Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha minden a legjobban alakul, néhány nap után boldogan visszük haza a kórházból újszülött porontyunkat, aki ezután a szabályos fejlődési ütemet követve 3-9 hónaposan megfordul, forog, 9-12 hónaposan mászik, egy évesen felül, áll, egy- másfél évesen jár.
Ha minden a legjobban alakul, néhány nap után boldogan visszük haza a kórházból újszülött porontyunkat, aki ezután a szabályos fejlődési ütemet követve 3-9 hónaposan megfordul, forog, 9-12 hónaposan mászik, egy évesen felül, áll, egy- másfél évesen jár. Néha azonban előfordul, hogy már a szülés sem az elképzeltek szerint zajlik, például a hosszas vajúdás vagy kitolás közben romlanak a baba szívhangjai, és sürgősségi császármetszésre, vagy más beavatkozásra van szükség.
Ennek során előfordulhat, hogy az újszülött hosszabb-rövidebb ideig tartó oxigénhiányt szenved el, és ez a későbbiekben problémához vezethet. A születés után 1 és 5 perccel megfigyelik a baba légzését, bőrszínét, izomtónusát, szívfrekvenciáját, reflexingerlékenységét. Ez adja az Apgar értéket, amely 10/10-es, ha minden rendben van. Ha ez az érték alacsonyabb, az már jelzés a szülők és a szakemberek számára, hogy valamilyen eltérés mutatkozott, és a baba akár rizikós is lehet. A 8-10-es érték még belefér a normál alkalmazkodásba, de 5-7-esnél már be kell avatkoznia a szakszemélyzetnek.
Sokszor már a kórházban nyilvánvalóvá, feltételezhetővé válik, hogy a baba eltérő fejlődést fog mutatni (pl. kis súlyú koraszülött), máskor a szülő gyanútlanul tér haza. Előbbi esetben nagy valószínűséggel neurológiai kivizsgálást fognak javasolni, és/vagy a szülő kapásból beutalót kap a svábhegyi Fejlődésneurológiai és Neurohabilitációs osztályra („Katonáékhoz”).(Az intézmény épp megszűnőben van. Élménybeszámoló a működéséről, csak erős idegzetűeknek, én végigbőgtem! A szerk.) Utóbbi esetben remélhetőleg a szülő vagy a gyerekorvos felfigyel az eltérő fejlődésre.
Megvizsgálja az újszülött, csecsemő reflexeit, az izomtónust, az izmok beidegzését, megfigyeli a baba éberségi szintjét, kikérdezi a szülőt a gyerek szokásairól, habitusáról, általános viselkedéséről. Nézi a nagymozgásokat, és a kézmozgásokat, megfigyeli, hogy van-e bármilyen eltérés a csecsemő megjelenésében. Ennek alapján diagnosztizál elmaradást vagy megfelelő fejlődést. Természetesen elrendelhet további speciális vizsgálatokat (ultrahang, EEG, stb.), illetve beutalhatja a babát ortopédiai kivizsgálásra, vagy javasolhatja a mozgásfejlesztését.
Egyes esetekben az ortopédus is diagnosztizálhatja a gyerekünk betegségét, állapotát, pl. a kötelező csípőszűrés apropójából. A későbbiekben ő állapítja meg az esetleges deformitásokat (pl. lúdtalp, gerincproblémák), és írja fel a gyógytornát, speciális segédeszközöket.
Mozgásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság
Minden egyes fogyatékossági „típusnak” saját országos szakértői bizottsága van (látás-, hallás-, beszéd-, mozgásvizsgáló). Itt csecsemőkortól végeznek állapotfelmérést azért, hogy a kisbabánk a lehető leghamarabb a neki megfelelő fejlesztésben vehessen részt. Tény ugyanis, hogy minél korábban kezdjük el a baba kezelését, annál nagyobb eséllyel érhetünk el teljes tünetmentességet, gyógyulást. Tehát még mielőtt végleges lenne a gyerek állapota, és valóban fogyatékosnak, vagy sérültnek tekintenénk, már speciális bizottságok foglalkoznak vele. A Mozgásvizsgáló Bizottságban neurológus, pszichológusok, konduktorok, gyógytornászok, gyógypedagógusok dolgoznak azért, hogy pontosan felmérjék a gyerek mozgásállapotát, értelmi, szociális és egyéb képességeit, hogy a legmegfelelőbb fejlesztést javasolják a számára, és a szülőket tanácsokkal lássák el.
Kézenfekvő lenne, ha minden rizikós baba itt kezdené a pályafutását, de nagyon sokan még a létezéséről sem tudnak. Így egyelőre annak is örülhetünk, ha a szomszéd/barát/ismerős ismerőse vonalon hallott információk alapján a szülő talál olyan mozgásfejlesztő szakembert, aki elvállalja a gyerek kezelését.
És itt értünk el tényleges témánkhoz, a mozgásfejlesztés kérdéséhez. Mitől függ, min múlik, hogy melyik baba hova, kihez, milyen szakemberhez kerül?
Első körben a legtöbb korán diagnosztizált rizikós baba a svábhegyi Fejlődésneurológiai osztályra kerül, ahol viszonylag hosszabb idő alatt megvizsgálják (ez többnyire egy hét bent fekvést jelent), és megtanítják a szülőknek azt a speciális kezelést, amit aztán hosszú hónapokon keresztül naponta 5-ször 20 percen keresztül végezniük kell (havi ellenőrzés mellett). Nehéz röviden leírni az eljárás lényegét, de ez nem egyszerű mozgásfejlesztés, mivel a csecsemő agyának automatikus mozgásszabályozását aktivizálja, nem csupán korrigálja a hibás mozgásformákat. Segítségével akár teljes gyógyulás is elérhető, úgy is mondhatjuk, hogy megelőzi a mozgássérülés kialakulását. Ezt a kezelést a társadalombiztosítás támogatja. Egyes kórházakban szintén elérhető a fejlődésneurológiai vizsgálat, de a központtal mind együttműködnek.
Néha más úton, más szakemberhez kerül a baba. Ez nagyban függ a neurológustól, mivel a legtöbb esetben ő ad beutalót az általa ismert mozgásfejlesztő szakemberekhez, többnyire (a kórházi) gyógytornászhoz.
Egyaránt képesek az egészséges mozgásfejlődés fázisait tanítani és gyakorolni a babákkal, és a kóros mozgásformákat, reflexeket leépíteni.
Többek között a csökkent izomtónussal (hypotóniával) bíró gyerekek fejlesztésében nagyon hatékony módszer, a Dévény Anna-féle manuális technika, az ún. Dévény masszázs (többnyire gyógytornászok tanulják). Ha ilyen diagnózist kap a gyerekünk egyenesen a Dévény Alapítványhoz is fordulhatunk. (Ekkor a kezelés már nem ingyenes, mint az ortopéd orvosi, neurológustól kapott beutalóval az egészségügyben gyógytornász által kezelt gyerekek esetében, de az alapítvány honlapja alapján a költségtérítést igyekeznek minimálisra szorítani, és lehet kérni rászorultság alapján kedvezményt, vagy térítésmentességet.)
A módszert eredetileg idegi eredetű mozgássérülésben szenvedő felnőttek számára dolgozta ki Pető András, de azóta továbbfejlesztették, és ma már gyerekek, csecsemők fejlesztésében is alkalmazzák. Leghatékonyabb talán az idegrendszeri eredetű mozgássérülések esetén akkor, ha a gyerek közel vagy teljesen ép értelmű. A Pető Intézetben elérhető a korai fejlesztés, van óvodájuk és általános iskolájuk is, és a konduktív pedagógiai fejlesztő hálózat kiterjed az ország nagy részére.
A szomatopedagógusok gyógypedagógusok, akik elvben bármilyen eredetű mozgássérülést kezelésében jártasak (genetikai eredetű izombetegségek, csontrendszeri elváltozások, végtaghiány, stb.). Taníthatnak a mozgássérültek iskoláiban, vagy mozgásfejlesztést végeznek a korai fejlesztő központokban, speciális óvodákban, gyerekotthonokban. (Ritkábban előfordulnak egészségügyi intézményekben is.)
A korai fejlesztő központok, egyéb alapítványok:
Egyszerre többféle szakember is megtalálható (orvos, pszichológus, gyógytornász, gyógypedagógus, konduktor). A jó szakember ellátottság miatt a gyerekek sokirányú, hatékony fejlesztést kaphatnak.
Gyógyúszás, HRG, vízi torna, gyógylovaglás stb.:
Az alapvető kezeléseken túl nagyon hasznosak a különféle kiegészítő mozgásfejlesztő módszerek. Ezek már többnyire „fizetősek”, mert állami támogatást csak egy fejlesztő intézmény kap a gyerekünk után.
Nagyon fontos, hogy a nem egészségügyi (hanem oktatási jellegű) intézményekben a fejlesztés és a kezelés abban az esetben ingyenes, ha azt az Országos Mozgásvizsgáló Szakértői Bizottság rendeli el. A legtöbb nagyobb alapítvány és intézmény már rendelkezik jogosítvánnyal, hogy állami támogatásból ingyenesen végezzen fejlesztést, de van, ahol térítési díjat is kérnek.
Hogy hol is kezdjük, ha úgy érezzük, azt feltételezzük, hogy a gyerekünk nem fejlődik megfelelően? Elsősorban a gyerekorvost, védőnőt kell megkérdezni a helyi lehetőségekről, és érdemes a diagnózis megállapítása céljából felkeresni egy neurológust, ortopéd orvost. Most már az ország szinte minden nagyobb városában van korai fejlesztés, elérhető a gyógytorna, de szívesen segítenek a Tanulási Képességet Vizsgáló Megyei Szakértői Bizottságok is. (Minden megyeközpontban megtalálhatók, ők is koordinálják a speciális fejlesztéseket.)
Információért lehet fordulni a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői Bizottsághoz is a 06-1-220-64-59-es számon. Az intézményrendszer elég részletes összefoglalását itt találjuk.
Marcangoló
