Tudtad-e, hogy Magyarország tavainak együttes területe 1685 négyzetkilométer? És azt, hogy a mintegy 3500 állóvizünk jelentős része, egészen pontosan a 75 százaléka mesterséges tó? E tavak között tartjuk számon a bányatavakat is, amelyekből szerencsénkre igencsak sok van kicsiny kis országunkban.
Nem ritka jelenség
Mielőtt elmerülnénk a részletekben, fontos tisztáznunk, hogy mik is azok a bányatavak. Hivatalos definíció szerint felszíni vagy a felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvizek, amelyek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi.
„Ebből következik, hogy a bányatavak nem természetes eredetűek” – kezdi Bárány Róbert geográfus.
Noha azt nem állíthatjuk, hogy hazánknak vannak kifejezetten bányatavas térségei, de az biztos, hogy ezek létezése Magyarországon korántsem ritka jelenség.
„Amiről biztosan állíthatom, hogy rengeteg a bányató, az szűkebb hazám, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, azon belül is kiugrik a borsodi régió, hiszen jól tudjuk, hogy itt meghatározó volt a bányászat” – magyarázza a szakember.
Zempléni a bányatavak sztárja
Bárány Róbert szerint a bányatavak sztárja mostanság a Sárospatakhoz tartozó Megyer-hegyi Tengerszem, ami valójában nem is tengerszem, csak a neve az.
Ez egy egykori malomkőbánya, semmi köze az igazi tengerszemekhez, amelyek alapjaiban különböznek a bányatavaktól. Csupán annyi bennük a közös, hogy mindkettő állóvíz, ám ellentétben az emberi tevékenységhez köthető bányatavakkal, a tengerszemek természetes képződmények.
Méghozzá a magashegységek kerek tavai, amelyek általában egy hógyűjtő medencében keletkeznek, ezek medrét mélyíti el még jobban a gleccserek lassú, de hatékony munkája.
A tengerszemek tiszta vize pedig maga az elolvadó jég és a hó.
„Magyarországon tehát nincs igazi tengerszem, szemben például a lengyel Tátrában található Morskie Okóval, amelyről a jelenség tulajdonképpen kapta a nevét. Merthogy ez tengerszemet jelent” – tette hozzá a geográfus.
Kőbánya helyén lett „természeti” csoda
Noha tudjuk most már, hogy a tengerszemek nálunk legfeljebb csak nevükben lehetnek azok, az Apci-tengerszemként ismert Széleskő-bányatavat attól még nagyon fontos megemlítenünk.
A Somlyó és a Nagy-Hársas hegyek közötti nyeregben elhelyezkedő állóvíz is egy 19. századi kőbánya területén található, ahol egykor jó minőségű, útépítésre alkalmas andezitet termeltek ki.
Egy robbantás alkalmával azonban a környező források közül az egyik elöntötte a bányát, így keletkezett ez a Heves vármegyei csoda is, amely ma már hazánk egyik tájvédelmi körzete.
Magyarország legmélyebbje
Visszakanyarodva a bányató elnevezésű helyekhez, no és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyébe, muszáj megemlítenünk a 300 méter hosszú és 80 méter átlagos szélességű Rudabányai-tavat. Drónról szemlélve e kékeszöld víztükrű, szürke, barna, sárga és vörös sziklafalakkal körbevett, mesterséges csoda már-már trópusi hangulatú, és minden hazai állóvíz között a legmélyebb:
a legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert.
„E bányató kialakulásában a családom anyai ágának komoly munkája van, hiszen vas- és rézércbányász őseim is keményen hozzájárultak a meglétéhez. A 18. század elején, a törökdúlás és a pestisjárvány után elnéptelenedő térségbe Európa különböző pontjairól szakképzett bányamestereket és -munkásokat hívtak, hogy kitermeljék az érceket. Még az időközben elmagyarosodott nagyszüleim is az itteni vasércbányászathoz kapcsolódó tevékenységekből éltek. Merthogy ez a tó a vasércbányászat miatt alakult ki” – magyarázta Bárány Róbert.
Rendkívül veszélyesek
Egy ugyancsak Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ékesség a Nagy-Kopasz lábánál található, türkizkék Tarcali-bányató, amelyet csapadék és forrásvizek töltöttek fel. Külön érdekessége, hogy nyaranta apró, mindössze 2-3 centiméteres édesvízi medúzákat is látni benne. Ám akármennyire is hívogató e tó, ahogyan a legtöbb bányató, úgy a tarcali is hihetetlenül veszélyes, és tilos is benne fürdeni.
A geográfus szerint ennek több oka is van.
„Egyrészt azért, mert ezek a tavak elképesztően mélyek, ráadásul hirtelen is mélyülnek, ettől kiszámíthatatlanok, és hatalmas lyukak is lehetnek a medrük alján. Arról nem is beszélve, hogy a nagy mélység miatt jéghideg vízrétegekbe is belefuthatunk, emellett, miután bányamunkákból visszamaradt tavakról van szó, előfordulhatnak a vízben még munkagéproncsok és nehézipari eszközök is” – figyelmeztet a szakember.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
