Van Gogh

Vincent van Gogh-ról sokan tudják, hogy levágta a fülét, és elküldte azt egy általa imádott nőnek, hogy ezzel is bizonyítsa, a szíve választottja iránt érzett szerelem győzedelmeskedett fölötte. A holland festő őrült művészi rohamai többször is megnyilvánultak élete során. Sorsát nyomon követve jól látszik, nem véletlen, hogy többféle mentális betegségben szenvedett. Íme néhány érdekes tény, ami segíthet megérteni Van Gogh művészetét és személyiségét. 

Eredetileg lelkészek készült, mielőtt művésznek állt

Mielőtt festő lett, Van Gogh számos más pályán is kipróbálta magát, egyebek között volt műkereskedő, tanár és lelkész is. Ez utóbbit azért választotta, mert apja nyomdokaiba akart lépni, ezért elkezdett teológiát tanulni, de végül úgy döntött, hogy mégis inkább festeni fog. Már felnőtt fejjel, 27 évesen, mindenféle hivatalos képzés nélkül kezdett el festeni. Miután egy testvérének, Theónak küldött levelében művésszé nyilvánította magát, beutazta Belgiumot, Hollandiát, Londont és Franciaországot művészi víziójának megvalósítása érdekében.

Se modellekre, se vászonra nem volt pénze

Nem véletlen, hogy Van Gogh legtöbb képén vagy az önarcképét, vagy virágokat és tájakat láthatunk. A festő ugyanis világéletében túlságosan szegény volt ahhoz, hogy megtudja fizetni a modelljeit. A képein felbukkanó embereket mindig parasztokról mintázta. A nincstelenség egyéb praktikákra is késztette. 

A pénztelenség az oka annak is, hogy korai munkáiban Van Gogh tompa, halvány színpalettát használt. Az élénk színeket, amelyekről híresé vált, csak később kezdte el alkalmazni.
Szegénysége miatt szinte egész életében csaknem kivétel nélkül kenyéren, kávén és dohányon élt.

Mentális betegségek gyötörték

A Van Gogh életművet kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a festő mániákus depresszióban, rejtett epilepsziában és téveszmékben szenvedett. Mindezek miatt igen sokszor kórházba kellett vonulnia, hogy pszichiátriai kezeléseket kapjon.

Az utókor több pszichiátere is azt feltételezi, hogy Van Gogh több pszichiátriai és testi betegségben is szenvedett, ideértve a skizofréniát, a porfiriát, a szifiliszt, a bipoláris zavart és az epilepsziát. Ám ezekre nincs orvosi bizonyíték. Egy friss kutatás szerint viszont valószínűleg nem volt skizofrén a holland festő, de rejtett epilepsziában valóban szenvedhetett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem voltak klasszikus rohamai, sokkal inkább viselkedési zavarok jellemezték, melyek szorongásban, téveszmékben és hallucinációkban nyilvánultak meg. 

Másfél naponta új képet festett

Van Gogh mindössze egy évtizedes munkássága alatt körülbelül 2100 műalkotást hozott létre, ezek közül csaknem 900 volt festmény, melyek jelentős része élete utolsó két évében készült. Életműve nagyobb, mint a legtöbb olyan művésznek, akik egy életen át alkotnak, annak ellenére, hogy viszonylag későn vált festővé, anyagi nehézségekkel küzdött, mentális betegségek gyötörték, és igen korán, 37 éves korában halt meg. Olyan léptékű volt a munkája, mintha 36 óránként új műalkotást készített volna.

Csak egy festményt adott el

Van Gogh-nak élete során mindösszesen egyetlen festményét, a The Red Vineyard (A vörös szőlőhegy) című tájképet sikerült eladnia hét hónappal a halála előtt. A festő népszerűsége halála után kezdett felfelé ívelni, köszönhető mindez Van Gogh öccse özvegyének, összegyűjtötte, gondozta és népszerűsítette néhai sógora levelekből és festményekből álló hagyatékát. 

Műveinek jelenleg ikonikus státusza és azonnal felismerhető stílusa ellenére Van Gogh élete során nem szerzett hírnevet, és abban a hitben halt meg, hogy művészi törekvése nem más, mint egy óriási kudarc.

Nyolcvan éven át alkotott, művészeti könyveket és verseket írt, illusztrált, díszleteket tervezett. Françoise Gilot élete maga volt a lüktető művészet, akit sokáig minden érdeme ellenére csak Picasso egykori szerelmeként ismertek. Ha szeretenéd megtudni, hogyan élt a nő, aki elhagyta Picassót, olvasd el a róla szóló cikkünket is.