tizenkét apostol

Bár az Újszövetség a húsvétot követő időszakból leír több olyan esetet is, amelyben a feltámadt Jézus megjelent követőinek, testben húsvét után többé már nem volt velük. A katolikus egyház építésének munkáját és a hit terjesztését végző első tanítók lettek az apostolok: így alakult sorsuk.

Ők voltak az első tanítványok

Először érdemes felidézni, kik is voltak ők: Simon, azaz későbbi nevén Péter; testvére András; Zebedeus fia, Jakab; az ő testvére János; Fülöp; Bertalan; Tamás; Máté, a vámos; Jakab, Alfeus fia; Tádé; a kánai Simon, valamint a karióti Júdás, aki később elárulta Jézust. Helyére Mátyás lépett.

A csapatról talán kevesen gondolták volna, hogy ők lehetnek Jézus első követői. Egyszerű emberek voltak, kétkezi munkások, vagy épp olyan foglalkozást űztek, amelyet a zsidók ebben a korban megvetettek (a vámos ide tartozott). Jézus ennek ellenére bízta meg őket azzal, hogy a hit alapjait közvetítsék és egyházát megalapítsák.

Jézus halálát és feltámadását követően a világ legkülönbözőbb tájain szóródtak szét a tanítványok, és bár a rómaiak az első században biztosan nem gondolták volna, rövid időn belül, a harmadik századra jelentős egyházat alapítottak.

A legtöbben meghaltak Jézusért

Annak ellenére, hogy a 12 tanítvány mennyire fontos szerepet töltött be az egyház történelmének kezdeti időszakában, mindössze kettejük haláláról lehet tudni a Bibliából. Egyikük Júdás, aki árulása miatt később felakasztotta magát, a másik pedig Jakab, Zebedeus fia, akit Heródes végeztetett ki időszámításunk szerint 44-ben.

A többiek a legendák szerint nagyon sokfelé utaztak a világban, hogy az új hit magjait elvessék.

Egy legenda szerint sorsot vetettek, és ez alapján döntötték el, ki merre indul: mindannyiukban közös volt ugyanakkor, hogy hitük miatt meglehetősen sokat szenvedtek a későbbiekben, amely sokuknál erőszakos halállal ért véget. Lássuk egyenként, mi lett a sorsuk!

A tizenkét apostol sorsa

Simon Péter – az egyház alapkövévé tette az egyszerű halászt Jézus. Sokszor állt az apostolok élére, és olyan, életét meghatározó események is történtek vele, mint az, amikor Krisztus felszólítására vízen járt.

Két legenda is kapcsolódik ehhez: az egyik szerint menekült volna Rómából, ekkor azonban megjelent neki Jézus, akitől ő megkérdezte, hova megy. Jézus felelete szerint Rómába tartott, hogy újra megfeszítsék – Péter ekkor megértette, hogy sorsát nem kerülheti el. Állítólag fejjel lefelé feszítették meg, mert a kereszthalálban nem akarta magát Jézussal egyenlővé tenni.

Pál apostol – a damaszkuszi úton megtérő egykori farizeus a római birodalom legkülönbözőbb tájain terjesztette hitét. Péterrel együtt végezhették ki Rómában.

András – Péter testvéreként vele együtt halászott, nagy hatást gyakorolt rá a Keresztelő Szent Jánossal való találkozása, ezt követően elsőként csatlakozott Jézushoz, Pétert is ő ismertette meg a Messiásként elismert Krisztus tanaival. Korai keresztény feljegyzések szerint Görögországban feszítették a ma már András-keresztként ismert, X alakú keresztre. Ez jelenik meg a skót zászlón is.

Tamás – kételkedőként ismerhettük meg a Bibliában, későbbi életéről azonban nem rendelkezünk túl sok információval. Egész Indiáig eljuttathatta a tanításokat, ahol mártírhalált halt, ereklyéi szétszóródtak a nagyvilágban.

Fülöp – szintén az első tanítványok egyike volt, majd valódi hittérítő tevékenységet végzett. A hagyomány szerint Ázsiában térített, ahol sok csodát is véghez vitt, illetve Afrikában is működött. Itt állítólag megtérítette egy római prokonzul feleségét, ezért kapta büntetésül a letartóztatást, majd a kínhalált.

Máté – a kafarnaumi vámost személyesen Jézus hívta meg követésére. Foglalkozása révén írni-olvasni is jól tudott, részben emiatt válhatott az egyik első evangelistává. Etiópiában, Perzsiában is terjesztette tanait – egyes visszaemlékezések szerint nem halt mártírhalált, de mások szerint leszúrták Etiópiában.

Bertalan – India, Örményország, Mezopotámia és Etiópia lakosaival ismertette meg az evangéliumot, az örmények országuk védőszentjeként tekintenek rá. Mártírságának pontos részletei nem ismertek, de vagy elevenen megnyúzták, vagy máglyahalált halt.

Jakab, Alfeus fia – az ő tevékenysége kevésbé ismert, mint a másik Jakabé, Jézus halála utáni életének fordulatairól is kevesebbet tudunk. Mártírhalált halt.

A kánai Simon – Simon Péternél jelentősen kevesebbet tudunk az ő sorsáról is. Egyiptomban, Perzsiában terjesztette a keresztény hitet, állítólag azért kellett mártírhalált halnia, mert nem volt hajlandó áldozatot bemutatni a Napistennek.

Mátyás – mint az ismert, eredetileg nem volt a tizenkettek egyike: Júdást váltotta fel az apostol árulását követően, de követte Jézust már ezt megelőzően is. Kappadókiában és Etiópiában terjesztette a keresztény tanokat, Andrással utazott Szíriában, ahol állítólag tűz általi halálra ítélték.

János – evangelista, a szeretett apostol, Zebedeus fia, Jézus első követőinek egyike. Nagyon közeli kapcsolatot ápolt Jézussal, evangéliuma ezért nagyban különbözik is a másik háromtól, melyeket Máté, Márk és Lukács írtak. A Jelenések könyve és a János által írt levelek is fennmaradtak munkásságából. 

Állítólag sértetlenül megmenekült, miután Rómában forró olajba dobták.

Jakab, Zebedeus fia – János testvére, hozzá hasonlóan halász. Az első, aki az apostolok közül meghalt Jézusért, Heródes kivégeztette őt 44-ben.

Ha szeretnél arról is olvasni, melyek a művészettörténet legismertebb Jézus-ábrázolásai, ezt a cikkünket ajánljuk!