Ha nyáron az volt a baj, hogy nem esik és kiszáradunk, most bizonyára az a probléma, hogy elmos minket az özönvíz. Ne csüggedjünk, ez még legalább egy hétig így lesz, úgyhogy igényelhetünk intervenciós pénzt zárthelyi gyerekszórakoztatásra. Vagy húzzuk fel a gumicsizmát, guminadrágot, gumikabátot, (de a gumibotot semmiképp), és ugráljunk minibarbárokként pocsolyákba! Kultúremberek pedig szemezgessenek az alábbi kínálatból.
Mint már említettük, a volt Kossuth Klubban, rögtön a Nemzeti Múzeum mellett, új gyerekszórakoztató központ, a Bergengócia Gyerekprogramok Háza nyílik a hétvégén. Bérletes előadások, szombati és vasárnapi játszóházak, valamint minden nap babajátszó gyermekkuckó várja az érdeklődőket. A cél egy olyan művészeti központ működtetése, ahol kulturális értékek megőrzése, a hagyományőrzés és hagyományteremtés mellett a kortárs gyermekkultúra széles palettáját kínálhatjuk. A megnyitót október 27-én, szombaton a Kolompos prezentálja. (Egyébként ugyanez a koncertjük másnap a MOM-ban is látható, akik csak rájuk lennének kíváncsiak.) A Kossuth Klubban a program: tíztől Kenderkóc Hagyományőrző Kézműves Műhely, párhuzamosan szőlőpréselés, borász tízpróba, kosárfonás, régi játékok játszótere és egyéb népi játékok. Tizenegytől szüreti mulatság a Kolompos Együttessel – ugyan nem vagyok egy nagy autentikus magyar népzene fan, de ők egyrészt jók, másrészt minden gyerek automatikusan elkezd rájuk bólogatni, még Lea is vigyorogva rugózik és hajladozik, ahogy meghallja őket. Kettőtől táncház a legkisebbeknek. A központ változatos állandó programokkal is várja a családokat, érdemes bármelyik nap odanézni.
A Millenáris, az újonnan nyílt hely budai és olajozottan működő testvére, szokás szerint családi szombattal várja a kicsiket. Tizenegytől a megszokott babusgató-ringató, ezzel egyidőben a nagyobbaknak bábjáték. Délután diafilmvetítés, majd koncert. Külön kiemeljük a déli Retextil foglalkozást (emlékeznek még Katica nagy vihart kavart interjújára?), ahol a már használt tárgyakból újat, jobbat, mást készíthetünk, hogy ne gyarapítsuk tovább az emberiség által felhalmozott óriási szemétdombot. Kapirgáljunk ezen a szemétdombon, mint a kiskakas a mesében, hátha találunk egy gyémánt fél krajcárt!
A közelben lévő Marczibányi Művelődési Központ sem feledkezik meg rólunk. A gyerekesek e fellegvárában szombaton baba-mama kirakodó vásár, a közepeseknek játszószínház, ahol a mesék életre kelnek, és szombaton épp Mátyás korába repítenek. Téma: ki, hol, mikor és mit csinált az Igazsággal, azzal, ami odalett. Délelőtt nemezelő és tűzzománcos műhely a nagyobbaknak, délután Titánok drámajáték a még nagyobbaknak (12-18 éveseknek). Este hétkor Kaláka, ha kibírjuk addig.
A modernebb kreatívkodást kultiváló csemetéinkkel ne hagyjuk ki a csütörtökön nyitó LEGO kiállítást a Sugár áruház rendezvénytermében (Sugár áruház 1147, Budapest Őrs vezér tere 24. I. emelet). Csak négy napig van nyitva, úgyhogy siessünk, nehogy lekéssük! Ha nagyon ki akarunk szúrni magunkkal és csemetéinkkel, akkor menjünk el utána a Baba-mama expóra, ahol garantáltan be tudunk szerezni mindent a Mikulás és Jézuska helyett. Ha jót akarunk magunknak, akkor a gyerekeket hagyjuk a nagyira, hogy szabadon sodródhassunk a szülői fogyasztás e paradicsomában. Terhesek előnyben: ők legfeljebb sorban állnak a vécén, de sokkal egyszerűbb, ha a csemete belül rugdos.
Következő két ajánlatunk kivételesen nem annyira a gyermekeket, inkább az ő anyjukat célozza meg, úgyis mint Nő. Az első a spirituálisabb hajlamúaknak szól: vasárnap háromtól hatig A nő ezer arca lesz a téma. Beszélgetés, édességeszegetés, pár kiválasztott szerencsésen masszázs- és spabemutatót tartanak. Négytől egy kis finom gordonka-zene Couperin, Bach és Bartók műveiből. Ekkora már kellően ellazultunk és megnyíltunk, hogy befogadjuk Boldizsár Ildikó meseterapeuta előadását fél öttől, majd megvitassuk a hallottakat. Cím: 1124 Budapest, Fodor utca 134.
Ha lazább csajok vagyunk, akkor nézzük meg a Budapesti Történeti Múzeumban a Kirakat: divat a szocializmusban című kiállítást. Lesz lódenkabát, micisapka, zsákruha és miniszoknya; rengeteg kiegészítő, közel kétszázötven fotó, rajz, plakát, divatlap és katalógus. Ha már elfelejtettük, milyen a dolgozó nők ízléses, csinos öltözködése, hát usgyí, feleleveníteni, hogy hogyan oldották meg a korszak divatját befolyásoló állami intézmények ezt a feladatot. Mindezt divattervezőktől és magánemberektől kölcsönzött ruhák, viseleti kiegészítők és rajzok teszik teljessé. A kiállítás vetítőtermében korabeli filmhíradó részletek idézik fel a korszak hangulatát. Akinek mindez kevés az átéléshez, Kádár Jánosné, „Rotschild” kiskosztümjét is megtekintheti. A legmulatságosabb, ha nagyobb gyermekeinket is magunkkal cipeljük, és miután megfigyeltük, hogyan a szörnyülködnek, és a retródivatnak köszönhetően a felismerték saját ruhatáruk darabjait, megpróbálhatjuk elmagyarázni nekik, hogy miért olyan lepattant minden, amilyen.
