A jelenséget csak részben magyarázza az alváshiány, hiszen az, hogy a gyerek kétóránként felébreszt, még nem ok arra, hogy pocaklakóról, szopizásról és ciciról kezdjünk értekezni. Az általunk megkérdezett kismamák egy része próbálja elkerülni ezt az infantilizált nyelvhasználatot, van azonban, aki azon háborodik fel, ha szopizás helyett szopásról beszélünk. De vajon mit szól mindehhez a gyerek?
"A kisbaba nyelvfejlődését segíti, ha egyszerű, a bébinyelvet utánzó szavakat használunk: baba, cici, papa, mama, hiszen ő is így, szótagismétléssel formálja első szavait" - mondja Regős Judit, a Velvet életvezetési tanácsadója. Szerinte ezzel nem lenézzük a kisgyereket, hanem segítjük nyelvi fejlődésében, hiszen a dajkanyelv, az egyszerű mondókák hinta-palinta, ciróka-maróka típusú rímei mind a verbális fejlődés korai szakaszát utánozzák.
"Ha valaki sokat van otthon a gyerekkel, keveset alszik, éjjel is gyakran felkel, előfordulhat a nyelvi afáziára hasonlító jelenség, mely a baba születése utáni néhány hónapban teljesen normális" - mondja Regős Judit - "Ilyenkor a szokatlan érzelmi és fizikai terhelés hatására „kihagy az agy”, és a legegyszerűbb szavak: fű, fa virág nem jutnak az anyuka eszébe, nehezére esik megalkotni egy mondatot. A szervezet aztán hozzászokik a helyzethez, mely lassan rendeződik, úgyhogy legkésőbb hat hónap alatt elmúlik a dolog."
Vannak olyan várandósok is, akik viszolyognak attól a gondolattól, hogy majd nekik is gyügyögniük kell gyermekükhöz: nem hajlandóak pocaklakót, szopizást, cicit emlegetni és ezzel a státusukból engedni. Nem gyermekké, hanem anyává akarnak válni. Az életvezetési tanácsadó szerint ezzel sincsen baj, hiszen mindenki úgy beszél a gyerekével, ahogy jólesik neki, nincs két egyforma anya vagy gyerek. "A gügyögősök védelmében viszont elmondanám, hogy ez is egy módja az anyává válásnak, a ráhangolódásnak." - véli Regős Judit.
