Az ideális korkülönbséggel foglalkozó kutatások is ellentmondásosak, az általunk megkérdezett anyukák sem jutottak közös nevezőre, és a múltkori poszt utáni kommentekben hasonlókat tapasztaltunk.
Nyilván a családi mintát is igyekszik követni az ember - vagy pont az ellenkezőjét teszi, attól függ, hogy élte meg a testvérkérdést gyerekkorában. Egyik barátnőm és nővére között például hat és fél év a korkülönbség. Elmondása szerint nagyon szép gyermekkora volt és a mai napig kiváló a kapcsolata testvérével. Ő tudatosan várt a második gyermekkel, múlt héten született meg második kisfia, közel öt évvel az első után.
Én máshogy csináltam és nem bántam meg, hogy csak kicsit több mint két év van lányaim között. Az elején nagyon nehéz volt egy kicsivel és egy picivel megfelelően foglalkozni, de mostanra összeértek, naphosszat játszanak egymással, egyforma az érdeklődési körük, a tudásuk is nagyjából, a nagy sokat tanít a kicsinek.
Nektek mi a tapasztalatotok?