A vemhes patkányokon végzett kísérletek során kiderült, hogy az embrióknál viselkedési és sejtstrukturális változásokat is okoz az anyai koffeinfogyasztás. Az eredmények a kutatókat is meglepték, ugyanis ők sem számítottak arra, hogy ilyen alacsony dózisú koffeinbevitelnek is mérhető a hatása.
Azt már korábban is lehetett tudni, hogy a magas dózisú (napi 300 milligramm feletti) koffeinbevitel nehezíti a fogantatást, növeli a vetélés kockázatát és koraszülött vagy kis súlyú újszülöttet eredményez. A kávék és teák koffeintartalma változó, de egy csésze presszókávéban többnyire 100 milligramm, egy bögre teában 90 milligramm található, egy háromdecis kólában pedig 50 milligramm.
A kutatók olyan újszülött patkányembriók agysejtjeit vizsgálták, melyek anyjának a vemhesség során minden nap a felnőtt ember napi egy csésze kávéjának arányosan megfelelő koffeint adagoltak. A bébipatkányok agyának memóriáért és térbeli tájékozódásért felelős részében levő sejtek a kutatók szerint a szokásosnál kevesebb glutamátot vettek fel. Tesztek során a kávéztatott kispatkányok nem mutattak kognitív különbségeket, ám aktívabbak és kevésbé félősek voltak, mint normális társaik.
Egy sötét kis kuckóba helyezve a kontrollcsoport tagjainak például átlagosan négy percébe tellett, hogy rászánja magát, hogy kibújjon a nagyobb, világosabb térre, a magzatkorban koffeint kapó állatok azonban már 25 másodperc után kint voltak a fényen. Más tesztek során kiderült, hogy a kávézó patkányok szívesen derítettek fel nyílt tereket és több időt töltöttek társaikkal való interakciókban is.
Bár egyelőre semmi nem mutat arra, hogy ezek a különbségek hátrányosak vagy károsak lennének, a kutatók úgy vélik, jobb lenne, ha a terhes nők elővigyázatosságból egyáltalán nem fogyasztanának koffeintartalmú italokat. A koffein átjut a méhlepényen és bekerül a magzat szervezetébe, ahonnét egyetlen csésze kávénak megfelelő mennyiség négy nap alatt ürül ki.
