Nem véletlen, hogy az Ízek, imák szerelmek című új Julia Roberts filmben a főhős egy ashramban keresi a lelki békéjét. Most megmutatjuk, a valóságban hogyan működnek ezek a közösségek.
Ma már luxus az ashram
Meglehetősen nehéz tisztába tenni az ashram összetett, sokrétű fogalmát: hagyományos értelemben az 'ashram' egy adott guru köré csoportosult társaságot, vallásos remetelakot, és független spirituális közösséget is jelölhet. Utóbbi ugyanannyi joggal működhet Indiában, mint egy Örs vezér téri lakótelep hatodik emeletén. Ma gyakran használják a törzsi területeken lévő indiai bentlakásos iskolák (Maharashtra vagy Ashram Shala) jelölésére. A régi szép időkben, az Aranykorban, egy ashram árnyas fák tövében, erdők mélyén, vagy hegyvidéki régiókban kapott helyet – azonban az utóbbi évtizedekben, a szakadatlanul növekvő érdeklődésnek köszönhetően, a világ minden tájáról áradnak egy-egy ashramba a hívek és a ráérős sztárok, így ma már az ashramok között valóságos palotáktól a sátortáborig mindent találni. Egy ashramnál fontos szempont a természetközeliség, mert a bontatlan ökológiai egység elősegíti a spirituális tanítások gyakorlati alkalmazását, befogadását, megtapasztalását és a csoportos meditációt. Így válik a világtól való elvonulás és a befelé fordulás terepévé.
A lelki béke napjainkban is elérhető
Általában az ashramok tagjai rendszeresen végeznek valamilyen szellemi, fizikai gyakorlatot, mint például a jóga vagy a meditáció különböző formáit. Annak idején a marihuánafüstös hippi kommunák is ashramnak számítottak, hiszen hívei elég sokat merítettek az Indiában szintén nem ismeretlen cannabis-kultúrából. Az ashram intézménye az egész hindu történelem és teológia szimbóluma is. A legtöbb hindu király egy-egy bölcs színe elé járult, hogy útmutató tanácsokat kérjen a mestertől családi, lelki vagy globális válság idején. Ő volt az úgynevezett Rajguru, ami szó szerinti fordításban királyi tanár - az ősi Indiában visszatérő alak sok népmesében és legendában, mint vigaszt és lelki békét hozó karakter szerepel. Néha a zarándoklatok célja, hogy a tudásra éhes, világból kiábrándult kereső egy tanítót megtalálva, örökre letelepedjen a mester árnyékában. A modern ashramok a technikát sem vetik meg, bátran használják, hiszen a híres Sri Aurobindonak saját weboldala van, akárcsak Sant Shri Asaramji-nak, vagy a Sivananda jóga központnak.
A vagina guruja
A legismertebb talán Osho ashramja. Indiában gyakran hívták őt „szexgurunak”, miután több felkavaró beszédet tartott ortodox közösségekben a szabad szerelemről és a szabados szexualitásról. Tanításai szerint „a tantrában minden szent, és semmi sem szentségtelen”. Ő az egyik legfelkavaróbb, legellentmondásosabb spirituális tanító, egyesek megvilágosodott buddhát látnak benne, mások pénzéhes szélhámost. Akár így, akár úgy, a könyveit olvasva és szavait felvételről hallgatva, amit mond, nyomot hagy az emberben, megdöbbenti és elgondolkodtatja. A huszonegy éves korában történt megvilágosodása után még befejezte egyetemi tanulmányait, majd évekig filozófiát tanított a jabalpuri egyetemen. Eközben bejárta Indiát, nyilvános vitákra invitálva az ortodox vallási vezetőket. A hatvanas évek végén sajátos dinamikus meditációs technikák kifejlesztésébe kezdett: „A mai embert annyira leterheli a múlt élettelen hagyományainak a súlya, és a mai kor rohanó életmódja, hogy csak egy katarzis-technika alkalmazásával képes ellazulni, és a gondolat nélküli meditáció állapotában feloldódni.”
Osho üzenete és személye nem tartozik egyik hagyományos tradícióhoz sem, egy új fuvallat a spirituálisan zsúfolt ezopiacon. Amerikában a vagina gurujának is hívták: indiai ashramjában gyakran előfordult egy-egy esti előadás után/közben, hogy a hívek orgiában egyesültek. Osho volt a szabad szerelem guruja, aki a hatalma és mérhetetlen gazdagsága csúcsán 93 Rolls-Royce-t birtokolt, színarany karórákat hordott és az elme lecsendesítésén kívül azt is hirdette, hogy a szexualitás kulcs lehet a megvilágosodáshoz. Szerinte a mesterkulcs mindössze a szemtanúságban rejlik, ami egyfajta nem-azonosulást jelent a jó-rossz hatások által kifejlődött, többnyire zavaros énképünkkel.
Sztárokat tanított határtalan boldogságra
Maharishi Mahesh jógi üzenete szerint az általa kifejlesztett Transzcendentális meditációval a határtalan boldogság mindenki számára elérhető. A dolog titokzatossága, hogy Maharishi Mahesh pontos születési dátuma nem ismert: hivatalosan 1918. január 12-én, ám egyesek szerint 1911-ben. Jómódú és művelt indiai családban cseperedett fel Jabalpurban, majd 1940-ben az Allahabadi Egyetemen diplomázott fizikusként. 1941-ben Szvámi Brahmánanda Szaraszvatí, Dzsjótirmath Sankaracsárjájának (Észak-India spirituális vezetője) tanítványa és titkára lett, aki a Bal Brahmacsári Mahesh nevet adta neki.
A Sankarácsárja 1953-ban bekövetkezett haláláig mesterével maradt, majd ugyanebben az évben a himalájai Uttarkásíba, a Szentek Völgyébe vonult vissza kb. két évre. 1955-ben elhagyta Uttarkásít, és nyilvános előadásokat tartott egy ősi, védikus, hagyományos meditációs technikáról, amit később Transzcendentális Meditációnak (TM) nevezett el. 1958-ban megalapította a Spirituális Megújulás Mozgalmat (Spiritual Regeneration Movement) és elindult világkörüli útjára. A TM akkor vált igazán híressé, amikor 1968-ban George Harrison ösztönzésére a Beatles minden tagja elsajátította a módszert.
Maharisi később Európában is hirdette a transzcendentális meditáció - az elmére, testre, viselkedésre és a környezetre gyakorolt - jótékony hatásait. A módszer működését a világ 200 független kutatóintézetének több mint 600 tudományos kutatása igazolta. Maharishi olyan hírességeket tanított meditálni, mint a Beach Boys tagjai, Andy Kaufman komikus, Clint Eastwood és David Lynch, valamint Howard Stern, Mia Farrow és Shirley MacLaine. Maharishit 2008-ban 91 éves korában érte a halál.
Világjáró lelki béke-tuning
Ha már a sztároknál járunk, október 14-én debütál a magyar mozikban az Ízek, imák, szerelmek című film, Ryan Murphy rendezésében, Julia Roberts és Javier Bardem főszereplésével. A film Elizabeth Gilbert nagy sikerű, saját életén alapuló könyvéből készült. A regény és a film főhőse Liz, akinek mindene megvan, amire egy modern nőnek szüksége lehet: férj, ház, karrier: egy ideális átlagélet keretei – ám egy szép nap rájön, hogy egyikre sem vágyik. Hogy mire is van szüksége igazán, nem tudja. Egy csúnya válás után váratlan fordulattal elhagyja addigi biztonságos életét, és hosszú útra indul, hogy teste és lelke is megkapja azt, amire igazán vágyik. Utazásai során Olaszországban felfedezi az evés őszinte örömét, Indiában megismeri az ima erejét, végül Balin váratlanul átéli a belső békét és az igaz szerelemmel járó kiegyensúlyozottságot.
