1953-ban a Minisztertanács hozzájárulását adta a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. A vevőkészülékek, vagyis a televíziók gyártását az Orion gyárra bízták, mely 1955 augusztusára elkészítette az AT 501-es típusú készülék prototípusát. Időközben a Rádió székházában megalakult a 2, azaz két főből álló televíziós főosztály, s addigra már a Posta Váci utcai irodaházában egy rajzfilmet és egy filmvígjátékot is mozgókép formában csodálhattak a kíváncsi szempárok. De a malmok meglepően gyorsan őröltek, hiszen 1956 nyarán már egy Lenin kőrúti elektronikai cikkeket árusító üzletben 150 készüléket adtak el, alig 9 nap leforgása alatt.
Az első nyilvános adás 1957. május 1-jén volt látható, mely a Hősök teréről közvetítette a munka ünnepén zajló felvonulást.
Az első tévébemondók
A közszolgálati céllal létrejött televíziós műsorszolgáltatás adásait 1957 közepétől már heti három napon sugározták. Gyakran tűztek műsorra filmeket, sporteseményeket és színházi közvetítéseket is, mindezek felkonferálásához, az egyes műsorok átvezetéséhez pedig természetesen bemondókra volt szükség. Tamási Eszter július 11-én állt, illetve ült első ízben a kamerák elé, s őt számos, azóta is ismerős arc követte, akik igazi legendás alakjaivá váltak a hazai televíziózásnak.
Hiába van egyes források szerint ma már 120 magyar nyelven beszélő (kereskedelmi) televíziós és számos népszerű streamingcsatorna, Kertész Zsuzsa, Berkes Zsuzsa, Bay Éva, Sugár Ágnes, Varga József, Bőzsöny Ferenc vagy Bozai József neve és főleg hangja mind a mai napig ismerősen csengenek.
A tévébemondók mindenféle szakmából jöttek
A különböző, legendás tévébemondók más-más utat jártak be, mire megérkeztek a képernyőkön keresztül a magyar szocialista háztartások nappalijába is az 1950-es, de tömegével inkább már az 1960-as évekre. Déri János gépészmérnökként lett elismert televíziós személyiség, Kovács P. József azonban már gyermekkorában élénken érdeklődött a magyar nyelv és az irodalom iránt. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen irodalomtanára maga Szabó Magda volt. Így már az sem meglepő, hogy érettségije évében egy élő adásban elmondott Ady-verssel országos szavalóversenyt nyert. Onnan pedig már egyenes út vezetett számára a Magyar Televízió hírolvasói székébe. A kollégák között pedig számos elhivatott, humán érdeklődésű és a magyar nyelvet különös igényességgel művelő bemondó társra akadt: Berkes Zsuzsa a MÚOSZ újságíró iskolájának elvégzése előtt az ELTE-n szerzett francia nyelvből bölcsészdiplomát, Kertész Zsuzsa pedig simogatóan ékes, Kazinczy-díjjal jutalmazott hanglejtésével és szép magyar beszédével hívta fel magára előbb a rádióhallgatók, majd a tévénézők figyelmét. De volt köztük gyógypedagógus, vágó, népművelő, színész, énekes és pedagógus is.
Az első képre kattintva elindul fotóválogatásunk, amely után a cikk folytatódik.
Autodidakta tehetségek, improvizáló profik és pályaváltó bemondók
Az első bemondók aligha készültek tévés pályafutásra, s későbbi szakirányú tanulmányaik mellett a tapasztalat, a tehetség és az improvizációs készség is nagyban segítette őket hivatásuk egyre magasabb szintű ellátásában.
Vitray Tamás szintén a legesők között, már 1958 nyarán megkezdte televíziós pályafutását, ám ő sem készült kifejezetten televíziós karrierre. Miután a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban leérettségizett, dolgozott díszletmunkásként, majd a Honvédelmi Minisztériumban fordítóként, a Magyar Rádiónál és még a Kínai Népköztársaság nagykövetségén is. Mivel tanulmányait az Idegen Nyelvek Főiskoláján angol-sajtó szakon végezte, nyelvismeretének hála interjúkészítésre kérték fel a világhírű amerikai atlétával Rafer Johnsonnal. A számára is meglepetésként, élő adásban sugárzott beszélgetés aztán egy életre meghatározó jelentőségű lett.
Egy korszak lezárult, 2006 óta nincsenek tévébemondók
A köztévé vezetése 2006-ban érezte elérkezettnek az időt, hogy a bemondói munkakört megszüntesse. Ekkor ért véget többek karrierje, bár sajnálatos módon számos legendás alak, akik fiatalon eltávoztak, ezt már meg sem érhették.
Ha kíváncsi vagy az első magyar filmcsillagokra, akiket még fekete-fehérben láthattunk, tekintsd meg ezt a korábbi galériánkat is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés