Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Élmény, feltöltődés, kultúra, gasztronómia: egy utazás célja sokféle lehet, de van egy olyan módja is, ami másképp hat az életedre, mint bármelyik a fentiek közül.
A transzformációs turizmus kifejezést a laikusok még csak ízlelgetik, de már Magyarországon is működik a gyakorlatban is. A Szimbiózis Alapítvány Miskolcon működtetett Baráthegy Majorsága – mely tevékenységeinek egy része a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) keretében valósul meg – nagyszerű példája ennek a típusú turizmusnak.
Utazás másképp: nyomot akarunk hagyni
„Szokásaink átalakulnak: a drága szabadidőt, amit eddig nyaralásainkon kultúrával, kikapcsolódással töltöttük, egy új érték, a lelki-szellemi jóllét elérésével is egyre többen szeretnék eltölteni. A kérdés ez: jobb emberekké tudunk-e válni, ha úgy töltjük el szabadidőnket, hogy azzal jobb hellyé tesszük a világot is?” – avatta be a Díványt a transzformációs turizmus alapjaiba Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki arra is felhívta figyelmünket, hogy hiába próbálunk meg lazulni a wellnessben, ha éppen ezer gond rágja a lelkünket – fontos lelki jóllétünkre is odafigyelni kikapcsolódás közben.
„A transzformációs turizmus olyan élményt nyújt, amelytől azt érezzük: nyomot hagyunk magunk után. Mi fogyatékos embereken segítünk a majorság és a panzió segítségével” – tette hozzá.
Fogyatékos emberek boldogulását segítik
A majorság és a panzió szolgáltatásait igénybe vevő vendégek nemcsak helyi ételeket fogyaszthatnak és helyi szokásokat ismerhetnek meg, hanem helyi problémákban is segíthetnek: az itt dolgozók nagy többsége ugyanis fogyatékos ember.
„Ők söpörnek a ház körül, ők locsolják a virágokat.
Lehet, hogy nehezebben kommunikálnak, de főállású alkalmazottaink.
Aki nálunk vesz igénybe szolgáltatásokat, az hozzásegíti őket ahhoz, hogy adófizető állampolgárok lehessenek” – árulta el a kuratóriumi elnök, néhány példát is említve arra, milyen feladatokat látnak el ők. „Amikor megérkezik hozzánk egy család, megkérdezzük őket, milyen tevékenységekben szeretnének részt venni. Akik lovagolni mennek, találkoznak egy hallássérült lovas oktatóval, aki ugyanúgy fogja lovagoltatni őket, mint egy ép – csak arra kérjük majd, hogy szemben állva szólítsák meg őt. Az alpakaterápiában egy értelmileg akadályozott hölgy és egy bicebóca fiatalember dolgoznak, de el lehet menni a fazekasműhelybe is, ahol szintén fogyatékos emberek dolgoznak velünk, profi módon. Ők készítették azokat az edényeket is, amiből a panzió vendégei ehetnek” – árulta el.
Élményterápiává válik az utazás
Így válik a nyaralás élményterápiává az idelátogatók számára: mind átélhetik azt az aha-élményt, melyben felismerik, hogy akikről azt hitték, passzív ellátásra szorulnak csak, igazi értékeket tudnak teremteni.
Ez a helyzet izgalmas kihívást jelent a fogyatékos embereknek is, akiket folyamatosan tréningeznek az alapítvány szakemberei arra, hogyan kommunikáljanak a vendégekkel.
Dolgozóik nagyon változatos környezetből érkeznek: a kecskefejést például egy hajléktalanszállóról érkező munkatársuk segítségével próbálhatják ki a vendégek, míg a foglalási rendszert és az Excel-táblákat egy autista munkatársuk végzi profin.
„Két éve elindítottuk az Egy hét mennyország programot is, erre költjük a profitot, amit az ide látogató fizetővendégek termelnek. Egyes idősávokban olyan családokat fogadunk, amelyeknek súlyosan fogyatékos tagja is van. Amikor meghirdettük a programot, egyetlen Facebook-bejegyzéssel három nap alatt 148 ezer embert értünk el, és 250 család jelentkezett. Jelenleg ott tartunk, hogy évente 10-12 családot tudunk fogadni, amíg ők itt tartózkodnak, reggeltől estig bevonjuk a fogyatékos családtagot a majorság programjaiba” – mondta le Jakubinyi László.
A nyaralás harmadik-negyedik napján egyéni fejlesztési programot is átnyújtanak a család részére, hogy ne csak az eltöltött idő pihenése legyen ajándék a fogyatékos emberek gondozóinak.
A valódi küldetés a legnehezebb sorsúak segítése
Az alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondja, bár ő maga harminc éve gyógypedagógus, sok mindent látott már, így is nagyon megrázó történetekkel szembesül a program kapcsán.
„Azzal szembesültünk, hogy
a beérkező pályázatok 80 százalékában egyedülálló nő a családfő. Látjuk, ahogy egy hétéves egészséges kislány pelenkázza a tizennégy éves nővérét.
Milyen jövőképe lehet neki? Egy alternatív Magyarország képe rajzolódik ki ilyenkor az ember előtt. Jött hozzánk egy fiatal, harmincas házaspár is koraszülött ikrekkel, akik teljesen vakok voltak, és négykézláb közlekedtek. Azzal érkeztek, hogy orvosi papírjuk volt arról, hogy három hónapon belül el kell temetniük az ikreket. Gyermekhospice-t kerestünk nekik, és igyekeztünk a szülőknek lelki segítséget nyújtani” – emelt ki néhány történetet Jakubinyi László, aki szerint a panziónak nem rossz üzenet az, hogy fogyatékos emberek teljes értékű munkát tudnak ott végezni, de ez a program jelenti számára a valódi pluszt.
Erős értékük a családi nyaralás
Mindezt az ideérkezők úgy támogathatják, hogy közben élményekkel teli családi nyaralást élnek át: a majorság területe öt hektár, befér rá a diósgyőri vár 400 négyzetméteres másolata is, ahol 100 gyereket is el tudnak szórakoztatni.
„Gyerekkel nyaralni kőkemény meló, de nálunk a szülő beülhet a jakuzziba vagy a medencébe, a gyerekre pedig addig valaki más vigyáz.
Mindenki megkapja a saját igénye szerinti pihenést – sokan emiatt jönnek hozzánk.
A szájhagyomány az erősségünk” – árulta el az alapítvány kuratóriumi elnöke. A majorságban rendszeresen tartanak tematikus piknikprogramokat is családoknak, ezek látogatottsága is kimagasló. Jelenleg még főleg szolgáltatásaik színvonala vonzza a vendégeket, nem a társadalmi feladat, amelyet magukra vállaltak, ez azonban csak még tiszteletreméltóbbá teszi a munkát, amelyet végeznek.
