Állandóan ezt hallom: gluténbevezetés így, gluténallergia úgy, ráadásul ezek a szakvélemények a legtöbbször egymásnak éppen ellentmondanak. Na de most!
Bejo jön, lát, és segít eloszlatni a félreértéseket.
Mi az a glutén?
Egyszerűen megfogalmazva: a glutén különböző gabonafélékben található ragacsos fehérjekombináció, ami normális esetben teljesen ártalmatlan, az egészségesen működő szervezet probléma nélkül megemészti. A glutént más néven sikérnek is nevezik. Így már biztos sokaknak beugrik, a kenyérkészítésnél kulcsszerepe van.
Glutént tartalmaz - gluténmentes
A legelterjedtebb gluténtartalmú gabonafélék a búza, a tönköly, a rozs, az árpa és a zab.
A gluténmentes gabonafélék közé tartozik a köles, a rizs, a kukorica, a hajdina, a quinoa és az amaránt (és a gesztenye is, mediterrán térségekben ezt is gyakran használják lisztté őrölve).
Mindkét csoportra jellemző, hogy teljesen mindegy, milyen feldolgozottsági fokban jut el hozzánk a gabonaszem (keményítő, liszt, pehely, gríz, tészta, stb.), gluténtartalma nem változik.
Cöliákia, avagy lisztérzékenység
Gyerekek és felnőttek körében is akadnak olyanok - sajnos egyre növekvő számban -, akik a gluténra érzékenyek. Ez a fajta intolerancia az érintettek táplálkozásmódjára és egészségére drasztikus hatással van, bélrendszerükben maradandó károsodás megy végbe. A cöliákia kórképe nagyon változatos: jelentkezhet klasszikus, súlyos tünetekkel (hasmenés, súlyveszteség, felfúvódás, hiánytünetek), de akár évekig észrevétlen is maradhat. Fokozottan figyelni kell a gyermeket a legújabb ajánlások alkalmazásakor, hiszen előfordulhat, hogy a nagyon kis mennyiségű glutén kínálása ellenére is kialakul a cöliákia, ami azonban ekkora mennyiség esetén még nehezebben diagnosztizálható, és gyakorlatilag álcázva marad. Csecsemők esetében intő jel lehet, hogy ha a glutén étrendbe való bevezetése után a gyermek súlya kielégítő táplálkozás mellett sem gyarapszik, sőt esetleg fogyni kezd. Legkésőbb ilyenkor mindenképp fel kell keresni a gyermekorvost, és meg kell neki említeni a problémát.
Legújabb ismeretek
Sorozatos kutatások rávilágítottak, hogy a csecsemő étrendjébe a glutént először igen kis mennyiségben szabad csak bevezetni. A magyar ajánlások szerint ezt megtehetjük naponta fél háztartási keksz, vagy kétnaponta egy egész háztartási keksz formájában, a baba táplálásától függően anyatejjel, vízzel vagy tápszerrel keverve. Ha a gluténkóstoltatással egyidejűleg a hozzátáplálást is megkezdjük, a főzelékekhez adhatunk napi egy csapott mokkáskanál (=2,5 g) lisztet (ilyenkor természetesen a keksz nem kell!). Ez a mennyiség nem helyettesíti a(z) (anya)tejalapú étkezést, nem is ez a cél. Képzeljük azt, mintha vitaminkészítményt adnánk a babának!
Egyidejűleg nagyon fontos, hogy – lehetőségünkhöz mérten – továbbra is szoptassuk a csecsemőt, akkor is, mikor hetek-hónapok elteltével a kezdeti adagot lassanként növelve már valamivel nagyobb mennyiségű gabona szerepel az étrendjében.
Fenti két tényező együttesen – az orvostudomány mai ismeretei szerint – jelentősen csökkentheti a cöliákia, az 1-es típusú diabetes mellitus és a búzaallergia kialakulásának kockázatát.
Ami még kétséges: mikorra tehető az az „időablak”, mikor a glutén bevezetése ideális?
Ahogy a magyar ajánlások is mutatják, sokak véleménye szerint már a 6. hónapban (vagy, ha a gyermek nagyon korán megérik a hozzátáplálásra, akár már az 5. hónapban) érdemes lehet kis mennyiségű glutént adni az anyatej vagy tápszer mellé. Nagy valószínűséggel ez a javaslat azzal is összefügg, hogy ebben az életkorban a babák többségét még szoptatják. Nem zárható ki az sem, hogy az eddig elért tudományos eredmények egyfajta regionális sajátosságot mutatnak. Jelenleg nagyszabású, európai szintű kutatásban vizsgálják a glutén bevezetésének ideális módját. A „végeredmény” még évekig várat magára, így hát nem csoda, hogy maguk a magyar ajánlás kidolgozói is úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi irányelveket záros határidőn belül felülvizsgálják, és ha kell, a kutatási eredmények tükrében módosítják. Egy biztos: betöltött négy hónapos kora előtt ne adjunk anyatejen és/vagy tápszeren kívül kiegészítő táplálékot kisbabánknak!
És akkor mégis ki segít nekünk?
Judit vasárnapi szubjektív, aggódó kérdésére rezonálva: szerintem a józan eszünk és az összes anyai megérzésünk. Beszélgessünk el a témáról védőnőnkkel, gyerekorvosunkkal, szoptatási tanácsadónkkal, vagy azzal, akiben babatáplálás terén a leginkább megbízunk. Egy olyan emberrel, aki tisztában van gyermekünk fejlettségi szintjével és egészségi állapotával. Figyeljük a babára, hiszen a legfontosabb, hogy ő is elfogadja az újfajta táplálékot, még ha csak egy-két kanálkáról van is szó naponta. Biztos vagyok benne, hogy ilyen módon mindenki megtalálja a gyermek számára megfelelő időpontot.
Vállalom az unalmas középszer szerepét azzal, hogy laktációs szaktanácsadók és gyermekorvosok közötti vitát itt és most nem hangsúlyozom tovább. Szerintem nem kibékíthetetlen ellentétről van szó, csak más-más szempontok hangsúlyozásáról. A kidolgozott irányelvek konszenzuson alapulnak, a szoptatás fontosságát a résztvevő felek mindegyike kiemeli. Mindnyájan gyermekeink egészségéért dolgoznak. Ahhoz, hogy valamiféle csodás egyensúly kialakulhasson a témában, szükség van azokra, akik foggal-körömmel védik a hosszú távú, ill. a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatást, és azokra is, akik az első pillanattól fogva favorizálják a legfrissebb kutatási eredményeket, és a valós szoptatási hajlandóságot figyelembe véve fogalmaznak meg ajánlásokat. Így elkerülhető, hogy félreértelmezett, áttételesen rosszul megfogalmazott javaslatok miatt az anyák túl korán abbahagyják az anyatejes táplálást és ezzel párhuzamosan mindenáron meg akarják etetni fasírttal a 4 hónapos gyereküket, de az is, hogy bizonyos ételek bevezetését értelmetlenül sokáig halogassák.
Élet a háztartási kekszen túl
Azt hiszem a magyar átlag lakosság anyagi helyzetéből és étkezési szokásaiból kiindulva igazán nagyképű és cinikus lenne, ha akár a gyerekorvos, akár a védőnő rutinból azt ajánlaná, hogy kanalazzunk a gyerekbe bio teljes kiőrlésű gabonakását. A szakértők szerint a háztartási keksz teljesen rendben van, a glutén legtisztább elérhető formája pedig jelenleg a liszt. Azért mi bemerészkedhetünk a boltokba, a konyhánkba, hogy anyagilag és táplálkozástudományi szempontból is elfogadható alternatívát találjunk a keksz mellé.
Teljesen mindegy mit választunk, alapelv, hogy az a dolog legyen tej- és tojásmentes, és lehetőleg ne tartalmazzon se cukrot, se sót, ill. egyéb allergizáló összetevőket (pl. szója, földimogyoró). Hogy mennyire pépesítve, illetve darabosan adjuk a gyermeknek, az attól függ, hogyan fogadja el legszívesebben. Van, aki csak a pépeset eszi, van, aki egyből kenyeret rágcsálna. A gluténkóstoltatási időszak alatt egyelőre egyféle gabonával próbálkozzunk!
Íme néhány lehetőség, remélem mindenki megtalálja gyermeke és saját szája íze szerint valót:
- 1 mokkáskanál gríz, vagy 2 mokkáskanál babáknak készült instant gabonapehely. Az elkészítéshez használhatunk vizet, tápszert vagy anyatejet.
Ha teljes kiőrlésű gabonát szeretnénk adni a babának, ami már ilyen kis korban is kifejti áldásos székletlazító hatását, kedvez a bélrendszernek, és tápanyagban is jóval gazdagabb, kezdetben csak kifejezetten csecsemők számára gyártott teljes kiőrlésű gabonatermékeket válasszunk. Ezekben a gabonaszemek úgymond fel vannak tárva, könnyebben emészthetőek. Ha erre nincs módunk, 10 hónapos kor alatt (kb. ekkor kezd el a baba a családdal együtt étkezni) válasszuk inkább a hagyományos „fehér” termékeket.
Messzire kerüljük el a különböző fantázianeveken futó instant tejpépeket, ezek ugyanis tejport, tetemes mennyiségű cukrot és csecsemők számára szükségtelen ízesítőket tartalmaznak! Nyers gabonapelyhet, gabonamagvat 2 éves kor alatt ne kínáljunk! Ezekkel sokszor még az érzékenyebb felnőttek emésztőrendszere is nehezen bánik el.
- 2 mokkáskanál tojásmentes főtt tészta. Biztosan van olyan féléves, aki a család többi tagjával együtt szívesen elrágcsálja. De vigyázat, a baba könnyen félrenyelhet! Amúgy a főtt tésztát, kis vízzel megvadítva, simán viszi a botmixer.
- Egy falat kenyér, pékáru, ami a fenti kitételeknek megfelel, már ha a ded szívesen harap ilyesmit. Vigyázat, ez is félrenyelhető! Nem állítom, hogy boltban könnyen kapunk megfelelő minőségű kenyeret vagy pékárut. Sokszor egyáltalán nincs feltüntetve, miből is áll egy-egy termék. Van valakinek egy jó kenyérreceptje házi sütésre?!
A választott alternatívával kínáljuk meg gyermekünket naponta az ajánlott mennyiségben szoptatás ill. tápszeres etetés közben vagy után. Tápszeres babák az ajánlások szerint - orvosi javaslatra, akár a hozzátáplálással együtt - már az 5. hónap elején megkezdhetik a csócsálást. Szoptatott csecsemőknél a 6. hónap eleje lett ideális kezdőpontként megjelölve. Azonban nem érdemes kapkodni, a szoptatás védőhatása a 6. hónapon túl is érvényesül! Emellett mindenkinek tudnia kell, hogy a csecsemők fiziológiailag általában csak öt és fél - hat hónapos korukra válnak képessé rá, hogy kanálból pépeset egyenek. A gabonakásák, kenyerek, tészták, kekszek, lisztek mennyiségét az étrendben az egy hónapos kóstoltatási időszak után fokozatosan és lassan növeljük! Először megduplázhatjuk, majd újabb két hét elteltével ismét növelhetjük, de az első 8 hétben ne lépjük túl a napi 10 g lisztmennyiséget.
Persze léteznek más alternatívák is. Ti mit főztetek ki?
bejo
(A szöveg Mag. Ingeborg Hanreich IBCLC, táplálkozástudományi szaktanácsadó itt található cikke és az „Essen und Trinken im Säuglingsalter” c. csecsemőtáplálási útmutatója felhasználásával és átdolgozásával, a magyar ajánlások figyelembe vételével készült.)
