Az Ikea új, kifejezetten gyermekek számára elérhető akciót hirdetett: a Peták névre keresztelt rénszarvassal hirdetett vásárlási lehetőség a cég szerint arra szolgál, hogy a 12 év alattiak megtanulják, hogyan kell bánni a pénzzel. A cél nemes, de a megvalósítás több sebből vérzik: a rendszer bonyolult, a játékpénz értéke a megvásárlandó tárgy árától függően változik, és ha szerencsétlen gyerek épp valami drágább árut nézett ki, takarékosságra nevelés helyett egyszerűen szívatja őt a pontrendszer.
A leírás szerint egyszerűen hozzá lehet jutni a takarékkönyvhöz. Az Ikea gyermekklubjába regisztrálhat minden 0-12 éves korú gyermek. Az ÁSZF alapján a szabályos regisztráció feltétele az, hogy a gyermeket törvényes képviselője regisztrálja, illetve az, hogy a jelentkező, vagyis a gyermek aláírása szerepeljen az űrlapon – akkor is, ha egy mindössze 3 éves gyermek szeretne csatlakozni, hogy önerőből szerezhesse meg álmai plüssbaglyát. Remélhetőleg a regisztrálást végző munkatárs aláírás helyett beéri egy-egy kusza cicával, virággal vagy autóval is.
Pozitívum, hogy a pénz, vagyis a peták megszerzése nem túl bonyolult, nem csak vásárláshoz kötik: jár már pusztán azért is, mert a gyerek a szüleivel együtt betette a lábát az Ikeába. Emellett gyerekmenü vásárlásával, gyerekeknek szóló akciós ajánlat után, illetve a petákgyűjtésről szóló programokon, rendezvényeken lehet gyarapítani a kölök vagyonát.
A nehézségek ezután jönnek: bár az üzletlánc a pénz kezelését kívánja megtanítani a gyerekeknek, nem egyszerűsítették meg a dolgukat. A petáknak ugyanis nincs meghatározott, forintban kifejezhető pontos értéke. Megnézve azokat a termékeket, melyeket jelenleg megvehetnek a gyermekek, elsőre az derül ki, minél drágább áruról van szó, annál többet ér egy peták. Jobban megnézve az is kiderül, ez az állítás sem teljesen fedi a valóságot.
A legdrágább árkategória a 35 petákos. Ennyiért kapható többek között játszószőnyeg, ágyneműhuzat-garnitúra, különféle lámpák (ezek eredeti, vagyis a 12 éven felülieknek fenntartott ára 3990 és 4990 forint között mozog(. Tehát egy peták jelen esetben 114–142 forintot ér.
Ha azonban a 6 peták alatti termékeket (szívószál, áfonyaital, csokoládé) nézzük, akkor nyugodtan beszélhetünk a peták jelentős elértéktelenedéséről. Ebben az esetben ugyanis a fizetőeszköz értéke már a felére csökken, mindössze 40-50 forintot ér.
Ebben a jelentős értékkülönbségben az Ikea szerint az a nemes célkitűzés rejtezik, hogy gyermekünk megtanuljon spórolni, gyűjtögetni. A nagyobb célok eléréséhez azonban rögös út vezet.
A legdrágább, ám egyben a leggazdaságosabbnak tűnő, 35 petákos termék megvételéhez ugyanis legrosszabb esetben is 17 alkalommal kell ellátogatni az Ikeába (Family klubtagság esetén elég csak kilencszer, mert nekik egy látogatásért 2 peták jár). A szükséges látogatások számát ugyan lehet csökkenteni a rendezvényeken való részvétellel, és a gyerekek számára szóló ajánlatok kihasználásával, de legoptimistább számításaink szerint 5-6 látogatás így is szükséges.
Ezek után jogosan merül fel a kérdés, tényleg hasznos-e ez a program, vagy csak újabb burkolt módja a fogyasztásra ösztönzésnek? A cég ugyan hangsúlyozza, hogy a peták megszerzése alapesetben nem kerül semmibe, de a járulékos költségek miatt mégis csak a családi kasszából tűnnek el jelentős összegek azért, hogy a gyermekünk megtanuljon spórolni. Hiszen már az is pénzbe kerül, hogy eljussunk az üzletbe, és ha az ember bejut az Ikeába, nem távozik üres kézzel, még akkor sem, ha eredetileg nem akart venni semmit. Mindez különösen igaz akkor, ha gyerekekkel látogatunk oda, még akkor is, ha erről az egész peták-gyűjtögetős játékról amúgy nem is hallottak.
