Az idősebben szülőket gyakrabban császározzák

Olvasási idő kb. 3 perc

Nem szerencsés a császármetszés témájával indítani egy posztot, mert könnyen előfordulhat, hogy a tapasztalt Poronty-olvasók máris legyintve továbblapoznak, mondván, megint egy lerágott csont, melynek százféle aspektusát ezerszer körüljártuk itt.

Nem szerencsés a császármetszés témájával indítani egy posztot, mert könnyen előfordulhat, hogy a tapasztalt Poronty-olvasók máris legyintve továbblapoznak, mondván, megint egy lerágott csont, melynek százféle aspektusát ezerszer körüljártuk itt. Én most mégis megkockáztatom, de sietek megnyugtatni mindenkit, hogy a császármetszések csak áttételesen kerülnek terítékre, és a poszt valójában nem erről szól. Tehát csak annyit erről a százszor lerágott csontról, hogy a császármetszések aránya az utóbbi huszonöt évben megkétszereződött. Megszokhattuk már, hogy ha a statisztika valamilyen téren változást jelez, a tudósok azonnal nekiállnak a háttér feltérképezésének, és ez most sem történt másként.

Cambridge-i kutatók 500 000 személy adatainak elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenség sokféle oka közül igen jelentős szerepet játszik az, hogy mostanában egyre későbbre tolódott a gyermekvállalás időpontja, és a korábbiakhoz képest meredeken emelkedik azok száma is, akik 40 éves koruk felett válnak először édesanyává. A fogamzásgátlási módszerek fejlődését és fejlettségét látva elég nehéz lenne elképzelni, hogy a véletlen fogant terhességek időpontja tevődött volna át későbbre, sokkal inkább arról van szó, hogy életük alakulása, a pro és kontra érvek mérlegelése egyre több nőt vezet arra a tudatos döntésre, hogy nemcsak 20-30 évesen szabad és lehet gyermeket szülni.

Kézenfekvő lenne a feltevés, hogy ezek a terhességek azért végződnek az átlagosnál nagyobb arányban császármetszéssel, mert a körülmények és a kockázatok ismeretében az orvos és az édesanya már jó előre elveti a hüvelyi szülés lehetőségét. Az adatok azonban azt mutatták, hogy e császármetszések túlnyomó többsége a szülés beindulása után végzett, úgynevezett sürgősségi császármetszés volt, vagyis a hüvelyi szülés során észlelt valamilyen probléma (például fájásgyengeség) miatt került rá sor.

Ennek ismeretében pedig adódott a feltételezés, hogy nem személyes, sokkal inkább biológiai okokban kell keresni a jelenség magyarázatát. Tervezett császármetszések során a méhizomzatból vett minták szövettani vizsgálata alapján kiderült, hogy az életkor előrehaladtával a méh izomzata egyre kevésbé képes a spontán összehúzódásra, és megváltozik a méhtevékenység típusa is, ami könnyen oda vezethet, hogy a szülés nem halad megfelelően, és végül császármetszéssel kell világra segíteni a babát.

A Public Library of Science Medicine által közzétett cikk végkövetkeztése szerint a kutatás eredményeit korántsem elrettentésnek szánják, sokkal inkább első lépésnek tekintik ahhoz, hogy megoldást találjanak a változó igények kielégítésére, és a tudomány eszközeivel is hozzájáruljanak a „késői” terhességek és szülések biztonságos voltához.

A statisztikát elnézve nem keveseket – sőt egyre többeket – érint a kérdés, hiszen a kutatás alapjául szolgáló skóciai nyilvántartás szerint 2005-ben hétszer annyian szülték első gyermeküket 35–39 éves korukban, mint 1985-ben, miközben a 40 felett gyermeket vállalók aránya megtízszereződött. Nem kell tehát feltétlenül valamelyik bulvárlapot kinyitni ahhoz, hogy szemtől szembe találkozzunk velük, könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az ismerősök között is akad olyan, aki ilyen álmot dédelget. Én is ismerek egyet – vagy legalábbis azt hiszem, hogy ismerem.

huhhh

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

olvir
olvir
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.