A névjáték mindig is szórakoztató időtöltése volt az embernek: fiatalon, gyerekként, sőt, még idősebb korban is. A név pedig kötelez, így bármilyen jó játék is ez a névadósdi, tulajdonképpen egyáltalán nem mindegy, hogy végül hogyan döntünk, s hogyan pecsételjük meg a gyerekünk életét. Mondjuk egy számunkra egzotikus Szaniszlóval, vagy gyökereinkre utaló Erzsébettel. Esetleg fejet hajtunk több generáció Pistijei, Lajosai, vagy Bélái előtt, s újabb gyereket sújtunk egy valaha szebb napokat megélt névvel. Hogy mitől szép egy név és mitől nem, az nemcsak azon múlik, hogy mi az aktuális divat, hanem attól is, hogy milyen nyomot hagy az emberben kimondva. Azt pedig nehéz megfogalmazni, hogy miért egy kocka jut valakinek az eszébe a Zoltánról, a Sanyi miért drapp színű, a Bíborka pedig miért bibircsókos? Mert hát csak. Játsszunk most együtt a nevekkel!
Hogy Sára lesz a lányom, hamar eldöntöttem, de szülés előtt egy második név is kipattant az agyamból, amikor a Princ, a katonát néztem, s a főhős menyasszonya Panni volt. Aztán valahol láttam egy Panni robogót és én kész voltam a névtől, mert egy Panna csak helyes gyerek lehet, igazi kislány, akiből ízig-vérig nő lesz. Pechemre a velem egykorú nők 20 százaléka pont ebben az évben (és az azt követő kilencben is) érzett rá a Panna név tündérke kicsengésére, így lett majdnem minden nyolcadik kislány Pannika. Ami egyébként nekem barnás zöld és gömbölyű, valamint pici, mint egy Pötty. A Sára pedig kígyótekergős.
Ha fiam lett volna, akkor a Balázs névre keresztelődött volna a kilencvenes évek végén, mint ahogy az ország férfi lakosainak jelentős százaléka, mert a Balázsok formásak, mozgékonyak, és olyan kékek. Pont, mint a Botondok, de az ő nevükbe egy kis barna is belekeveredik, meg egy kis bölcsészhajlam, nem úgy, mint a Lászlóknál, akik csak bajuszosok lehetnek szerintem, nagy lobonc a hajuk és erős hazaszeretettel rendelkeznek (talán a zászló szó miatt ébred bennem ez a kép?). Ja, és a nevük pedig fekete.
Az Orsolyákról mindig egy ó betűt formáló, kerek női arc ugrik be, vastag lábakkal, rövid hajjal. Így esett ki a nevek közül R.E. kedvence, a Nóra is, amiről hiába jutott eszembe lantjáték (hogy honnan, nem tudom, szerintem még lantot sem láttam közelről), valamint a csutakra nyírt frizura és visszafogott jellem. A Juditok bizonyára mind könyvelők, tömegesen, mert egy Judit csak szemüvegben, kisszoknyában és lófarokkal élhet, az íróasztal mellett ülve és számol, szerintem. Mind. A Nikoletták évet ismételnek (persze cseppet sem befolyásol a mindig bukásra álló volt évfolyamtársam), a Laurák lóarcúak, a Tímeák tele vannak szeplővel, a Szilviák pedig nagyon szőkék és vékonyak. A Júliák szeretik a verseket és vajszínűek, ellenben a Julcsik pirosak és igazán helyesek kicsinek. Nagynak a Képzőre mennek és festőnek tanulnak. A Barbarák összetett jellemek, de jobb távol tartani magunkat tőlük, mert veszélyesek és göndör a hajuk. A színük pedig a zöld. Az Emesék vastagszemöldökűek és sárgák.
Hogy a fiúneveket se kíméljem a süketségeimtől, meg kell említenem az Imréket. Nos, nekik is szemüvegük van, valószínűleg kedvelik a mellényeket és aktatáskával járnak dolgozni. A Tamások szeretik a focit, sokan jóképűek közülük és szikárak. A Péterek barnák és átlagosak, a Gergők fekete hajúak és a nők bolondulnak értük, a Viktorok a matematikát juttatják eszembe (tudjátok, vektorok…). Az Ottó szürke és kerek, a Patrik vasízű, a Gusztáv lángvörös, az Attila szőrös.
Hogy ezzel a hülyeségemmel nem vagyok egyedül, abból is látszik, hogy R.E. kapásból három dolgot mondott egy névre, mármint az enyémre. A Viki szerinte fehér és hegyes, de a Viktória már selyemruhás királynő, a Vikike pedig pici és szeplős. Szerintem meg idétlen és lófogú. Másik nevem, Jolán (sicc, mik derülnek ki) nekem otthonkás nénike, R.E.-nek pedig arisztokratikus és művelt jellem. Nekem átlátszó, neki gyöngyház.
Persze a fenti eszmefuttatás tele van sztereotípiával és elfelejtett, tudatalatti személyes tapasztalattal. Így még az is lehet, hogy a Patrícia nem gömbölyű és a Sanyi sem sárga. Megsértődni pedig igazán nem érdemes, a felsorolt nevek és a társított tulajdonságok egyedül az én szubjektív világom részei, bármilyen egyezés a véletlen műve. Igaz, a szomszéd srác Guszti és tényleg vörös…
