Az olcsó fehéreket már kielemeztük korábbi cikkünkben, és most tovább kérdeztük borász szakértőnket. A következő, vakon kóstolt tételek a vörösborok voltak.
Eredetileg 600 forint körüli összeget szerettünk volna a borokra szánni, van, amelyik olcsóbb volt, de a legdrágábbért sem fizettünk többet 1000 forintnál.
Duna-Tisza közi Blauer Portugieser, évjárat nélkül, 249 forint
Van egy szúrós szaga
„Szerintem egy kicsit ecetes, nem szép az illata, hordós büdösség jellemzi és van egy kénes, szúrós szaga. Cefre jellegű, aszalt szilvás vonulattal. A dohosság idővel kiszellőzik belőle. Jobb lesz. Ettől függetlenül nem kívánkozik a szájba. Még a kóla is sokat javítana rajta. Ez egy "kiváló" boroskóla alapanyag.”
A borok irodalmi dimenzióinak feltárására megkért szakértőnk Szappanos Gábor elárulta, hogy nem tudja megkülönböztetni az illatában megbújó jegyeket, de szájban jobb, mint amit az illata ígér. Ágnes nem osztotta ezt a véleményt: „nincs sava, olyan, mintha egy fanyar meggyet ennék, aminek nincs semmilyen sava. De nem arra a nagy, ropogós, húsos meggyre gondolok, hanem a szerényebb cigánymeggyre. A bor oxidált, és némi zölddió is jelen van benne. Tényleg kívánom hozzá a kólát.”
Gábor még egy megállapítást beszúrt: „Egy régi – ha jól tudom – német családban jöttek rá, hogy ugyanaz a bor attól függően tűnik jónak vagy rossznak, hogy milyen alakú pohárból isszák. Mivel a családtagok más- és másféle pohárból ittak, egészen különbözően ítélték meg ugyanazt a bort. Nagyon hosszú idő alatt kísérletezték ki, hogy egy-egy bor milyen pohárból a legélvezhetőbb, milyen pohár illik hozzá.”
Hajós-Bajai Zweigelt, 2008-as évjárat, 599 forint
Istállószaga van, de az nem baj
Eddig minden tételhez más poharat használtunk, de amikor áttértünk a vörösborokra, felvetődött a kérdés: öblítsük el vízzel, vagy vegyünk elő újakat, halmozódó mosatlant hagyva magunk mögött? Szakértőnk Herczeg Ágnes elárulta, hogy jobb helyeken borral előöblítik a borospoharakat, hogy az a minimális mosószer, ami esetleg a pohárban maradt, ne befolyásolja a bor ízét. Ezért kicsit átjáratják a poharat egy középkategóriás borral.
A következő tételt újra Ágnes vizsgálta meg először: „istállószag, de nem pejoratív értelemben. Könnyedebb szőlőfajta. Az előző illata szebb volt, ez inkább üres. Viszont nem ecetes, gyenge, laza alapanyagokat hoz, nincs egy szép, egységes struktúrája.” Gábor elárulta, hogy ez a tétel berúgáshoz kiválóan használható, szerinte jobb, mint az előző, maximum 600 forintért éri meg:
„A borelemzés számomra olyan, mintha egy verset elemeznék és elmondanám, hogy penta- vagy hexaméterben íródott-e, elegendő számú-e benne a versláb, és hogy azok szabályosak-e. Amikor egy verset hallunk, akkor sem az az első dolgunk, hogy megszámoljuk a verslábakat, hanem hogy élvezzük a költeményt. Persze ha tudjuk, miért szép egy vers vagy jó egy bor, annál jobban fogjuk élvezni.”
Monarchia selection, villányi Portugieser, 2009-es évjárat, 990 Ft
Abszolút korrekt bor
A kijelölt árkategóriát kissé túllépve, hatszáz forintnál valamivel drágább borral kívántunk kedveskedni szakértőnknek a következő, jónak ígérkező tétellel. Persze kiderült, hogy vannak hiányosságai: „bőrösebb, animálisabb illat, egy fejés utáni tehénistálló illata. Ez később átalakul és átmegy bőrösségbe. Az illat nem a gyümölcsökről szól. Szájban tűrhető, vannak savai is, viszont lehetne benne több gyümölcs. Nem olyan jó, mint az előző. Ha több gyümölcs lenne benne, vállalhatóbb lenne. De abszolút korrekt bor. Egy tiszta pincészetre utal.”
Gábor elárulta, hogy leginkább pörkölthöz fogyasztaná szívesen, és ennek a bornak is abszolút helye van a magyaros konyhában: ”Krúdy is szívesen itta volna ezt a zónapörköltjéhez.”
Ezen a vakkóstoláson nem a tökéletes csúcsborokat kerestük, hanem az elérhető, jól iható borokat. „Ár-érték arányban mind megállja a helyét és külön szerencse, hogy nagyon jól lettek összeválogatva a borok. Részemről a Szent István Korona Etyek, Chardonnay győzött a fehérborok közül” – summázza a kóstolót Ágnes.
Sorozatunk követező részében a tökéletes forralt bor nyomába eredünk.
Fotó: Kováts Dániel
