Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hét elején terjesztette a parlament elé 42 javaslatból álló őszi törvényalkotási programját a kormány, írja a nol.hu.
A hét elején terjesztette a parlament elé 42 javaslatból álló őszi törvényalkotási programját a kormány, írja a nol.hu. Az újság értesülései szerint az elképzelések között van a gyes és a gyed újraszabályozása, a gyes melletti nyolcórás munkavégzés tilalmának visszaállítása. Arról, hogy a gyes (pontosabban a gyed és gyes együttes) időtartamát két évről három évre fogják visszaállítani, már többször nyilatkoztak a politikusok, mi is hírt adtunk már a Porontyon. Legutóbb nyár elején Nagy Anna kormányszóvivő közölte: 2012-től állítanák vissza három évre a gyest, mert azok esetében, akiknek most születik, vagy ebben az évben született gyereke, éppen akkor jár le az a két év, amelyre a jelenlegi szabályok szerint jogosultak. Az új szabály visszamenőlegesen lenne érvényes.
A Népszabadság által megidézett szakértőnek, Nagy Olga szociológusnak nagyjából az a baja ezzel csak, ami nekem. A szociológus szerint mindkét álláspont – hároméves gyes visszaállítása az előző feltételekkel vagy a gyermegmegőrzés elérhető és megfizethető formái nélküli gyesrövidítés – meglehetősen cinikus. A baloldali kormány a feltételek megteremtése nélkül rövidítette a gyest, a jobboldali kabinet már meg sem ígéri, hogy belátható időn belül számottevően javít a bölcsődei, óvodai férőhelyhiányon.
A Népszabadság-cikkben olvasható még, hogy Tóth Olga szerint konzervatív ideológiai fordulat zajlik, melynek része az a nemrég bejelentett elképzelés is, hogy a nők negyven év szolgálati idő után nyugdíjba mehessenek. – Ezt többek között azzal indokolták, hogy így a nagymamák tudnak segíteni az unokák ellátásában. Ebből is látszik, hogy a gyermekgondozás áthárítása zajlik a hiányos intézményrendszerről a családokra – fogalmaz.
Csakhogy szerinte ez nem fog javítani az alacsony gyermekvállalási hajlandóságon. – Politikusaink pártállástól függetlenül évek óta nem tudják felfogni, hogy csak azokban az országokban születik több gyerek, ahol elegendő bölcsőde és óvoda van, és ahol igazságosabb a férfi-női munkamegosztás – mondja. Ahol a párok megosztják egymással a feladatokat, például a skandináv országokban, ott a nők több gyerekre vállalkoznak. Tóth Olga elismeri, hogy a bölcsődealapítás rendkívül drága befektetés, de emlékeztet arra, hogy számos nyugat-európai országban bebizonyosodott, hogy hosszú távon nagyon megéri.
A gyes melletti nyolcórás munkavégzés tilalmát viszont helyesli, mert szerinte a részmunkaidő összefér a gyessel, de egy teljes állás mellett már nincs szükség effajta segélyre. Nem így gondolja Nagy Beáta egyetemi docens. Nagy Beáta nem tartja szerencsésnek, ha nem kapnak gyest, akik a gyermek egyéves kora után teljes állásban dolgozni kezdenek, mert ez a lehetőség sok anya számára ösztönző a munkáltatóval való kapcsolattartásra és munkába való visszatérésre, amire nagy szüksége van a munkavállalónak és munkáltatónak egyaránt. Úgy véli, hogy aki tudja, hogy a gyerekvállalás után is vissza tud térni a munkahelyére, talán szívesebben vállal egy második gyermeket is. Nagy Beáta tagja volt a Népesedési Kerekasztalnak, melyet a Magyar Tudományos Akadémia hívott össze azzal a céllal, hogy olyan javaslatokat dolgozzanak ki, melyek elősegítik a tervezett gyerekek megszületését Magyarországon.
– Magyarországon 1967 óta van gyes, de alig született tanulmány arról, hogy a gyermekellátási szabadságok különböző formái hogyan hatnak a munkaerő-piaci aktivitásra vagy a gyerekvállalási kedvre – mondja Nagy Beáta egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának társigazgatója ugyanebben a cikkben. Szerinte éppen ezért a kormányok sokkal inkább ideológiákra, mint konkrét tényekre alapozva változtatják a jogszabályokat. - A rugalmas rendszer mellett érveltünk, amely segíti az anyák fokozatos munkába állását a gyerek egyéves kora után - mondta Nagy Beáta. Hozzáteszi: a legfontosabb, hogy aki szeretne, az akár már néhány hónap után visszatérhessen a munkába, aki pedig tovább kívánja a gyerekét gondozni, hosszabb ideig maradhasson otthon.
Tóth Olga hozzáfűzi: vannak még további, a kormányzati döntésektől független szempontok is. – A mostani fiatal anyák sokkal nehezebben adják bölcsődébe a gyerekeiket, mint a szüleik. Ez a magyar pszichológiai ismeretterjesztés bűne, hogy azt sulykolták beléjük, hogy évekig kell szoptatniuk, és minél tovább a gyerek mellett maradniuk. Tökéletes anyák és tökéletes munkaerők akarnak lenni, ami komoly frusztrációkat okoz – véli. Ehhez hozzátenném a nemrég elhunyt Popper Péter vonatkozó mondatát a mai nemi szerepekről és életformákról. Popper szerint a társadalom egyik legsúlyosabb problémája a kimerült nők – mert ennyi szerepet egyszerre egyetlen ember nem tud betölteni, mint amit ma “elvárnak” – tökéletes karrier, tökéletes szerető és tökéletes anya egy személyben.
Azt is hozzátenném, dolgozni pedig – ha akarnak vagy ha muszáj – fognak ám ezek a kisgyermekes nők, akár gyes mellett. Sokkal többen, mint ahogy a statisztikák mutatják, amelyek szerint a kisgyermekes nők foglalkoztatása hazánknál csak Máltán rosszabb arányú.
Dolgozni, azt fognak ha kell. Lassan mondom, kedves szabályalkotók, hogy érthető legyen – ha marad a huszonnyolcezer és ismét belép mellé a tilalom, de nincs elérhető és megfizethető gyermekintézmény, nincs családi adózás, ha a pár másik felének nincs, bizonytalan vagy csak minimális megélhetést nyújtó a munkája, van viszont esetleg adósság is, akkor, ha máshogy nem, akkor F E K E T É N.
Mert eszmékre továbbra sem adnak kenyeret a boltban, attól tartok.
