerült találnunk, itt sohasem éreztetik az anyukákkal, hogy a gyerekek a terhükre lennének, nincsen nyomásgyakorlás és egyéb praktikák.

Viszont a másik oldal se hagy nekem túl sok nyugtot, nevezetesen a nagyszülők is egytől egyig azt hangoztatják, hogy mikor alszik már ott. De én csöndesen és kicsit konokul kitartok és hazahozom ebéd után a gyereket. A kétségeimet meg szép csöndben lenyelem, miközben battyogunk hazafelé.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

kőnig
kőnig
gizus
gizus
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.