Hatéves lányom a minap az egyik elektronikai áruházban megfűzött, hogy vegyem meg neki a Bagoly doktor sorozat Ismerd meg a betűket című oktató cédéjét.
Hatéves lányom a minap az egyik elektronikai áruházban megfűzött, hogy vegyem meg neki a Bagoly doktor sorozat Ismerd meg a betűket című oktató cédéjét. Mivel csak 500 forintot kértek érte, a gyerek pedig élénken érdeklődik a betűk iránt, a termék bekerült a kosárba. Jobban jártunk volna, ha nem vesszük meg, mert bebizonyosodott: olcsó húsnak híg a leve.
Izgatottan ült le mellém a kölyök és elindítottuk a cédét. A narrátor hangját meghallva szaladgált a hideg a hátamon: mély, mézesmázos hangján, idegesítően lassan, rettentő rosszul hangsúlyozva mondta a feladatokat, miközben a képernyőn is olvasni lehetett az instrukciókat. Tele helyesírási hibával. Sebaj, ezt a gyerek még úgysem tudja elolvasni.
Egy perc alatt eljutottunk az A betűig: a különböző rajzokra kattintva a halvány szín élénkké változott, mély hangú narrátorunk pedig mondta, mi látható a képen: alma, ajtó, ablak… akasztófa. (Anya, mi az az akasztófa? – tette fel a kérdést a lányom). Aztán jött a vonat, a borosüveg. Itt már teljes volt a káosz. A, mint üveg? A narrátor azt mondta: A vonaton egy A betű van. Aha.
Gondoltuk, ez már jól megy, jöhet a következő betű. A cédé felbúgott, ismét képernyőre kerültek a betűk, amelyek közül választani lehetett. Volna. Ugyanis akárhová kattintottunk, semmi sem történt. Bagoly doktor csak mondta a magáét, mintha beakadt volna a lemez. Adtam még egy esélyt és újraindítottam a rendszert. A helyzet semmit nem változott. A harmadik próbálkozásra pedig már el sem indult a cédé. (Utólag kiderült, hogy netes áruházakban 1990 forintért kínálják az oktató cédét. Az is elromlik az első alkalommal?) A gyerek lelombozódott, Bagoly doktor pedig elmehet a sunyiba.
