Az olyan Tony Curtis-filmek, mint a Van, aki forrón szereti (1959) vagy éppen a Minden lében két kanál sorozat egyaránt generációkat ültetett a televízió elé, bizony még manapság is nagyokat derül rajtuk a nagyérdemű. Előbbit évekkel ezelőtt minden idők 14. legnagyobb amerikai mozijának kiáltotta ki az Amerikai Filmintézet, míg az utóbbi széria a humoros epizódok mellett Curtis magyaros párbeszédei miatt vált igazi közönségsikerré Magyarországon. Tény azonban, hogy külföldön csak keveseknek mond valamit a Roger Moore-ral folytatott „magyar téliszalámis” diskurzusa, vagy az a komikus jelenet, amikor egy Budapestről elszármazott komornyiknak adja ki magát. Az a videó ellenben többeknek lehet ismerős, amikor a színész egy turisztikai reklámfilmben népszerűsíti hazánkat.
Nem volt egyszerű Tony Curtis gyermekkora
Curtis sok hollywoodi pályatársához hasonlatosan nem ezen név alatt született: Bernard Schwarzként meglehetősen nehéz gyermekkort tudhatott maga mögött. Édesapja szabó volt, a pénz nem vetette fel a családot, és békesség sem honolt sajnos otthonukban, ami miatt egy időben még nevelőszülők pártfogása alá is került a későbbi színészlegenda. Testvérébe kapaszkodhatott, azonban őt tragikus körülmények közt elvesztette egy balesetben. Így aztán, amikor teljesen magára maradt, felcsapott a haditengerészet kadétjának. Itt aztán férfivá vált, felnőtt.
Később, legendás színésszé válva nem sikerült teljes mértékben elszakadnia démonjaitól: összesen hat házasságot kötött, nem tudott tartósan megmaradni egy nő mellett sem, holott első felesége Janet Leigh volt, és még Marilyn Monroe-val is viszonyba kezdett. Sokak véleménye szerint nem is csak futó románcként élte meg, hanem élete meghatározó szerelme volt a művésznő. Ennek ellenére nem nyílt lehetőség egyikük számára sem arra, hogy egymás mellett horgonyozzanak le: Curtis maradt kicsapongó, néha már a sajtó sem bírta követni, épp hányadik feleségét fogyasztja, és ki is az.
Sosem feledkezett meg szülei otthonáról, Mátészalkáról
A 2010-ben elhunyt híresség számos fórumon hangoztatta, hogy büszke magyar gyökereire. Ezt kitűnően példázza, hogy Mátészalkára is ellátogatott, ahonnan a szülei Amerikába vándoroltak. Korábban a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei település honlapján is felidézték, hogy
a rendszerváltás után többször megfordult hazánkban, sőt, részt vett a Magyar Filmesek Első Világtalálkozóján.
Ezenkívül pedig alapítványt hozott létre a Dohány utcai zsinagóga renoválására. Nemrég épp Mátészalka adott otthont a Tony Curtis Nemzetközi Filmfesztiválnak, ahol 17 ország 33 filmjét láthatta a közönség. A fesztivált a Magyar Hollywood Tanács, Mátészalka városa és az Origo Film Stúdió szervezte meg Curtis emlékére. A tanács azon hollywoodi magyar filmesek emlékét ápolja, akik Magyarországon születtek, vagy felmenőik magyarok: ez mintegy ötszáz főt takar. Elnökük, Bokor Balázs, még 2017-ben kereste fel Tony Curtis özvegyét Nevadában, aki örömmel fogadta a fesztivál szervezését.
Lánya, Jamie Lee Curtis is bizonyítékát adta már annak, hogy magyar gyökerei bizony fontosak számára: nem véletlenül tudott tavaly Oscar-díjának átvételekor magyar nyelvű dalocskát elénekelni.
Tony Curtis órája magyar földre került
Tony Curtis kultusza bizonyára halhatatlan marad idehaza, hiszen elragadó személyisége és filmes öröksége az elmúlt évtizedekben sem vesztett varázsából. Arról azonban keveset hallani, hogy a színészlegenda különleges zsebórája immár a ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteményét gazdagítja.
A kiállítóhelynek két éve egy lokálpatrióta gyűjtő, dr. Túri József ajánlotta fel Tony Curtis zsebóráját. Zakar József múzeumigazgató minderről úgy nyilatkozott, hogy a páratlan aranyórát valószínűleg több alkalommal is láthatja majd a nagyközönség.
Az „időmérőről” egyelőre csupán az ismert, hogy az egykoron nem filmes kellék volt, sokkal inkább a hétköznapokban használta a filmcsillag.
Dr. Túri József mintegy tíz évvel ezelőtt vásárolta meg az órát, amelyet korábban egy aukciós ház hirdetett meg más hagyatéki tárgyakkal együtt. Érdekesség, hogy a zsebórához egy lánc és egy medál is tartozik. Ez utóbbin egy szép ábrázolás tűnik fel, amint Szent György megküzd a sárkánnyal. Igényesen kidolgozott ugyanakkor a másik oldal is, itt egy mitológiai témát feldolgozó hajós jelenetet láthatunk. A szakemberek úgy vélik, a tárgy ötvösművészeti szempontból is igen jelentős darab.
A Van, aki forrón szereti forgatása meglehetősen furcsa volt. Hogy miképpen nehezítette meg a film készítését Marilyn Monroe, az alábbi cikkünkben elolvashatod.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
