Valamelyik amerikai háziasszony döbbenhetett meg a képünkön látható bébipárizsin, melynek képét mostanában körbeküldözgetik egymásnak a vicces spamek kedvelői.
.jpg)
Valamelyik amerikai háziasszony döbbenhetett meg a képünkön látható bébipárizsin, melynek képét mostanában körbeküldözgetik egymásnak a vicces spamek kedvelői. A műanyag héjba töltött húskészítményt egy vigyorgó csecsemő képe díszíti, valamint a Baby Bologna, vagyis bébipárizsi felirat. Amerikában éppúgy, mint nálunk, azt írják a termékre, hogy miből készül, tehát van sima (disznó-) párizsi, marhapárizsi, pulykapárizsi, és kakukktojásként bébipárizsi.
Morbidabb olvasók persze rögtön arra gondolnak, hogy egy Swift javaslata alapján felépített gyermekfeldolgozóban gyárthatják a gourmet terméket. (A Gulliver szerzője az 1729-es írországi éhínség kapcsán írott keserű szatírájában azt javasolta, a szülők adják el gyerekeik húsát.) A bébipárizsit számos online delikáteszben, például az Amazon alá tartozó boltban is lehet kapni, egy félkilós rúd 5,26 dollárba kerül. Balsejtelmeinkre rácáfolva sertéshúsból készül.
Az egészről egyébként az jut eszembe, amikor idős nőrokonom a hetvenes években Nyugaton járva majdnem vásárolt az otthoniaknak ajándékba egy doboz macskaeledelt, ez a termék ugyanis nálunk akkor még ismeretlen volt, macska pedig csak a Macskanyelv csoki dobozán volt, ezért azt gondolta, ez is valami édesség lehet.
