A mai ember számára mintha két nagy tabu létezne: a szex és a halál. Ez azért van, mert nem beszélünk róluk eleget?
Freud szerint a kasztrációtól és a zuhanástól félünk a leginkább – általában ez a két fő félelmünk dominál. A haláltól azért félünk, mert nincs hatalmunk fölötte, a szex pedig rákényszerít minket arra, hogy megnyíljunk egymás felé, kiadjuk magunkat. Az emberek nagyon nehezen nyílnak meg egymásnak.
Ön szokott adni úgynevezett beavatásokat is. Mit jelent a beavatás? Energiaátadás? Áldás? Egyfajta ráhangolás valamire, valakire?
Beavatásokat nem, hanem áldást adok. Ez egy energiaátadás, mely megnyitja a központi energiacsatornát a testen. Ehhez egy speciális eszközt használok, ami egyfajta ereklyetartó (megmutatja, pompás darab).
A dán láma története
A dán származású Láma Ole Nydahl és felesége, Hannah, 1969-ben lettek első nyugati tanítványai Őszentsége a 16. Gyalwa Karmapának, aki a tibeti buddhizmus Karma Kagyü tradíciójának szellemi vezetője. A Himalájában végzett meditációs gyakorlatok után Karmapa megbízta őket nyugati központok létrehozásával, melyekben folytatódhat a 2500 éves töretlen átadási vonal. Eddig több mint 600 Gyémánt Út buddhista centrumot alapított a világon. Ole a független gondolkodásúak módszerét, a jógi ösvényt javasolja minden élethelyzet tökéletes kezelésére. Nem erőlteti senkire Buddha tanításait s azok magyarázatait. Ha azonban valakit érdekel, gyakorolhatja a módszereket, így ellenőrizheti ezek hatékonyságát. Mielőtt találkozott volna a buddhizmussal, alaposan elmerült az életben: fiatalként részt vett hippi mozgalmakban, bokszolt, a hatvanas években pedig megismerkedett a kábítószerekkel is. Ejtőernyőzés vagy bungee jumping közben figyeli meg tudata működését. A Jaffa kiadó gondozásában megjelent, Ahogy a dolgok vannak c. könyve a buddhizmusban nem jártas olvasóknak is hasznos útmutató.
A könyveiből már lehet tudni önről, hogy nem a magányos tanító útját választotta, hanem párkapcsolatban élt. Miért döntött így?
Egyedül aludni számomra büntetés. Mindig szeretem, ha van egy hölgy mellettem. Volt egy csodálatos feleségem, aki 3 és fél éve meghalt, a karjaim között. Tizenötször egymás után klinikailag halott volt, - több, mint egy percig volt a klinikai halál állapotában. Majd újra visszatért, mert úgy gondolta, még hasznos lehetne. Végül felküldtem a tudatát ebbe a bizonyos gyönyör tudatállapotba, egész éjszaka a karjaimban tartottam és reggel mosollyal az arcán találtam, olyan volt, mintha valami nagyon finom ételt evett volna.
Magyarországot már ismeri. Milyennek találja a magyar buddhistákat?
Úgy gondolom, hogy az én magyar buddhistáim félelemnélküliek és örömteliek, és ezt nagyon szeretem, olyanok, mint a dán barátaim. De nehezen lehet minősíteni, mert a világ minden táján rengeteg barátságos és kedves emberrel találkozom.
Fontos kérdés: a magyar ember szeret inni. Az alkoholfogyasztás megengedett-e annak, aki a buddhizmust gyakorolja?
Az a legjobb, ha tudatosak vagyunk, mert ha elkezdünk úgy viselkedni, mint egy majom, az nem annyira vonzó. Ha iszol egy keveset, és meg tudod tartani az önuralmad, és ezt a többletet arra használod, hogy egy nyíltabb kommunikáció hangulatát teremtsd meg, akkor az rendben van. Ez még egyfajta terápia is lehet...
Azt mondják, hogy a pénz is egyfajta energia. Mit gondol, bevonzható az életünkbe a pénz valamelyik módszerrel?
A legcélravezetőbb módszer a mantra: ha az OM AH HUNG szótagot ismétled egymás után többször és elképzeled azt, hogy minden, amit szeretnél, folyamatosan feléd áramlik. De ez akkor működik a legjobban, ha egyfajta altruista szemléletmódra is váltasz (ez alatt minden bizonnyal arra az önös érdekről történő lemondásra gondol - szerk).
A buddhizmus a vágytalanságról is beszél. Pontosan mi az, és hogyan lehet irányítani vágyainkat? Hogyan lehet leküzdeni a romboló érzelmeket?
Meditációval, belátással és különböző gyakorlatok elsajátításával. Erre nagyon sok módszer van. De a legfontosabb a tolerancia. Ha elönt minket egy érzelem, a harag, a féltékenység, a düh, akkor nem kell rögtön alárendelni magunkat nekik, elég ha megfigyeljük őket... és már el is tűntek, mert felülemelkedtünk rajtuk. Ezeknek az érzelmeknek mi adunk energiát, a miénk, mi hoztuk létre őket. Senki nem sózta ránk. De ha szembenézünk vele, megfutamodik. Ez nagyon egyszerű.
Nincs különbség férfi és nő között
Világvallások sorozatunk első részében a buddhizmust mutattuk be. Buddha nem egy személy, hanem egy tudatállapot. Egyes irányzatok egyébként Jézust is buddhának tartják. Mindenki buddha, aki lerakta az elméjét, megszüntette egóját és felszámolta az „én és enyém" fogalmát. A buddhizmus nem vallás, mint ahogyan beskatulyázták, hanem a viselkedésünknek egy olyan - folyamatos - mozzanata, melynek célja saját magunk megismerése, megértése az állandó „befelé figyelés" és az önvizsgálat eszközével.
Az új könyvében szó esik a kiábrándulásról, és az élet értelmének kereséséről. Mit is jelentenek ezek a fogalmak ma?
Úgy gondolom, hogy igazi elégedettséget ma már csak olyan dolog eredményezhet, ami minden lény hasznára válik. Azok a buddhisták, akik a mi vonalunkhoz tartoznak, azt a kívánságot fogalmazzák meg, hogy minden lény javára fognak megvilágosodni. Ha zavarodottak vagyunk és tele vagyunk fájdalommal, akkor másoknak sem vagyunk hasznára – nem tudunk semmi hasznosat cselekedni.
A megvilágosodás nagyon-nagyon örömteli. Két szinten megyünk keresztül: először is megértjük, hogy minden, ami személyes, az folyamatos változásnak van alávetve. A testünk, a gondolataink és érzelmeink változnak, de az, ami maradandó, mindannyiunkban ott van és mindenkiben ugyanaz. A tükör nem változik, csak a tükörkép. A hullám tudatában van az óceán mélységnek. Ha ezt felismerjük, elérjük a megvilágosodást, és ilyenkor ha az öregség, betegség, halál megtalál minket, nem vesszük személyesnek, mert látjuk már, hogy nem mi vagyunk a célpont, hanem ez egy folyamat.
A második lépés a megvilágosodás felé, amikor a merev elképzeléseinket is elengedjük. Amikor megtanuljuk úgy látni a dolgokat, hogy is-is, azaz mindent belevonni a látásmódunkba, tehát nem vagy-vagy - sokkal szélesebb spektrumot látunk így át. Gyakorlati szinten azt kell mondani, hogy vagy-vagy, mert nem lehet az út mindkét oldalán vezetni a kocsit, abból csak baj lehet - de ha dolgok lényegiségére tekintünk, és egy szélesebb látókörben nézünk a világra, minden jelentőségteljessé válik. A középkorban azt mondták, élhetünk úgy a világban, hogy nem érintjük a világot. Működünk a világban, mégsem vagyunk a világból valóak.
Hogyan lehetne röviden összefoglalni a phova (a Tudatos halál gyakorlata ) lényegét, amelyet ön tanít? Mik a külső-belső jelei annak, hogy valakinél mindez eredménnyel járt?
Ez egy olyan gyakorlat, amikor tudatosan hagyod el a tested a halál pillanatában és egy gyönyörteli tudatállapotba kerülsz. A phova, amit én tanítok, egy hat napos gyakorlat, 9 óra meditáció naponta – ebből nem engedek – egy vörös Buddhán meditálunk, aki a fejünk fölött helyezkedik el - őt Határtalan Fénynek hívják. Az energiánkat felfelé irányítjuk, miközben bizonyos hangokat hallatunk és előbb-utóbb létrejön egy kis seb a fejünk tetején.
Amikor eljön a halál pillanata - akkor az így megnyitott belső csatornán, belső tengelyen keresztül kilépünk és így nem visszük magunkkal a régi berögzüléseket és szenyeződéseket.. Általában, ha az emberek meghalnak, az arcuk valamelyik nyílásánál egy kis vért vagy nedvet találunk, esetleg nyitva van a szájuk. Ezeken a nyílásokon át hagyják el testüket és magukkal viszik az előző életük benyomásait is. De ez a belső energiacsatorna nem személyes, tehát a nehéz súlyú bőröndök nélkül hagyjuk el testünket. Azt mondják, hogy ez a gyakorlat a legrosszabb embereken is segít.
Mindennapi pszichológia:
Dalai Láma: A szeretet a legjobb immunerősítő
Fotó: Kováts Dániel
